Amíg eljön a nagy nap
Ha egy nőnek megkérik a kezét, attól kezdve csak egy dolog jár a fejében: az esküvő. Az az esküvő, amit kislányként már számtalanszor elképzelt magának. Az eljegyzéstől a boldogító igenig azonban manapság hosszú és rögös az út: rengeteg elintéznivaló akad a nagy nappal kapcsolatban. Beszélgetőpartnereim Esztergályos Cecília, Hosszú Katinka és Somogyi Dia - sok-sok élménnyel és emlékkel életük nagy napjáról. Meglepetés férfi vendégünk szintén tud miről mesélni!
"Az Isten azért adta a szerelmet, mert józanon nem házasodna senki." (Gárdonyi Géza)
Mennyi idő kell a tökéletes esküvő megszervezéséhez? Ki dönt a legfontosabb kérdésekben, mint a vendéglista, a helyszín, a zene, a menü kiválasztása? Megannyi fontos kérdés, megoldandó feladat, amíg eljön a nagy nap. De nem mindenkinél volt ez így.
Esztergályos Cecília, hazánk egyik legkiválóbb komikája először 1964-ben ment férjhez. Akkoriban nem kellett sokat várni az anyakönyvi hivatali időpontra. Cilikéék délelőtt bejelentkeztek, délben már ki is mondták az igent. Ugyanannál az anyakönyvvezetőnél még háromszor ment férjhez a művésznő, meghitt polgári szertartások keretében.
Hosszú Katinka friss feleség. A háromszoros világbajnok gyors- és vegyes úszó, olimpikon és vőlegénye három hónappal az esküvő előtt tűzték ki az időpontot. A trópusi Seychelle-szigeteken, mezítláb a tengerparti homokban mondták el egymásnak gyönyörű esküvői fogadalmukat. Napsütés, tenger, forró homok, a legkedvesebb családtagok… Két önfeledt, boldog fiatal ennél szebb és romantikusabb esküvőt el sem képzelhet!
Somogyi Dia sportriporter és férje szinte mindent maguk szerveztek az esküvőjükkel kapcsolatban, bár a helyszínt illetően nehezen jutottak dűlőre. Szerencsére a vőlegény bölcs türelemmel meggyőzte Diát arról, hogy Hollókő-Ófalu lesz a legszebb helyszín a ceremóniához. Az időjárás és a kalandos kezdet ellenére – vagy talán éppen ezek miatt – fantasztikus hangulatú esküvőjük volt, 156 vendéggel. Az átlagos esküvői vendégszám egyébként 160 fő.
Bebe és felesége egy hét alatt szervezték meg esküvőjüket. Kerti partit tartottak családtagjaikkal, barátaikkal. Egymásnak tett fogadalmuk szövegét gondosan előre megírták.
Valami régi, valami új, valami kék és valami kölcsön
Az angolszász eredetű hagyomány szerint – persze nevezhetjük babonának is – a menyasszonyi kiegészítők között kell, hogy legyen valami régi, valami új, valami kék és valami kölcsön. A régi jelenti azt a kapcsolatot, ami a menyasszony családja és ő maga között húzódik. Erre a célra általában valamilyen antik családi ékszer az ideális kiegészítő az arák számára. A teljesen új dolog viselete a szerencsés jövő és sikeres élet jelképe. Ez sokszor maga a menyasszonyi ruha. Legyen továbbá valami kölcsönzött, hogy emlékeztesse a mennyasszonyt arra, mindig mellette lesz a család, a barátok, ha szüksége lesz segítségre az életben. Jelentheti a barátoktól kölcsönvett tárgyat is, de ha magát a ruhát kölcsönzi az ifjú ara, az is kiválóan megfelel erre. A kék pedig a tisztaság jelképe. Ez a ruhadarab általában a kék harisnyakötő.
Még egy kis régi - érdekes adatok a múltból
A házasulandók körében készített internetes felmérések az alábbi eredményeket hozták 2012-ben: Magyarországon évente kb. 35-36 ezer esküvőt tartanak, a jegyesség átlagos időtartama 14 hónap. A párok 64%-a él együtt az esküvő előtt. A legtöbb menyasszony 7-12 hónapon át tervezi, szervezi esküvőjét. A menyasszonyok 81%-a tervezi megváltoztatni a nevét az esküvő után. Első házasságkötés esetén a menyasszony átlag életkora 27 év, a vőlegényé 29. Egy átlagos nászút 8 napig tart, melyre háromszor annyit költenek a párok, mint egy vakációra. A házasok egyharmada korábban is volt már házas. A legtöbb esküvőt sorrendben júniusban, augusztusban, májusban és júliusban tartják. A 30-as években viszont még november, május és október voltak a slágerhónapok, ugyanis szigorúan kerülni kellett a vetési-aratási, szántási és kaszálási csúcsszezont.
