Fejlesztő módszerek koraszülötteknek
"Hamarabb született meg a gyermekem, túl korán kellett elválnunk egymástól, semmit sem tettem, amivel veszélyeztettem volna a terhességem - miért pont én? Miért épp az én babám?"
Teszi fel a kérdést blogján egy kétségbeesett anya, megfogalmazva sok, koraszülött babának életet adó nő gondolatait. Akkor beszélünk koraszülöttségről, ha az újszülött a 37. terhességi hét előtt jön a világra. Ennek sok oka lehet, például a rossz szociális viszonyok, az anya tizennyolc év alatti vagy negyven év feletti életkora, és/vagy a dohányzása, a droghasználata, krónikus betegsége – sokszor azonban ezek egyike sem jellemző az édesanyára, így az idő előtti szülés oka nem derül ki. Mivel a koraszülöttek éretlenségük miatt a külvilághoz nehezebben alkalmazkodnak, kórházi tartózkodásuk ideje hosszabb (a tüdejük gyakran fejletlen, így gépi lélegeztetést igényelnek, hőfokszabályozásuk labilis, így inkubátorra szorulnak), könnyebben megbetegednek, és életkilátásaik is rosszabbak lehetnek normális időre született társaiknál. Gyakran szorulnak fejlesztő terápiára, hogy behozzák a lemaradásukat.
Magyarországon huszonegy koraszülött intenzív központ van, öt Budapesten, a többi Pécsett, Szegeden, Debrecenben, és a nagyobb megyeszékhelyeken. Ezek a centrumok a nagyon kis (500–700 gramm) súlyú koraszülötteket, és az érett, időben megszületett, de súlyosan beteg (például légzéstámogatásra szoruló) babákat látják el. Nem minden koraszülött igényel azonban fejlesztő terápiát, ennek szükségességét a koraszülöttosztályokon dolgozó gyermek-neurológus szakorvosok döntik el, az ajánlott fejlesztő módszerrel együtt. A koraszülöttosztályokon koraszülött-utógondozás is folyik – az osztályok kapacitásától függően a baba beszédének vagy önálló járásának idejéig, de akár iskoláskoráig is.
A fejlesztésben alapmódszernek tekinti a szakma – egy koraszülöttosztály vezetője szerint – a megalkotójáról elnevezett Katona-módszert, és a Korai Fejlesztő Központokban végzett ellátást, a későbbiekben pedig a Pető-módszert. Az első két módszernél a központi idegrendszer fejlesztését segítik elő, az ősi reflexek, az elemi mozgásminták kiváltásával. Dr. Katona Ferenc mozgásterápiájának megtanulásával, és otthoni végzésével az anya aktívan vehet részt gyermeke gyógyulásában. A Pető András orvos-pedagógus által kifejlesztett – és róla elnevezett – konduktív nevelési rendszer új utat nyitott a központi idegrendszeri mozgássérültek rehabilitációjában, mert a mozgás-, értelmi és érzelmi problémákat együtt igyekszik fejleszteni csoportos és egyéni foglalkozások keretében. Nagyon fontos fejlesztési módszernek tekinti a szakma a Dévény-módszert. Ez komplex mozgásrehabilitációs eljárás, amellyel kiemelkedő eredményeket lehet elérni a születési oxigénhiányos agykárosodásban szenvedő csecsemőknél, valamint a mozgássérülések valamennyi területén. Az alapmódszereken kívül számos kiegészítő terápia is alkalmazható a fejlesztés során. A továbbiakban ezekről lesz szó.
A hydroterápiás rehabilitációs gimnasztika (H.R.G) módszere magyar rehabilitációs – langyos vízben alkalmazható – eljárás, amellyel javíthatók a mozgás, a figyelem, a szófogadás, a beszéd és a beilleszkedés folyamatai. Az Ayres-terápia során fejlesztik és pontosítják a nagymozgásokat (például amikor a gyerek mindent elejt, nehezen öltözködik, gyakran elesik), ezek tempóját, ritmusát és a szem–kéz koordinációt is. A Kulcsár-módszert Carl Henry Delacato módszere alapján állította össze Kulcsár Mihályné fejlesztőpedagógus, aki az elemi mozgásokat beépítette a terápiájába, és új területeket (például térérzékelés, egyensúlyérzék) is bevont a fejlesztésbe. A hippoterápia során pedig az idegrendszer stimulálódik a ló mozgásimpulzusain keresztül, fejlődnek az érzékelő pályák – látás, hallás, szaglás, tapintás, mélyérzékelés –, egyúttal mozgásos sikerélményt (egy élő, elfogadó társ hátán) és önbizalmat ad a kis betegnek, s mindezt a természet közelségében.
Állami intézmények mellett magánszervezetek is foglalkoznak születési károsultak vagy koraszülöttek ellátásával. Átfogó információs szolgálatot azonban az országban egyedüliként a KézenFogva Alapítvány működtet. Folyamatosan frissülő adatbázisa – amely elsősorban az értelmi és halmozottan fogyatékos gyerekeket nevelő családoknak jelent nagy segítséget – a vonatkozó jogszabályokról, azok elérhetőségéről, a támogató állami, önkormányzati és civil szervezetek nevéről, szakterületéről nyújt felvilágosítást. Fejlesztő játékaik letölthetőek.
Még nincs hozzászólás