Fájdalomcsillapítók - mi a különbség köztük?
Fájdalom sajnos nagyon sokféle van. Létezik tompa, hasogató és nyilalló, szúró, lüktető, feszítő, nyomó, viszkető, szorító. Vannak múló és hosszan tartó fájdalmak, izom- és csontfájdalmak, ízületi fájdalmak, fej- és fogfájások, menstruációs fájdalmak. Felsorolhatatlanul sokfélék, és testünk különböző területin érezhetők. A közös bennük az, hogy meg akarjuk szüntetni őket. Lehetőleg azonnal. Tehát beveszünk fájdalomcsillapítót. De tudjuk-e, hogy mikor, mire, melyiket érdemes?
A fájdalom az emberi test egyik legbonyolultabb jelensége, amely egyszerre szolgál vészjelzésként és egyfajta védekező mechanizmusként. A fájdalomérzékelés a test valamelyik területén kezdődik, ahol speciális idegvégződések, úgynevezett nociceptorok találhatók. Ezek a receptorok képesek felfogni a káros ingereket, legyen az sérülés, égés, gyulladás során felszabaduló anyagok. A nociceptorok tehát az elsődleges ’fájdalomérzékelők’, amelyek elektromos impulzusokat hoznak létre,
Az impulzusok ezután a perifériás idegeken keresztül haladnak a gerincvelő felé, amely továbbítja az információt a központi idegrendszerbe, majd az agy különböző területeire. A fájdalomcsillapítók hatóanyagai ezeket a folyamatokat gátolják.
A legismertebb hatóanyagok az ibuprofén, a paracetamol, az acetilszalicilsav és a diklofenák. Ezek eltérő módon enyhítik a fájdalmat. Az ibuprofén gyulladáscsökkentő is, a paracetamol inkább lázcsillapítóként és általános fájdalomcsillapítóként működik.
Mindenki másra esküszik
Annyiféle fájdalomcsillapítót kaphatunk a patikákban, hogy nehéz közöttük eligazodni. Azt érdemes tudnunk, hogy a különböző márkanevek gyakran ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák, de eltérő formában vagy adagolásban. Az, hogy egy fájdalomcsillapító inkább fejfájásra vagy derékfájásra ajánlott, sokszor inkább reklámfogás, de az igaz, hogy például a gyulladáscsökkentő készítmények valóban hatékonyabbak lehetnek mozgásszervi fájdalmak esetén.
Az ibuprofén- és diklofenák-tatalmú pirulák gyulladáscsökkentők, amelyek gátolják a prosztaglandinok termelődését, ezért különösen hatékonyak mozgásszervi vagy gyulladásos fájdalmak esetén. A paracetamol hatóanyagúak az agyban blokkolják a fájdalomérzetért felelős vegyületeket, ezért általános fájdalmak, például fejfájás kezelésére jók.
Az acetilszalicilsav vagyis az aszpirin legfontosabb tulajdonsága, hogy gyulladáscsökkentő, vagyis a prosztaglandinok termelését csökkenti, de emellett vérhígító hatása is van. Az opiátok az agyban található receptorokhoz kötődve blokkolják a fájdalomüzenetek továbbítását, erős fájdalmakra alkalmazzák őket.
Krém, tapasz vagy tabletta
A fájdalomcsillapítók hatása eltérhet attól függően, hogy milyen formában alkalmazzuk őket. Ez nemcsak a hatás gyorsaságában, hanem abban is különbséget jelent, hogy hol és hogyan fejtik ki hatásukat. Tapaszok és krémek esetén a hatóanyag közvetlenül a fájdalom helyére jut.
Például egy diklofenák-tartalmú krém vagy tapasz a gyulladt ízület vagy izom környékén csökkenti a gyulladást és a fájdalmat anélkül, hogy a hatóanyag jelentős mennyiségben a vérkeringésbe kerülne. Ez csökkenti a mellékhatások, például a gyomorirritáció kockázatát. Ezeket akkor érdemes használni, ha a fájdalom egy konkrét helyre korlátozódik, például ízületi gyulladás, izomhúzódás vagy helyi sérülés esetén.
A tabletták hatóanyagai a gyomor-bél traktusból felszívódva a vérkeringésen keresztül jutnak el a fájdalom csillapításának helyére. Mivel az egész szervezetben kifejtik hatásukat, az olyan fájdalmak kezelésében is hatékonyak, amelyek nem helyhez kötöttek, például fejfájás vagy belső gyulladások esetén.
Mellékhatások
Bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha egy gyógyszer vény nélkül kapható, nem árthat, de ez csak részben igaz. És csak akkor, ha megfelelően szedjük. Azonban mint minden gyógyszernek, a fájdalomcsillapítóknak is lehetnek mellékhatásai.
A nemszteroid gyulladáscsökkentők az ibuprofén, diclofenac, naproxen gyakran okoznak gyomor- és bélrendszeri problémákat, és vannak szív- és érrendszeri kockázataik. Valamint hosszabb távú használat esetén vesekárosodást is okozhatnak.
A paracetamol-tartalmú pirulák biztonságosabbak, de nagy dózisban májkárosodást okozhatnak. Az opioid fájdalomcsillapítók a morfin, kodein, tramadol, oxycodon székrekedést, álmosságot, szédülést okozhatnak, és nagy eséllyel függőséget alakítanak ki.
Még nincs hozzászólás