Esküvői szokások, hagyományok
Számos jelkép és szokás létezik az esküvőkön, melyeket a mai napig megőriztünk. A menyasszony ruhája általában fehér színű. A színválasztás az ókori görögök, rómaiak szokásaiban keresendő. A rómaiak ünnepekkor fehérre festett testtel jelentek meg, míg a görögök már fehér ruhát öltöttek. A fehér szín maga a tisztaságot, az egyszerűséget, a természetességet és persze az örömöt jelképezi, ezért is lett a későbbiekben a menyasszonyi ruha fehér. Magyarországon több helyen, pl. Kalocsán fekete színű volt a menyasszonyi ruha. A népdal is azt mondja, hogy „a lány most esküszik fekete gyászruhában”. De fekete menyasszonyi ruha volt a Berettyó-felvidéki népviseleti szokás is. A Kunságban az 1960-as évekig szokás volt, hogy az asszonyokat feketére festett egykori menyasszonyi ruhájukban temették el. Így a menyasszonyi ruha a hűséget is szimbolizálja. Manapság pedig még az sem ritka, hogy a menyasszony viseli a nadrágot.
A jegygyűrű eredete egészen az egyiptomiak idejére nyúlik vissza, ahol is a kör az örökkévalóságot szimbolizálta. Úgy vélték, hogy a gyűrű viselésével a szeretet, a kapcsolatuk fő összetartó ereje az életük végéig fog tartani. Érdekesség, hogy a gyűrűt a bal kéz harmadik ujjára húzták, mert úgy gondolták, hogy innen egy ér a szívbe jut.
A lakodalom a gyertyafénykeringővel indul. Miután a menyasszonyból menyecske lesz, az első táncot úgy járják el urával, hogy a násznép egy gyűrűt alkot, minden vendég kezében pedig egy szál gyertya ég. Az ifjú pár a vendégek körgyűrűjében járja a lassú táncot, miközben a vendégek szépen, fokozatosan elfújják gyertyáikat, egészen addig, amíg teljes sötétség nem lesz a teremben.
A menyasszonytánc szokása még abból az időkből maradt fenn, mikor az apák leányukért cserébe anyagi javakat kértek a vőlegénytől. Szerencsére napjainkban jelentése ettől jelentősen eltér, hisz a fiatal pár közös háztartásának megalapozásához járulnak hozzá a vendégek szórakoztató műsoros formában.
A világ népeinek esküvői szokásait megörökítő albumba itt lapozhatunk bele.
Az esküvői torta története Nagy Sándor nevéhez fűződik, aki tízezer makedón katonája részére tömegesküvőt szervezett. A jeles napra rengeteg ünnepi kenyeret süttettek. Ezek a cipó-félék kb. 60 dkg-osak voltak, rozsból, búzából és árpából készült a tésztájuk és olyan csemegékkel díszítették őket, mint a dió, a mandula, ánizs illetve a mézbe mártott rózsa, amiből a “torta” dísze lett. Rómában a menyasszony fejére helyeztek egy kisebb tortát, melyet aztán széttörtek. Ez a szokás a gyermekáldást volt hivatott biztosítani. Az emeletes torta története pedig a középkori Angliába nyúlik vissza, ahol az volt a szokás, hogy a vendégek által ajándékba vitt tortákat egymásra pakolták, majd az ifjú párnak a tortahegy fölött kellett az első hitvesi csókot váltania. A viktoriánus korban úgy tartották, hogy ha egy hajadon lány az esküvői torta egy szeletét a párnája alá rejti és úgy tér nyugovóra, akkor megálmodja a jövendőbelijét. Az 1930-as évekig a torta felvágása és szétosztása kizárólag a menyasszony feladata volt. Ám ez a feladat egyre nehezebbé vált a torták méretének növekedésével, így egy idő után szokás lett, hogy a kés a menyasszony jobb kezébe került, amire a vőlegény is rátette a jobb kezét, majd azt a menyasszony átfogta a bal kezével. A szokás megmaradt, az ifjú pár azóta is közösen vágja fel a menyasszonyi tortát.
A közös életet szimbolizáló tortát, amit a násznép reményei szerint egy életen át fogyaszt majd együtt szeretetben, szerelemben az újdonsült férj és feleség. Még akkor is, ha az élet nem mindig habos torta, hiszen néha zsíros kenyér is kerül az asztalra... Jó étvágyat, sok-sok derűt és bölcsességet mindenkinek ahhoz is!
