Nevet(tet)ni kell, ennyi az egész!
"Ne várjunk a nevetéssel, amíg boldogok leszünk, mert különben félő, hogy meghalunk, anélkül, hogy nevettünk volna." - mondta Jean de La Bruyére francia esszéíró. Számos kutatás bebizonyította már azt, hogy a nevetésnek rengeteg pozitív tulajdonsága is van. Az ősi Indiában és Kínában templomokat szenteltek a vidámsággal történő gyógyításnak. Vendégeink mindegyike nagy nevettető, de vajon ez csak a színpadon van így, vagy a magánéletük során is? Minden helyzet kezelhető egy tréfával? Hogyan viselkednek a hétköznapjaikban? Vajon a körülöttük lévők életébe is mindig csempésznek egy kis vidámságot? Meséljen erről Aranyosi Péter, Aradi Tibor, Vida Péter és meglepetés hölgyvendégünk.
Aranyosi Péter, humorista szerint nagyon kevés humoristának adatik meg az, hogy egész életen át benne maradjon a szakmában. Természetesen vannak kivételek, akik erősítik a szabályt: ilyen volt például Maksa Zoltán és Hofi Géza is. Alapvetően az ember előbb-utóbb kiad magából mindent. Amíg a humoristának közléskényszere van, addig nem nehéz ezt a szakmát űzni. Akkor válik nehézzé, amikor már rutinból kell csinálni.
Létezik gyógyító humor?
Egy kutatás szerint 16%-al termékenyebbek azok a hölgyek, akiknek a humor az életük szerves része. Azt is szokták mondani, hogy a humor szebbé varázsol. Egy 2013-as kutatás szerint azok az idős emberek, akik szeretnek és tudnak is sokat nevetni, azoknál csökken a depresszió tünete. Mi több, egy 2012-es kutatás eredménye kimutatta, hogy a nevetés a fizikai fájdalom csökkenésére is hat. Képes feloldani a mindennapi szorongásainkat, amelyek alapvetően hosszabb távon komoly pszichés vagy szervi problémákhoz vezethetnek. A kutatók a Jóbarátok című filmet receptre írnák fel, mert hangulatjavító hatással bír.
A nevetés típusai
A nevetés fizikai mechanizmusa nem csak ránk, emberekre igaz, társaságban ugyan olyan jól szórakozik például egy majom is. Az első típusa a nevetésnek az akaratlan hahotázás, a másik a tudatos és illedelmes, a másikra reagáló társasági nevetés. Ez utóbbi később is alakult ki. Egy kutatásban, ahol párokat vizsgáltak kiderült, hogy azok, akik a stressz hatására mégis képesek voltak nevetni, azok alacsonyabb stresszt éltek át, mint a többi pár. Így azok a párok, akik a kihívást jelentő és stresszel járó feladatokat jókedvűen, viccelődve hajtják végre, elégedettebbek a kapcsolatukkal.
