Egy mese jutott eszembe, a kamaszkoromból fénylik fel. Psychét, a szépséges királylányt hozzáadják egy titokzatos alakhoz, akit sosem láthat, mert mindig éjszaka érkezik hozzá a legnagyobb sötétben.Ráborul Psychére, érzik egymás melegét, lélegzetét, suttognak mindenfélét, gondolom, szerelmeskednek (mi mást lehet csinálni egy vadidegennel a sötétben…)....
Mindig minden kapcsolatában eljött egy hajnal, amikor ő ébredt előbb, és a félhomályban felkönyökölve hosszan bámulta a másikat, a lányt, a nőt, aki magányosan, védtelenül szuszogott mellette az ágyban, aki kezével már nem kereste őt álmában – álmában talán egy másik férfi kezét szorongatta, és kétségbeesetten azt suttogta neki: „Szeress!”Nézte a lány, a nő...
A bosszú édes volna? A megbocsátás édesebb. A legőszintébben mondom, nem emlékszem, hogy valaha is bosszút álltam volna. A bosszúvágy rabság, beszűkült tudatállapot, az emberen eluralkodik a keserű gyűlölet, nem lát és nem hall, lesben áll, örök pusztító és önpusztító készenlétben, hogy mikor bánthat, sebezhet, ölhet, miközben már eleve sebzett, keserű és halott....
„A bumeráng visszaüt”, nyilatkozná egy beszélgetős tévéműsorban az ókori kínai bölcs, Konfuciusz, ha napjainkban élne, és a bosszúról kérdezgetnék. A maga idejében mindezt még így fogalmazta meg: „Mielőtt bosszút állnál valakin, két sírt áss!” Mert ha pillanatnyi elégedettséget okoz is, azt hiszem, a bosszú a legbiztosabb módja annak, hogy olyanokká váljunk, mint a...
190 centi magas, erős testalkatú, rettentő bátor, roppant okos, irtó vicces, állati gyengéd, végtelenül érzékeny, humanista, idealista, optimista, buddhista, és cseppet sem focista.Na jó, lehet egy-két centivel alacsonyabb vagy magasabb, a kockás izmoktól is eltekinthetek, csak a bátorsága ne csapjon át agresszív hajlamba, se idétlen vakmerőségbe.Az okosság fontos, de nem kell, hogy hat diplomát takarjon, és inkább ne legyen...
Nemrégiben három órán át együtt zötykölődtem egy vonaton két fiatal pasival. Végigduruzsolták az utat, és bár én képzeletben többnyire Szibériában jártam (éppen egy francia regényt fordítottam), önkéntelenül fültanúja voltam a beszélgetésüknek. Miközben a regény főszereplője a fegyenctáborból való szökését készítette elő, ők a...
Nem kellett kimondani, mert tudtam. Pontosan éreztem minden porcikámban, benne volt minden pillantásában, minden érintésében, ahogy az óvoda kertjében a sok lány közül épp engem kergetett, elkapott, láthatatlan kötéllel a fához kötözött, és arra kényszerített, hogy ebédet főzzek neki fűből. Ő harcos indián volt, én szende indián lány, igaz, földig érő aranyhajjal (ezt előre...
Van nekem egy ismerősöm, aki zavartan pislogott, amikor szerelme egy este aggodalmasan megjegyezte: „Szeretsz? Soha nem mondod magadtól…”Nem, Z. soha nem mondta, abban a környezetben, ahol felnőtt, csak halálesetekkor szoktak hangot adni az érzelmeknek. De virgonc, játékos természetű barátnője mellett megtanulta legalább kimutatni őket, igazából nem is kellett tanulni, szinte spontán jött, belülről....
De hát azt sem tudják, merre van!Jó, ez túlzás, pontosan tudják, mert a frigó is a konyha nevű helyiségben tartózkodik, és abban van a sör.Viccet félretéve, szerintem egyre több pasi főz, amióta a tévéből ömlenek a főzős műsorok, amikben macsó férfiséfek tüsténkednek - vagyis amióta nem ciki.Azóta nem számít férfiatlannak a főzés, nem az "asszony dolga", ahogy a mosás, a...
Focimeccsek után a szaklapok nemegyszer ábrákon szemléltetik, különböző színű foltokkal jelölve, hogy a pálya egyes pontjain milyen sűrűn bukkantak fel a játékosok, hol folyt leginkább a játék. Érdekes volna hasonló ábrán szemléltetni a magyar konyhákban zajló "játékot" is. Merrefelé kószál, milyen sűrűn fordul meg a különböző pontokon (tűzhely, mosogató, kuka stb....
