Fájdalomcsillapítók - mi a különbség köztük?
Fájdalom sajnos nagyon sokféle van. Létezik tompa, hasogató és nyilalló, szúró, lüktető, feszítő, nyomó, viszkető, szorító. Vannak múló és hosszan tartó fájdalmak, izom- és csontfájdalmak, ízületi fájdalmak, fej- és fogfájások, menstruációs fájdalmak. Felsorolhatatlanul sokfélék, és testünk különböző területin érezhetők. A közös bennük az, hogy meg akarjuk szüntetni őket. Lehetőleg azonnal. Tehát beveszünk fájdalomcsillapítót. De tudjuk-e, hogy mikor, mire, melyiket érdemes?
![]()
A fájdalom az emberi test egyik legbonyolultabb jelensége, amely egyszerre szolgál vészjelzésként és egyfajta védekező mechanizmusként. A fájdalomérzékelés a test valamelyik területén kezdődik, ahol speciális idegvégződések, úgynevezett nociceptorok találhatók. Ezek a receptorok képesek felfogni a káros ingereket, legyen az sérülés, égés, gyulladás során felszabaduló anyagok. A nociceptorok tehát az elsődleges ’fájdalomérzékelők’, amelyek elektromos impulzusokat hoznak létre,
Az impulzusok ezután a perifériás idegeken keresztül haladnak a gerincvelő felé, amely továbbítja az információt a központi idegrendszerbe, majd az agy különböző területeire. A fájdalomcsillapítók hatóanyagai ezeket a folyamatokat gátolják.
A legismertebb hatóanyagok az ibuprofén, a paracetamol, az acetilszalicilsav és a diklofenák. Ezek eltérő módon enyhítik a fájdalmat. Az ibuprofén gyulladáscsökkentő is, a paracetamol inkább lázcsillapítóként és általános fájdalomcsillapítóként működik.
Mindenki másra esküszik
![]()
Annyiféle fájdalomcsillapítót kaphatunk a patikákban, hogy nehéz közöttük eligazodni. Azt érdemes tudnunk, hogy a különböző márkanevek gyakran ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák, de eltérő formában vagy adagolásban. Az, hogy egy fájdalomcsillapító inkább fejfájásra vagy derékfájásra ajánlott, sokszor inkább reklámfogás, de az igaz, hogy például a gyulladáscsökkentő készítmények valóban hatékonyabbak lehetnek mozgásszervi fájdalmak esetén.
Az ibuprofén- és diklofenák-tatalmú pirulák gyulladáscsökkentők, amelyek gátolják a prosztaglandinok termelődését, ezért különösen hatékonyak mozgásszervi vagy gyulladásos fájdalmak esetén. A paracetamol hatóanyagúak az agyban blokkolják a fájdalomérzetért felelős vegyületeket, ezért általános fájdalmak, például fejfájás kezelésére jók.
Az acetilszalicilsav vagyis az aszpirin legfontosabb tulajdonsága, hogy gyulladáscsökkentő, vagyis a prosztaglandinok termelését csökkenti, de emellett vérhígító hatása is van. Az opiátok az agyban található receptorokhoz kötődve blokkolják a fájdalomüzenetek továbbítását, erős fájdalmakra alkalmazzák őket.
Krém, tapasz vagy tabletta
![]()
A fájdalomcsillapítók hatása eltérhet attól függően, hogy milyen formában alkalmazzuk őket. Ez nemcsak a hatás gyorsaságában, hanem abban is különbséget jelent, hogy hol és hogyan fejtik ki hatásukat. Tapaszok és krémek esetén a hatóanyag közvetlenül a fájdalom helyére jut.
Például egy diklofenák-tartalmú krém vagy tapasz a gyulladt ízület vagy izom környékén csökkenti a gyulladást és a fájdalmat anélkül, hogy a hatóanyag jelentős mennyiségben a vérkeringésbe kerülne. Ez csökkenti a mellékhatások, például a gyomorirritáció kockázatát. Ezeket akkor érdemes használni, ha a fájdalom egy konkrét helyre korlátozódik, például ízületi gyulladás, izomhúzódás vagy helyi sérülés esetén.
A tabletták hatóanyagai a gyomor-bél traktusból felszívódva a vérkeringésen keresztül jutnak el a fájdalom csillapításának helyére. Mivel az egész szervezetben kifejtik hatásukat, az olyan fájdalmak kezelésében is hatékonyak, amelyek nem helyhez kötöttek, például fejfájás vagy belső gyulladások esetén.
Mellékhatások
![]()
Bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha egy gyógyszer vény nélkül kapható, nem árthat, de ez csak részben igaz. És csak akkor, ha megfelelően szedjük. Azonban mint minden gyógyszernek, a fájdalomcsillapítóknak is lehetnek mellékhatásai.
A nemszteroid gyulladáscsökkentők az ibuprofén, diclofenac, naproxen gyakran okoznak gyomor- és bélrendszeri problémákat, és vannak szív- és érrendszeri kockázataik. Valamint hosszabb távú használat esetén vesekárosodást is okozhatnak.
A paracetamol-tartalmú pirulák biztonságosabbak, de nagy dózisban májkárosodást okozhatnak. Az opioid fájdalomcsillapítók a morfin, kodein, tramadol, oxycodon székrekedést, álmosságot, szédülést okozhatnak, és nagy eséllyel függőséget alakítanak ki.


Még nincs hozzászólás