Húsvéti körkép
Római húsvét: a Colosseumtól Szent Péter sírjáig
A krisztusi passió két történelmi és jelképes helyszíne Jeruzsálem, valamint az egykori római birodalom fővárosa, Róma. A kereszténység központjában a mai napig a hagyományt követve elevenedik meg a húsvéti kereszthalál. Krisztus szenvedésének és feltámadásának napjaiban Augustus volt Róma első császára, de a keresztények királyának halálhíre csak később jutott el Itáliába. Feljegyezték, hogy Péter apostol 42-ben már Rómában prédikált, és a Forum Romanum mellett ma is látható börtönbe vetették. 67-ben Nero cirkuszában feszítették keresztre fejjel lefelé, a későbbi Szent Péter-bazilika területén. A Colosseumban is keresztényeket vetettek az oroszlánok elé – hitték évszázadokon át. Ennek nincs történelmi alapja, az ókori amfiteátrum mégis a keresztényüldözések jelképévé vált.
E két emblématikus hely, a Colosseum és a Szent Péter-bazilika között, az ókori Róma szívében kel életre a mindenkori pápa vezette húsvéti keresztjárás. Nagypéntek este a Colosseumnál Ferenc pápa vezetésével járják be a krisztusi passió stációit, az amfiteátrumból indulva és a Colosseummal szemben emelkedő egykori Venus-templomhoz érkezve. Egyháziak és laikusok, a Szentföldön szolgáló ferences szerzetesek, egy római család és a kontinensek képviselői viszik a tizennégy stáción át a keresztet. Az állomásokon elhangzó meditációk megírását Ferenc pápa az idén Giancarlo Maria Bregantinire, a dél-olasz szervezett bűnözés központjaként ismert Campobasso-Bojano érsekére bízta.
A húsvéti harangszó a világ legtávolabbi szegletébe is vasárnap délre indul vissza Rómából, amikor az ünnepi szentmise után Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika erkélyéről Urbi et Orbi áldását adja Róma városára és a világra.
A németek a szabadba mennek
A saalfeldi Volker Kraft 1965-ben kezdte, a németek nagy részéhez hasonlóan először csak 18 tojással. Húsvéti dekoráció nélkül nincs ünnep, úgyhogy ő is színes tojásokat akasztott az udvarában álló almafára. Az évek során áttért a műanyag díszekről a valódi, kifújt, saját kezűleg festett és díszített tojásokra. Felesége készítette elő a tojásokat, s a gyerekei festették ki őket. Mostanra a hetvenhét éves férfi 10 000 tojással ékesített húsvéti attrakciója már turistákat vonz. A gyűjtemény gyarapításával mindazonáltal felhagyott, mivel év közben nem tudja tárolni a hatalmas mennyiségű díszt.
Németország egyes vidékein, például Felsőfrankföldön (Oberfranken) húsvéti kutakat díszítenek, északon, a tengerpart közelében pedig húsvéti tüzeket gyújtanak. A városokban viszont a családi programok váltak hagyománnyá. A kicsik húsvét vasárnapján megkeresik a kertekben elrejtett tojásokat – erre újabban okostelefonos applikációt is kifejlesztettek, az iEaster-t –, kézműves foglalkozásokon vesznek részt.
Nagypénteken halat szokás enni, húsvét szombatján sültet, vasárnap pedig a rokonok és a barátok jellemzően brunchra (villásreggelire) gyűlnek össze, ahonnan nem hiányozhat a bárány sem – sülve, vagy éppenséggel bárányformájú sütemény formájában. A kávéhoz kuglóf vagy az úgynevezett copfos kalács illik, ami ugyancsak egyszer egy évben, csupán húsvétkor kerül az asztalra.
Idén több múzeumban nyílik tojáskiállítás szerte az országban, és sok helyen a közép-kelet-európai tojásfestési technikákat is bemutatják – a Németországba utazók idén örömmel tapasztalhatják, hogy a magyarországi, valamint romániai motívumokkal ékesített tojások is bekerültek a berlin-charlottenburgi és hamburgi múzeumokba, vagy a délnémet húsvéti tojásvásárokra.
Angliai forró zsemle
A húsvét Angliában rengeteg vidám, színpompás esemény, felvonulás és kirakodóvásár fűződik a húsvéti ünnepekhez, és néhány legenda is fennmaradt a régi időkből. A legismertebb a nagypéntekhez kapcsolódik: ez az anyai fájdalom legendája, amelyet a britek Hot Cross Bun ceremóniának neveznek. A legenda szerint egy elveszett fiát hazaváró anya nagypénteken forró zsemlét akasztott a ház gerendájára, abban reménykedve, hogy eltévedt fia mégis hazatalál. A forró zsemlét sok helyen ma is kiakasztják a házakra, az üzletekben pedig húsvét előtt mindenütt kapható az édes tésztából készült és cukormáz kereszttel díszített sütemény, a Hot Cross Bun, amely nélkül a húsvét épp annyira elképzelhetetlen, mint a húsvéti sonka nélkül.
A másik legenda húsvét hétfőhöz kapcsolódik: a viktoriánus korban egy hiúságáról ismert szépasszony állítólag minden évben a húsvétot használta fel arra, hogy pazar ruhatárát felvonultassa a londoni Battersea Parkban. Erre emlékezve látványos felvonulásokat rendeznek itt húsvétkor, ahol a vurstlitól a lovas bemutatóig és a kirakodóvásárig sok minden megtalálható. A Regent’s Park szintén érdekes ceremóniának ad otthont húsvét első napján – itt rendezik ugyanis az igáslóversenyt: a benevezett állatokat pazarul feldíszített kocsik elé fogják.
Ezt az időszakot számos húsvéti népszokás színesíti. Ilyen a nagy ügyességet kívánó tojásgörgetés, amely sok nevetésre ad alkalmat, és a ma is népszerű hagyományos tánc, a Morris-dancing. Ezt a táncot mindig férfiak adják elő, hogy elijesszék a gonosz Tél szellemét.
Még nincs hozzászólás