Hát, kedves fiatal barátnőm, összeszorult a torkom, amikor írásodat olvastam. Az én apukám sajnos már nagyon régen nem tud engem megölelni, vigasztalni. Ma már bánom, hogy nem mondtam el neki semmit. S ami talán még ennél is rosszabb, nem érdekelt egyáltalán, ha ő akart mesélni önmagáról, a korról, amelyben élt, a háborúkról, forradalmakról, amelyeket átélt....
Apa azt szereti, ha jó híreket mesélek neki. Amikor rossz hírt hozok, hümmög vagy elsápad. Persze ettől még igyekszik jó tanácsot adni, csak azzal nem tud mit kezdeni, ha panaszkodom.Amióta felnőttem, igyekszem csak a jó dolgokat elmesélni neki. Anyával már más a helyzet. Szegénynek minden ügyes-bajos dolgom azonnal elnyafogom. Anyának inkább a rosszat, apának a jókat....
Évek óta írjuk már együtt ezt a párkapcsolati problémákkal foglalkozó rovatot. Te a harmincötön innen, én az ötvenen túliak szemszögéből. Számomra nagyon érdekes, ahogyan telnek az évek, egyre bölcsebb leszel. Legalábbis, ami a kapcsolatok alakulását illeti.Igen, ezúttal teljesen egyetértek veled. Ami a lélek fájdalmát illeti, az ember csak az időre bízhatja kínjai enyhülését....
Jó volt, légy boldog, menj békével! - Hm... Milyen jó is lenne, ha ilyen egyszerű volna, nem? Sajnos egy kemény szakítás után nem mindenki képes így reagálni. Pláne, amikor a szakítás oka a megcsalás, elhagyás, egy hatalmas vita, vagy valami még rosszabb volt. Az exszel szembeni maró gyűlölet és bosszúvágy viszont fölösleges energiapazarlás....
Amikor az ember már régen elmúlt ötven, háta mögött vannak beteljesült s beteljesületlen szerelmek, fájdalmas szakítások, iskolai, kamaszkori fontos barátságok, nos akkor rájön, hogy az életben csak nagyon kevés tartós, egy életen át tartó kapcsolat létezik. Kevés olyan barátság, mely túléli az élet összes viharát, kitart a nagy szerelmek, költözések, összeveszések...
Hogyan válhat idegenné két barátnő, akik éveken át napi szinten beszéltek? – sóhajtott szomorúan Kata a reggeli kávéja fölött. Nem volt ebben a sóhajtásban igazi fájdalom, inkább értetlenség, némi düh és hatalmas adag fásult kiábrándultság.Imola egy teljes évtizede volt a legjobb barátnője, és elképzelhetetlennek tűnt, hogy valaha elváljanak útjaik....
Drága fiatal barátnőm. Értem én pontosan, mi a te dilemmád lényege. Hogyan lehet úgy együtt élni, hogy közben az ember megőrzi a függetlenségét, a szabadságát.Azt, hogy egyedül ő dönti el, mikor fekszik és hánykor kel. Senki sem szól bele, ha mindennap hajat most, ha jobban szeret fürdeni, mint zuhanyozni. Egyetlen pasi sem vág pofákat, ha fél órán át sminkel....
Létezhet-e igaz szerelem emberek között, akik úgy döntenek, nem élnek együtt? Egyáltalán létezhet-e komoly kapcsolat köztük? De ha már itt tartunk, mi alapján döntjük el, mitől számít egy viszony komoly kapcsolatnak?Érdekes nagyon, hiszen a mai világban ezerféle címkét lehetne aggatni a különféle kapcsolatokra. Gondoljunk csak a nyitott házasságra....
Drága fiatal, a tapasztalatgyűjtés sűrűjében kínlódó barátnőm! Bár úgy tűnhet, hogy a szoftverfejlesztő, kocka fiúra fordított idő neked, a művészléleknek kidobott pénz, de nem az. Honnan is tanulhatnád meg, ha nem saját tapasztalatodból, ki való hozzád, és ki nem. Most megtanultad, hogy a számok, szabályok, egyenletek világában élők ritkán keltik fel és elégítik ki a betűk embereit....
Előzékeny, kedves, figyelmes, jól keres, van autó, lakás, asztalfoglalás, van virág és csoki, mégsem kell. Nagy gond lehet velem.Árpádot úgy ismertem meg, hogy eljött egy előadásomra. A színházban szokásunk a darab után kicsit maradni, a nézőkkel beszélgetni, borozni. Rögtön kiszúrtam őt, és beszédbe elegyedtünk. Bár nem vett le a lábamról, amikor hosszas körmondatokban próbálta...
