A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Nézőpont rovat

Elviszel nyaralni?

Nézett rám csatakos arccal, kialvatlanul, másnaposan, mint a kivert kutya, olyan tekintettel, miután a neje kidobálta az utolsó cuccait is a lakásból.Merthogy én épp nyaralni készültem, semmi nagy utazás, csak a Balaton, az egyik legszebb minitenger, édes vizű, nincs is ilyen még egy.Akkoriban még csak néhány hónapja ismertük egymást, a válásuk meg már javában zajlott évek óta, mindennapi...

Tovább olvasom

Elviszel nyaralni?

Egymáshoz bújva ültünk a kanapén, és Dorka feldobódva, vidáman lapozgatta az utazási iroda katalógusát. – Oda nézz, Róma! – kiáltott fel színpadiasan. – Mi lenne, ha Rómába nem vinnél el idén nyaralni?– Jó, ha akarod, Rómába nem viszlek el – mondtam bizonytalanul.Lapozott, és elragadtatottan folytatta:– A francia tengerpart! Nizza! Van kedved nem elvinni idén Nizzába?Válasz...

Tovább olvasom

Már megint meséljem el az életem?

Úgy tizenöt évvel volt idősebb nálam. Vonzott az ezüstös álla, a szarkalábak a szeme sarkában, na meg az a színes, megtépázott, összegyűrt és kisimítgatott élet, amely körbebugyolálta.Minden mozdulata erről az életről mesélt. Ahogy a fotelból hirtelen felpattant, hogy kávét főzzön (ez volt minden konyhatudománya). És amikor az ujjával rám lőtt, aztán megfújta, tiszta cowboy....

Tovább olvasom

Már megint meséljem el az életem?

A fotók, ha jó fotók, mindig beszédesek, de akit ábrázolnak, hallgat, az arcával kell elmondania, amit szeretne, legalábbis amíg fel nem találják a beszélő fotókat. Annamari arca csendes derűt sugárzott a Tinderre kitett fotóján.Úgy képzeltem, megélt már jó pár dolgot, és sok köztük a fájdalmas emlék, ezért ez a visszafogott negyedmosoly a szája sarkában....

Tovább olvasom

Szerelemben, karanténban

Nyár volt, vagy inkább tavasz. És szerelem. És szabadság, mert aki főiskolára felvételizett, annak tanulnia kellett, és akinek tanulnia kellett, az kivehetett fizetés nélküli szabit.  Ő meg én, meg a tinédzser éveink vége, meg ugyanazok a zord jegyzetek, polgazd, töri, ugyanaz a főiskola, ugyanannak a sikernek a képzete, ugyanaz a (tankönyvekkel lesúlyozott) szabadság....

Tovább olvasom

Szerelemben, karanténban

Ádámnak és Évának hívják őket, de nem az édenkertben dolgoznak. Nem a paradicsomban.Ádámnak legfeljebb paradicsommal akad olykor dolga: árufeltöltő ugyanabban a hipermarketben, ahol Éva pultos. Pár hónapja még a lány is árufeltöltő volt, és gyakrabban lophattak maguknak egy-egy titkos pillanatot a polcok között. Még a kollégáik előtt is titkolják a szerelmüket, mert tudják, a tűzzel játszanak....

Tovább olvasom

Szabad-e locsolni?

Alsó tagozatos voltam és szerelmes. Minden évben. Minden évben másba. Nem azért, mert már nyolc-tíz évesen is egy felületes, csapongó rihonya voltam, hanem mert az élet értelmét kerestem.„Az életnek akkor van értelme, ha nem hiányzik a szerelem belőle, máskülönben csupa szenvedés, félelem és bizonytalanság. Az ember sarkig kitárja lelke ablakait, és hagyja, hogy beáradjon mindaz, amit a nap, az óra,...

Tovább olvasom

Szabad-e locsolni?

Gyerekkoromban talán egyszer, ha elmentem meglocsolni az utcában pár lányt. Magamnak való kisvárosi gyerek voltam, bandáztam ugyan a környékbeli kölykökkel, de nem jártam át hozzájuk – az utcán verődtünk össze olykor-olykor focizni, indiánost játszani, üveggolyót cserélgetni, viasszal őzlábnyomokat kiönteni a közeli erdőszélen....

Tovább olvasom

Meddig számíthatok rád?

Tavasz volt és telihold. Veszekedtünk az utcán. Valami hülyeségen. Mert ami igazán fontos lett volna, azt egyikünk sem merte kimondani, hogy ez tényleg szerelem.Aztán halkan megszólalt, hogy ő egyébként a halálig…Sokszor visszaidéztem ezt a pillanatot, visszapörgettem a hangját, a mozdulatát, azt hiszem, épp odébb rúgott valami követ, a szemét sem láttam, mert a földet bámulta közben, vagy azt az izét, amit...

Tovább olvasom

Meddig számíthatok rád?

D. azt mondta, feküdjünk a szőnyegre, mert az ágya nagyon nyikorog. A szomszéd szobában ott voltak a szülei. Engedelmesen elnyúltam a puha, vastag szőnyegen – nem mertem bevallani neki, hogy én még soha senkivel… Ügyetlen voltam, suta, béna. Ő sokkal tapasztaltabb. Meg is jegyezte, hogy bár korban fiatalabb nálam, az élet dolgaiban jóval idősebb.Hóesésben botorkáltam haza, hópelyhekkel próbáltam lemosni az ujjaimról az öle...

Tovább olvasom