Játsszon újra!
Felnőttkorunkra gyakran teljesen kikopik az önfeledt játék az mindennapjainkból. Van okostelefonunk, laptopunk, tele vagyunk fontosabbnál fontosabb tennivalókkal, és a szerepeinkbe merevedve tesszük a dolgunkat reggeltől estig. De mi lenne, ha lerúgnánk a magas sarkút, és elővennénk a színes ceruzákat, vagy lekuporodnánk a szőnyegre legóvárat építeni?
„Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani” – mondta Bernard Shaw. A játék kiválóan levezeti a stresszt, szórakoztató, és képes endorfint felszabadítani a szervezetben, ezáltal még a fájdalmat is csökkenti.
A keresztrejtvények, fejtörők edzésben tartják a memóriát, a közös játék pedig javítja a szociális interakciókat, és csökkenti a depresszió tüneteit. A játékban megélt öröm támogatja a mások iránt érzett bizalom, empátia, együttérzés, intimitás kialakítását, javíthatja a társas kapcsolataink minőségét.
Varázslatos színezők
Szerencsére egy ideje újra divat játszani, és a játék egyre több csatornán keresztül szivárog vissza az életünkbe. Az egyik ilyen markáns jelenség a színezők térhódítása. Közkedveltségük okáról Parádi Orsolya, a legnépszerűbb magyarországi színezőkészítő mesél:
„Multifunkciós, virtuális és felfokozott korban élünk, percenként váltunk át egyik társadalmi szerepből a másikba, párhuzamosan nézzük a mobilt és a laptopot, gondolatban pedig hetekkel előre járunk a jövőbeli találkozók és időpontok megtervezésével. Ha megfigyeljük, rá kell ébrednünk, hogy sokszor nem is vagyunk jelen a saját életünkben.
A színezés nagyon egyszerű, kis eszközigényű, kreatív és élvezetes módja annak, hogy az elménket lecsendesítsük, és megnyugodjon a lelkünk. Színezés közben ugyanis a jobb agyféltekénk dolgozik, a logikus gondolkodásért felelős bal agyfélteke kikapcsol.
Lelassulunk, és ahogy a ránk jellemző színválasztással a kis egységeket kitöltjük, egyfajta befejezettségérzést is megtapasztalhatunk. Jelen vagyunk abban, amit csinálunk, itt és most feloldódunk a tevékenységben. Ez maga a flow.”
Hol volt, hol nem volt…
A bennünk rejlő gyermeki én megtalálásának módja lehet a meseterápia is, amely más eszközökkel hozza vissza a gyermekkor gondtalan, szimbólumokkal teli világát.
Vaskor Gréta meseterapeuta tapasztalatai szerint a mese is egyre kevésbé csak a gyerekek műfaja: „Eredendően a mese, bármilyen furcsán hangzik, nem gyerekműfaj. Minden nép, közösség mesélt, a gyerekszobákat csak a 19. századtól hódította meg. Manapság egyre több felnőtt hallgat újra mesét, mintha most kezdené reneszánszát élni a műfaj – akár mesecsoportokba is járhatunk.
A mese a lélekhez szól, ahhoz a részünkhöz, amely a világot nem ok-okozati elv alapján érti és érzékeli. Hol volt, hol nem volt… – kezdi a mese. Van és nincs kettőssége jelenik meg benne, a képzelet és valóság együttese. A mesék által előhívott belső képek a fantáziánk forrásai, a kreativitásunk táplálói.
A mese azért csodálatos, mert arról szól, hogy kibillent világunk miként tér vissza a középpontjába, hogyan oldódhatnak meg a próbatételek, feladatok, problémás helyzetek. Ha újra sok mesét hallgat a felnőtt, és elkezdi kibontogatni a történet szálait, rájön, hogy léteznek sárkányok és ördögök. És igen, van táltosunk.
A gyerek ezt még kódolva tudja; a felnőttnek újra meg kell tanulnia felnyitni a kódokat. Hallgassunk, meséljünk a gyerekünknek, magunknak! A világ, és a mi saját világunk is jobb lesz tőle!”
Társasjátékok új köntösben
Az elmúlt húsz évben a társasjátékipar is rengeteget fejlődött, a scrabble és az activity mellett számtalan olyan játék elérhető a piacon, amit kifejezetten felnőttek számára fejlesztettek.
Egyes cégek (Google, Pixar) már felfedezték, hogy a munkahelyen biztosított játéklehetőségek pozitívan hatnak a dolgozók produktivitására is.
A munka közben való játék:
- segít kezelni a munkahelyi stresszt;
- felfrissíti az testet és az elmét;
- növeli a munkatársak lojalitását;
- ösztönzi a csapatmunkát;
- energikusabbá tesz;
- megakadályozza a kiégést;
- serkenti az innovációt és a kreativitást;
- segít új nézőpontból tekinteni a felmerülő problémákra.
A férfiak körében például a legújabb trend egy szerepjátékokhoz hasonló kártyajáték, melyben az alkudozásé, a meggyőzésé és a cél érdekében néha az átverésé a főszerep. Meglett férfiemberek tudnak hosszú estéket eltölteni vámpíros kártyák fölött lesve a többiek szándékát.
Reneszánszukat élik a társajátékklubok is: több helyen kipróbálhatjuk a játékokat, vagy jelképes összegért ki is kölcsönözhetjük őket.
Játszani jó, játszani kell. Azért jó, mert szórakozva töltekezhetünk örömmel, energiával. Mert fejleszti a kreativitást. Mert közben kapcsolódhatunk másokhoz.
„A játék lehetőséget ad arra, hogy megmozgassuk a bennünk élő gyermeket. Sérülései gyógyulhatnak, és ez a felnőtt életünkre is kihat” – teszi hozzá Vaskor Gréta.
Még nincs hozzászólás