Segítség, felnőttem!
Vajon a reflektorfényben töltött gyerekkor hogyan befolyásolja a fiatalok életét? Akarják-e gyerekeiknek ugyan azt az életutat vagy éppen tiltják őket tőle? Haragszanak vagy hálásak a saját gyerekkorukért? Vágytak arra, hogy a színház helyett inkább a játszótéren lehessenek? Izgalmas gyerekkorukról és a gyerekkorban elkezdett munkáról mesél ma nekünk Földessy Margit, Kárász Eszter, Rátonyi Kriszta és férfi meglepetésvendégünk.
A kudarc kezelésének megtanulása gyermekkorban
"A siker nem döntő, a kudarc nem végzetes: a bátorság, hogy folytasd, ez az, ami számít."
/Winston Churchill/
Gyermekeink, ha próbára is teszik a tehetségüket, bizony-bizony a siker mellett a kudarcot is meg kell tanulniuk kezelni. Ám a sikerek és a bukkanók már sokkal hamarabb, az iskolás korban jelentkeznek. Tudatosítanunk kell a gyermekeinkben, hogy a kudarc az élet velejárója. Sokat kell beszélgetni velük arról, hogy a botlásokból mennyi minden megtanulható. Medveczky Kata, pszichológus szerint fontos, hogy ezeket a helyzeteket egyszerűen átkeretezzük. A fiatalok elsősorban az iskolapadban szereznek arról tapasztalatot, hogy mit jelent hibázni. A gond az, hogy ebben a korban azt tapasztaljuk, hogy a hibákra/ a problémákra egyetlen egy jó válasz létezik. Ha erre nem jövünk rá, akkor az a rossz, az a hiba. Ilyenkor automatikusan elkezdenek a diákok félni a kudarctól. Ebből kifolyólag kérdezni is félnek, mert attól tartanak, hogy rossz kérdést tesznek fel. Meg kell tanítanunk nekik, hogy ne problémára, hanem a megoldásra kell koncentrálnunk. S a kulcsmondat az, hogy sokszor a sikerhez a hibázás-kitartás-újrakezdés fogalomhármason keresztül vezet az út.
