Híres beszédek, amelyek megváltoztatták a történelmet
A kimondott szónak és a kimondás módjának mindig nagy jelentősége volt, nem véletlen, hogy a szónoklattant már az ókorban is fontosnak tartották. Egy jól felépített, szuggesztíven előadott beszéd akár a történelmet is képes átírni.
Churchill: „A legdicsőbb óra”
Winston Churchill nagyszerű szónok volt, több beszéde is emblematikussá vált. Legfontosabb beszédeit történelmi fordulópontokként tartják számon. Az egyik ilyen híres beszéde sokak szerint hozzájárult ahhoz, hogy más irányba forduljon a történelem kereke.
Amikor 1940. május 10-én Hitler lerohanta a Benelux államokat, a helyzet válságossá vált. Ekkor lépett a színre miniszterelnökként Churchill, aki egyrészt elutasította a kapituláció lehetőségét, másrészt beszédeivel tartotta a lelket a katonákban és a hátország lakosaiban. A második világháború végkimenetelének szempontjából június 18-i beszédét szokták a legtöbben emlegetni, melynek tételmondata a következő:
„Gyürkőzzünk hát neki feladatunknak, és úgy viseljük magunkat, hogy ha a Brit Birodalom és Nemzetközössége ezer évig fennmarad is, azt mondhassák az emberek: »Ez volt a legdicsőbb órájuk«.”
Churchill a pályafutása alatt nyolckötetnyi szónoklatot mondott el számtalan történelmi, politikai helyzetben. Vitathatatlanul a kor egyik legnagyobb szónoka volt.
Kennedy: „Embert a Holdra!”
John F. Kennedy 1961. május 25-én jelentette be a Rice Egyetemen, a texasi Houstonban, hogy Amerika még az évtized vége előtt embert küld a Holdra, és onnan biztonságban vissza is hozza. Ezzel kezdetét vette az Apolló-program. A bejelentést megelőzte az a tény, hogy a Szovjetunió 1961. április 12-én küldött először embert az űrbe.
A hidegháborús rivalizálásban Amerika megijedt, hogy lemarad az űrversenyben, ezért Kennedy híres beszédével csavart egyet a helyzeten, majd az ígéretét be is tartotta. Persze, a holdraszállás nem pusztán a Szovjetunió felett aratott hidegháborús győzelem miatt fontos esemény, hanem nyitánya egy olyan folyamatnak, melyben az ember elkezdi jobban megismerni az őt körülvevő univerzumot.
A célt végül sikerült megvalósítani, 1969. július 21-én az Apollo-11 űrhajósai, Neil Armstrong és Buzz Aldrin a Holdra léptek – bár az összeesküvés-elméletek szerint az egészet csak megrendezték.
Részlet a beszédből: „Az űrkutatás, hasonlóan az atomkutatáshoz, és minden más tudományhoz, önmagában nem rendelkezik lelkiismerettel. Az, hogy jóra vagy rosszra szolgáló erő lesz-e, rajtunk, embereken múlik.”
Martin Luther King: „Van egy álmom”
A feketék polgárjogi mozgalmának vezéralakja 1963. augusztus 28-án, a Lincoln-emlékműnél tartotta egyik leghíresebb szónoklatát, melyben a faji megkülönböztetés eltörlésére szólította fel az Egyesült Államok törvényhozóit.
'Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.' (Széchenyi István, 1825. november 3.)
Széchenyi István 1825-ös alsótáblabeli felszólása indította útjára a hazai tudomány és művészet, illetve a magyar nyelv ápolásának legfontosabb intézményét, a Magyar Tudományos Akadémiát. A beszéd meghatotta a jelenlévőket, és hatására többen pénzadományokkal járultak hozzá a társaság megalapításhoz. Többek között Vay Ábrahám, Andrássy György, kicsit később pedig az országgyűlés elnöke, József nádor további 10 000 forinttal járult hozzá a közös célhoz. Teleki József is nagyvonalú felajánlást tett, ő családi könyvtárát ajánlotta fel az Akadémia létrehozásához.
Az egyesület öt évvel Széchenyi híres felszólalása után, 1830 novemberében tartotta meg alakuló ülését Pozsonyban. Kezdetben Magyar Tudós Társaságnak hívták, az Akadémia nevet 1840-ben vette fel.
Az alabamai baptista lelkész életének fő missziója volt a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetéséért való kiállás. A washingtoni tüntetésre 250 000 ember jött el, hogy az iskolai szegregáció, a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés ellen tiltakozzon, valamint egyenlő minimálbért követeljen a fekete és a fehér munkásoknak.
„…Van egy álmom, hogy négy kis gyerekem egy nap olyan nemzetben fog élni, ahol nem a bőrük színe alapján ítélik meg őket, hanem a jellemük értéke szerint. Ez ma az álmom!”
A Van egy álmom címmel híressé vált beszéd hamar a sajtó fókuszába került, ezzel részben nagyobb tekintélyt szerezve az elkötelezett Martin Luther Kingnek, de ami még fontosabb, előrébb is vitte így a mozgalom ügyét. A washingtoni menet után a törvényhozás hamarosan eltörölte a szegényebb néprétegeket sújtó fejadót, majd 1964. július 2-án életbe léptette az új polgárjogi törvényt, mely a diszkrimináció összes fajtáját tilalom alá helyezte.
Még nincs hozzászólás