A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Érdi emlékek nyomában

Azt sokan tudják, hogy Érden található a Magyar Földrajzi Múzeum, a Minaret, a Kutyavár és a Pataki Cukrászda. Azokat a történeteket már kevesebben ismerik, melyeket Ábel András - a város jó ismerője - szívesen mesél az ide látogatóknak. Ő a Római úton lakik, szemben a Thermal Hotellel, onnan indulunk együtt a különleges érdi sétára.

Fotó: wikimapia.org

Potenciána

„A krónikások szerint errefelé húzódik a Szent György-vonal – mondja, és a túloldalra mutat –, ami mentén az ősi időszakban kialakultak a szakrális helyek, templomok, városok, gyógyászati központok. E vonal mellett fekszik a Gellért Fürdő is Budán. Nem véletlen tehát, hogy oda, az utca másik oldalára építették a termálfürdőt.”

Ábel András elfogadja a régészek megállapítását, mely szerint ez a vidék a Hallstatti kultúra része, de szívesebben mesél a környékhez kapcsolódó mondákról, históriákról. A hun–magyar legenda a 20. század elejéig kötelező tananyag volt.

„Mi még úgy tanultuk, hogy Érd területén feküdt egy római város: Potenciána – teszi hozzá. – Többek között Kálti Márk krónikájában olvashatunk Érd nemzetségről, a hunok és germánok tárnokvölgyi csatájáról. Csaba királyfi legendájában is megemlítik, hogy »a folyó Szikambriától egészen Potenciána városáig kiáradt a vértől«.”

Érd „hun halmai”

Potenciána város felett volt az úgynevezett száz halom. A legendák szerint fejedelmeket, királyokat, akkori főpapokat temettek ide, a halmok alá.

„Nagy haragú Etelét, dúlóját annyi hadaknak, / Százhatalom aljában rejti az érdi határ” – idézi  Vörösmarty Mihály Etele című versében.

 „1847-ben Luczenbacher János régész tárt fel halomsírokat a battai határban, aki a sikeres munka emlékére Érdy Jánosra magyarosította nevét. Tiszteletére a nagyszombati bencés rendház magyar prédikáció- és legendagyűjteményét róla, első ismertetőjéről nevezték el Érdy-kódexnek” – folytatja Ábel András.

Az út vége

Nem messze a házától, a Római út végén állítottak emlékművet a mohácsi csatába induló II. Lajosnak. A király és kísérete 1526. július 20-án érkezett Érdre. Innen ment át a Csepel-szigetre a feleségéhez, Mária királynéhoz, és innen írta utolsó segélykérő levelét Nyugatra.

Két legenda is kering róla, az egyik szerint legkedvesebb fekete paripája minden ok nélkül összerogyott és kimúlt, a másik szerint a sereg indulásakor a király megbotlott a lovával, és a földre zuhant. Mindkettőt rossz előjelnek tartották…

A Szapáry-kastély

Tovább ballagunk, mert az innen alig néhány lépésre található ákosházi Sárkány család kúriájában szállt meg II. Lajos. A mohácsi csata után a törökök is Érd földjére léptek, és az épületet Hamza bég szerájaként emlegették. Egy idő után a várost is Hamzabégnek nevezték.

Szabó Lőrinc: Szapáry Péter
Nagyon megfogott, rettenetesen, /
egy kép egy piros irkafödelen, /
Szapáry Péter. A szöveg, belül, /
elmesélte, mily istentelenűl /
bánt a vitéz gróffal a gaz török: /
igába fogta és ökör helyett /
vele szántatott. Így bukhat a hős? /
És nem váltják ki? A szerencse győz? /
Borzadva néztem a büszke rabot, /
irigyelve erejét, s a dacot, /
ahogy az ostort állta. Sebei /
húsomban égtek...

„Két katona, Batthyány Ádám és Szapáry Péter, amikor csak tehették, ártottak a bégnek, élelmet, pénzt vettek el a törököktől, és kiszabadították a foglyokat. Hamza elkapta Szapáryt, megkínoztatta, ökör és szamár közé fogva szántatott vele.

Semmi pénzért nem adta vissza Batthyánynak, aki végül a szultán követét cserélte ki barátjára. Buda ostrománál elfogták Hamza béget, és felajánlották Szapárynak, aki sokáig gondolkozott, hogyan állhatna bosszút. Majd lement a börtönbe, és szabadon engedte. A bég már előtte mérget vett be, de a hír hallatán, ugyan az utolsó pillanatban, de áttért a keresztény hitre” – meséli a két barát történetét.

Ebből a történetből Charlotte Birch-Pfeiffer megírta a Szapáry Péter, avagy Magyarország bosszúja című darabot. A történetet Jókai Mór a Török világ Magyarországon című regényében dolgozta fel, Lipták Gábor a Regélő Dunántúlban, Szabó Lőrinc pedig A rab Szapáry az övéhez és Az irkafedél című versében.

Alig mentünk el néhány száz méterre Ábel András házától, és hány – majdnem – elfeledett nevet, mondát, legendát mesélt el, és építményt mutatott meg! A kastély pincéjében még nem is voltunk, és itt van Szent Walburga szobra, a Szent Mihály-templom… mennyit lehetne még mesélni!

Címkék: történelem, ii. lajos, érd, szapáry, potenciána, hamza bég

Egy hozzászólás

  • oraveczné

    Még ilyen helytörténeti fevilágositás kell és ezzel sokkal többet tudunk meg a környezetünkről.
    Jobban is fogjuk szeretni a helyet,ahol élünk.

Szóljon hozzá Ön is!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen előfordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!