Ej, ráérünk arra még!
Kétféle típusú ember van: aki rögtön cselekszik, s aki örökké halogat. Az első típus örök konfliktusban van a halogatókkal, a másik csoport szerint viszont mindennek eljön a maga ideje. Na de kinek van igaza? Vagy azok életében is, akik általában rögtön a tettek mezejére lépnek van, amit halogatnak? Erről beszélgetünk mai vendégeinkkel: Hosszú Katinkával, Pataki Zitával és F. Tóth Krisztinával. Meglepetés férfi vendégünknek fontos, hogy minden reggel célkitűzéssel kezdje a napját.
Karinthy Frigyes azt mondta, hogy a „fontos teendőimet halogatom, ráérősen, álmodozom a jövőről, mint a gyermek, aki – ha terveit nézem, hogy mi mindent akar átélni az életben –hatezer évre rendezkedik be, nem hatvanra.” Vajon mi is hatezer évre osztjuk szét feladatainkat, álmainkat? Vagy szoros napirend között éljük mindennapjainkat, nem kihagyva és nem megkerülve egy feladatot sem? Mi a különbség a halogatás és a lemondás között? Van párhuzam a kettő között, vagy két különböző fogalom?
Hosszú Katinka, háromszoros világbajnok gyors- és vegyes úszó, olimpikon az e-mailek olvasását, a barátai felhívását folyamatosan halogatja. De az úszásban nincs halogatás, a kimaradt edzést nem tudja bepótolni. Szülei megtanították beosztani az időt, mivel édesanyja matektanár, így mindennek a helyén kell lennie. 8-9 órát edz egy nap, hazasiet, déltől 3-ig van ideje ügyintézésre. Gyorsan telnek a napok, nem tud mindig mindent megcsinálni. Az edzője a férje, nem lehet köztük vita, szerencsére rá vannak kényszerítve arra, hogy a problémát ne halogassák, és ne vigyék tovább, ugyanis csak így tudnak jól együtt dolgozni.
Pataki Zita televíziós műsorvezető, riporter komoly dolgokat már nem halogat. Olyanokat csupán, mint például a manikűrös, vagy az autómosás - tudja, hogy esni fog, és nincs értelme megmosni a kocsit. Szülei katonatisztek voltak, édesanyja rögtön belefogott mindenbe, Zita nem ilyen típusú volt. Amikor tervez, mindent papírra vet. Hangulatfüggő, hogy hamar túlesik-e a feladatokon. Ha éppen nincs olyan kedvében, akkor a nehéz dolgot arrébb teszi. Az internetes ügyintézést fantasztikus dolognak tartja. Zita szerint meg kellene tanítani mindenkit az időbeosztásra.
F. Tóth Krisztina személyfejlesztő edző a sportolás elkezdését halogatja, a selejtezéssel is hadilábon áll. Gyermekei belenőttek abba, hogy mi a rendszer, nem sürgette sosem őket. Kimondottan éjszakai bagoly, este nyolckor lesz éber, akkor nyugalom és csönd van, tud fókuszálni. Ritkán tud erőt venni magán, hogy a nehéz dogokat vegye előre és minél hamarabb legyen túl rajtuk. Munkjában másképp működik, ott nincs apelláta – a határidő a legjobb múzsa. Kutatások bizonyítják, hogy a férfiak halogatóbbak, nőknél ketyeg a biológiai vekker.
Szőnyi Ferenc triatlonista, ultrafutó, ironman falun nőtt fel, fontos volt a vezér szerepét megőrizni a családban, mivel négy lánya van. 43 évesen kezdett el sportolni. Addig átlag ember életét élte. Ferenc nem halogató, számára fontos miért ébred, mik a célok. Amatőr sportolónak nehezebb megküzdenie a hétköznapi munkával és amellett sportban is remekelni. Lemondás nem mindig nevezhető halogatásnak, tudomásul kell vennünk, hogy fogaskerekei vagyunk a társadalmi rendszernek.
A halogatás orvoslása és hátterének pszichológiája
Joseph Ferrari, a chicagói DePaul University pszichológus professzorának kutatásából kiderült, hogy az emberek ötöde sorolta magát a krónikus halogatók táborába. A férfiakra jellemzőbb, mint a nőknél, ennek következménye lehet az is, hogy a férfiak hamarabb hagyják ott egyetemi tanulmányaikat. 22 000 megkérdezett személy eredményéből leszűrték azt is, hogy ezen emberek keresete alacsonyabb, és hamarabb veszíthetik el állasukat is. Továbbá, ha képesek vagyunk magunknak megbocsátani és bevallani, hogy valami azért volt sikertelen, mert halogattuk, akkor nagyobb eséllyel futunk neki eredményesebben egy következő feladatnak.
Az őskorban közvetlen dolgokért küzdött az ember, a mai modern korban távoli szellemi célokért hajtunk. A távlati célok útja sokszor önmagunk számára is ismeretlen, beláthatatlan, nem tudjuk a megoldás biztos módját, ennek következtében nehezebben mozgósítjuk magunkat. A halogatás faktora legmagasabb fiatalkorban, az évek előrehaladtával folyamatosan csökken.
A halogatásnak 10 oka ismert:
- érdeklődés hiánya
- a feladat fontosság érzetének hiánya
- az esetleges túl magas mérce, ezáltal bele sem kezdünk a feladatba
- a környezet értékelésétől való szorongás,
- a feladat értelmezéséből adódó probléma
- a hibázástól való félelem
- a feladat kezelésének képtelensége
- információhiány
- a feladat elhatalmasodásának érzése
- túlvállalás
A halogatás során legfontosabb, hogy önmagunkat eddzük, legyen elég erőnk elvégezni a feladatokat és belekerülni a megbékélt állapotba. Fejleszteni kell ennek leküzdésének képességét, meg kell szervezni a mindennapokat. Jóformán minden egy döntés, a kérdés az, hogy mennyire vagyunk eltökéltek és erősek.
