Irodalom rovat
2026. január 28. | Írta: | kuglóf, frufru, sárga bőrtáska, ezredes, habos kávé
Krúdy Gyula: FrufruA kóborlási vágy néha elűz Pestről. Azelőtt meg sem állottam a gránicig, manapság elegendő, ha Budáig megyek. A villamoskocsin lehunyom a szemem, és szeretném elhitetni magammal, hogy lóvasúton utazom a Krisztinába, a lovacskák vígan poroszkálnak, és mindjárt megszólal a kocsis tülökje – mint hajdanán, mikor Budán szebb volt még minden, mint Pesten....
Tovább olvasom
2025. december 24. | Írta: | öngyilkosság, anyagyilkosság, morfium, csáth géza, brenner józsef, mariska az anyjánál, idegorvos
A Mariska, akiről itt szó van, az én nagyanyám.Harminc álló esztendeje már, hogy nem látta az anyját Mariska. Pedig vasúton nincs messze a szülővárosa, ahol Májkó – így híjjuk a mi dédanyánkat – lakik. Csakhogy kétféle vonaton kell menni, és egyszer háromnegyed óráig kocsin, hogy odaérjen az ember, s ez okból Mariska – sokszor emlegette mentegetőzve – nem ment el annyi idő óta....
Tovább olvasom
2025. augusztus 20. | Írta: | kosztolányi dezső, novella, tamás bosszúja
A jó Tamás szótlanul elballagott, és különöseket gondolt a sötét erdőben. Szeme az éjben kigyulladt, és dalolni kezdett egy fájdalmas dalt – valami orosz népdalfélét –, melyről már messziről ráismertek a fürdőzők. Ez a dal gyakran hangzott fel az erdőben, mindenki hallotta, de nem tudta senki, mert Tamás mások előtt nem énekelte szívesen. Néha késő éjjel tompán és szakadozottan a tengeren csendült...
Tovább olvasom
2024. július 13. | Írta: Vág Bernadett | tündér, rettegés, szöcske, mennyország, sáska, palatető
K. Fruzsina odalép a ruhásszekrényhez, kinyitja. A gatyákat bámulná, de minden idegszálával egyetlen pontra figyel, tíz centire az arcától. Hátrahőköl.– Hát te?Hát, ez bazinagy. Sáska. De nem. Sáskának túl zöld. Túl sok mindene van. Túl sok hegyes térde, szőrös kaszalába, sárkánytaraja, billegő csápja, óriási pofája fogakkal....
Tovább olvasom
2024. február 16. | Írta: Szabó Bea | novella, gelléri andor endre, egy asszony
Szomorú nap: mint füst, hull az eső. Reggeli hét van, de mintha alkonyat lenne: sötétség uralkodik az utcákon.Az asszonyon épphogy át van kötve a háziköntös: nagy virágok díszítik, és a színe: égszínkék. Az asszonynak Heléna a lánykori neve: román lány, fekete hajú s alt hangú… Most a vízvezeték csapját fogja, s hol kicsavarja, hol idegesen elzárja....
Tovább olvasom
2024. január 18. | Írta: | mikszáth kálmán, hosszú szerelem
Mikszáth Kálmán: Hosszú szerelemMint új ember, nem ismertem az utcámat. Csendesen lakom az első emeleten, s szinte jólesik tudnom, ki a szomszédom, ki a vis-ŕ-vis-m. Az átellenes házak komoran bámulnak rám, mint megannyi szfinx, megoldatlan belső életükkel.Bezzeg a bennszülött még azt is tudná, hányfélét és mifélét főztek ott tegnap, mily érzelmek, mily titkok nehezednek a bennlakóra; mik az örömeik, mi a...
Tovább olvasom
2023. február 14. | Írta: Balogh Zoltán | novella, balogh zoltán
Először a lány rózsaszínű sapkája tűnt fel a fiúnak. Aztán az elbűvölő mosolya. Zalán csak a harmadik körben hitte el, hogy neki szól. Rágyorsított, ellépett a többiektől, így a következő 400 után egyedül érkezett a rekortán szélén gimnasztikázó atléta elé. Már nem volt kétsége: a város legszebb középtávfutója őt tünteti ki figyelmével....
Tovább olvasom
2017. október 5. | Írta: Szabó Bea | ajtó, írónő, születésnap, szabó magda, abigél, 100. születésnap, régimódi történet, szobotka tibor
"Ha meghalok, magammal viszem minden titkomat, s nem lesz irodalomtörténész, aki meg tudja fejteni, mikor ki voltam, melyik figurám, vagy mi volt valóban igaz ebben vagy abban az ábrázolásban" (Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak)Pontosan úgy van, ahogy Szabó Magda írta. Mert nincs könnyű dolga annak, aki megpróbálja megidézni, felidézni az írót, a nőt, a feleséget....
Tovább olvasom