Koraszülés-népbetegség?
Magyarországon minden tíz gyermekből egy koraszülöttként jön a világra. Mik a koraszülés kockázati tényezői? Mire kell a várandós édesanyáknak jobban odafigyelniük és hogyan lehet megelőzni a bajt? Hogyan tudjuk segíteni a fejlődésben korábban érkezett gyermekünket? Mezei Kitty, Kováts Adél és Dr. Pepó Lilla mondják el tapasztalataikat. Meglepetés férfi vendégünk története különösen megható és mindnyájunkat megérint.
Koraszülöttnek számítanak azok a csecsemők, akik a 24. és a 37. terhességi hét között jönnek a világra. Statisztikailag azonban azokat a kis súlyú babákat is idesorolják, akik ugyan a betöltött 37. hét után születtek, de születési súlyuk nem érte el a 2500 grammot.
A születendő gyermek szervezete 37-42 hét alatt készül fel arra, hogy az anyától függetlenül is életképes legyen. Az anyaméhben való fejlődésnek is meghatározott üteme van, a különböző szervrendszerek egy előírt program szerint fejlődnek. Mivel az érett újszülöttnél sem záródnak le még a fejlődési folyamatok, vagyis a gyermek születésekor még „nincs készen”, ezért egy idő előtti születésnek nagy a kockázata a tekintetben is, hogy milyen „készültségi” fokon állnak az egyes működési folyamatok. Például elég érett-e a tüdő, az idegrendszer ahhoz, hogy jól reagáljon az őt érő ingerekre.
Statisztikai adatok szerint a terhességek kb. 8-11%-a fejeződik be hamarabb - 100 szülésből 8-10 esetben -, mint az várható lenne. Időben minél távolabb vagyunk még a „kiírt” időponttól, annál komolyabb, súlyosabb következményekkel kell számolni az újszülött állapotát illetően. Ezért kell lehetőleg mindent megtenni, hogy a koraszülés esélyét csökkentsük és ezért kiemelt fontosságú az orvostudományon belül is a koraszülés kockázatának kiszűrése és megelőzése.
Tehetünk ellene?
A koraszülés sokszor rajtunk kívül álló okok miatt következik be, más esetekben azonban elkerülhető lenne. Kerülni kell például az alkohol- vagy drogfogyasztást, illetve a dohányzást is. Hajlamosító tényező még a stressz, így lehetőség szerint kerülni kell azt is. Figyelni kell a húgyúti fertőzésekre és a hüvelygyulladásokra. Vannak esetek, amikor előre lehet sejteni a várandósság 37. hét előtti befejezését. Ilyen például, ha valakinek már volt koraszülése vagy spontán vetélése – ilyenkor nagyobb a valószínűsége az idő előtti szülésnek. De a méh fejlődési rendellenessége is hajlamosító tényező, mint ahogy a magas vérnyomás esetén is gyakoribb a koraszülés. Egyéb okok a méh fejlődési rendellenességei, fertőzések, súlyos anyai alultápláltság, vitaminhiány, miómák (a méh jóindulatú simaizom-daganatai), ikerterhesség, terhességi mérgezés, cukorbetegség. Az esetek nagy részében azonban a koraszülést kiváltó ok nem ismert: az egyébként egészséges terhesben idő előtti fájástevékenység kezdődik, vagy elfolyik a magzatvíz.
dr. Pepó Lilla szülész, nőgyógyász, a Szent János Kórház orvosa úgy véli, nagyon fontos a terhes-gondozáson való rendszeres részvétel. Ugyanilyen sokat számít, hogy odafigyeljünk magunkra. Testünk ugyanis sok esetben jelzi a veszélyt. A koraszülés jellemző előjelei lehetnek a méh gyakori bekeményedései, görcsei, húzó alhasi érzéssel járó derékfájás, erős gáttáji feszülés. A fenyegető tünetek megjelenése után azonnal orvoshoz kell fordulni. Fenyegető koraszülés az, ha 10-15 perces, illetve ennél sűrűbb a méhtevékenység.
A toxémia a terhesség második felében kialakuló, jellegzetes tünetekkel, szélsőséges esetekben magzati és anyai életveszélyes állapottal járó betegség. Három alaptünete van: vizenyősség (ödéma), magas vérnyomás (hipertónia) és fehérjevizelés (proteinuria). Ezen tünetek súlyosbodása az anya és a magzat életét egyaránt veszélyezteti.
Akik megtapasztalták
Mezei Kitty színésznőnek két kisfia született, mindketten koraszülöttek voltak. A legnagyobb tragédia érte, ami egy édesanyával megtörténhet: elsőszülött kisfiát elvesztette, mert terhességénél nem ismerték fel a toxémia nevű betegséget. Második terhességénél a betegség újra kialakult, de új orvosa maximálisan odafigyelt Kittyre. Áron kis súllyal ugyan, de egészségesen született. A színésznő úgy érzi, nagyon fontos, hogy az internet segítségével a szülők ma már meg tudják beszélni egymással problémáikat, tapasztalataikat.
Kováts Adél színésznő kislánya, Laura 1999-ben született, 7 hónapra. A művésznő azért beszél a koraszülés témájáról újra és újra, hogy segítsen erről a problémáról gondolkodni. Hogy hangsúlyozza, milyen jó lenne a támogatás. Például ha a kórházban a hosszú hónapok alatt a szülőktől is megkérdezné valaki, hogyan bírják testileg-lelkileg. Minden várandós anyuka azt reméli, hogy az ő gyermeke épen, egészségesen születik majd. Igazából arra senki nem készül lelkiekben, hogy mi van, ha nem így történik. A művésznő a korai fejlesztést tartja a legfontosabbnak – ők a Dévény-módszert alkalmazták. Sajnos azonban a világ még nincs felkészülve a másság elfogadására.
Lányi Lala kisfia, Benedek 2006-ban született, két hónappal korábban a vártnál. Benit 7 hónapos kora óta édesapja neveli, aki főállású apa lett, hogy koraszülött kisfia fejlődését, felzárkóztatását a lehető legjobban segíteni tudja. Apa és fia együtt küzdöttek: négy éven át naponta jártak a Pető Intézetbe fejlesztésre. Lalának a korábbihoz képest szinte egy másik élete lett, hiszen a gyerek mellett a színpad elmaradt. Viszont időközben elvégezte a Budapesti Kommunikációs Főiskolát, jelenleg pedig Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Karának hallgatója. Beni most hét éves, elkezdte az iskolát és Lala zenei karrierje is újraindulni látszik. Az énekes hosszú évek óta most tudja először azt mondani, hogy a dolgok kezdenek teljesen a helyükre kerülni.
A legfiatalabb és a legkisebb
Az eddigi legifjabb magyar újszülött a terhesség 23. hetében, 380 grammal született a Semmelweis Egyetem I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Szebasztian születése után 5 hónapot töltött koraszülött intenzív osztályon. A súly alapján legkisebb magyar koraszülött 2005-ben látta meg a napvilágot. A születésekor 370 grammot nyomó Levente a terhesség 24. hetében császármetszéssel született. A beavatkozást terhességi szövődmények miatt kellett elvégezni. A világ életben maradt, legkisebb súllyal született csecsemője 244 grammal, a terhesség 26. hetében, az USA-ban született 2004-ben.
Az extrém picikre is gondolni kell
A két kiló alatti babákra a babaipar nem igazán gondol. Ezért az I. számú Gyerekklinika koraszülött osztályának egyik nővére felhívást tett közzé, hogy varrni-kötni tudó anyukák, nagymamák jutányos áron készítsenek parányi kissapkákat, bodykat, rugdalózókat az osztályon ápolt extrém pici babáknak. A kezdeményezés nagyon jól sikerült, rengeteg kisméretű ruhácska összegyűlt, így az ország többi koraszülött centrumába is jut a 2 kg alatti babáknak szánt ruhákból.
Térségenként eltérő az arány
Ha összehasonlítjuk Magyarország egyes megyéiben a koraszülött és kis súllyal született babák arányát, illetve a csecsemőhalandósági adatokat, az látszik, hogy míg például a Nyírségben katasztrofálisak az adatok, Budapest, Zala megye vagy Veszprém környékén nagyon jók.
Azokon a területeken, ahol kisebb a munkanélküliség, a stressz, magasabb az életszínvonal, jobban működik a prevenció, az édesanyák tudatosabban odafigyelnek magukra és magzatukra a várandósság alatt, kisebb a rizikó…
