A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Élet a halál után. Odaát lenni jó?

Az, hogy van-e élet a halál után, a hit körébe tartozó kérdés. Sokan vannak, akik azt hiszik, hogy van, mások azt, hogy nincs. A vallásos emberek, vagy azok, akik egy baleset során átélik a halált, megtapasztalják, hogy milyen érzés odaát lenni, hiszik, hogy van egy másik élet az élet után.

Fotó: Shutterstock.com

Azt, hogy mi van a halál után, nem tudhatjuk biztosan. Arról azonban már sok mindent tudnak a kutatók, hogy mi zajlik bennünk a halál előtti néhány percben. Azoktól tudják, akik visszatértek a klinikai halálból.

Akkor tehát van élet a halál után?

A KLINIKAI HALÁLBÓL VISSZATÉRTEK SZERINT: VAN

A klinikai halál állapotában átélt, megtapasztalt jelenségek közül a leghíresebbet egy amerikai aneszteziológus publikálta. Egy asszonynak az esetét írta le, akinek epeműtétje során leállt a szíve. Az asszony újraélesztése után elmesélte, hogy az operáló orvos lábán felemás színű zokni van.

S valóban az volt. Azt is tudta, hogy az egy emelettel feljebb lévő orvosi szobában a műtéti táblán kiket írtak ki operációra aznap. S valóban azok voltak. Az eset leírása azért járta be a világsajtót, mert az asszony mindkét szemére vak volt.

A Magyarországon közreadott halálközeli élmények közül az egyik leghíresebbet Dobronay László írta le.

MI AZ A KLINIKAI HALÁL?
Klinikai halálnak nevezzük azt az állapotot, amikor a szívműködés és a keringés leáll, ezáltal az életfontosságú szervek vérellátása megszűnik. Az állapot átlagosan 4-5 percig visszafordítható, tehát a beteg újraéleszthető.
Papírra vetette mindazt, amit a klinikai halál négy és fél perce alatt tapasztalt. 1993. júlus 23-án reggel történt Fót és Rákospalota között, ahol az út hosszú kanyargás után kiegyenesedik.

A tűzpiros Honda CRX a teherautó mögött toporgott, amikor hirtelen belátható lett az út. Dobronay László indexelt, szabályosan előzte az Ifát, saját sávjába visszatért, majd megcsúszott.

Átpördült a menetirány szerinti másik oldalra. Látta, hogy egy busz jön szembe vele, rálépett a gázra. A buszt sikerült is kikerülnie, és a kocsit visszakormányoznia a saját sávjába. Ott azonban elvesztette uralmát a Honda fölött. Amikor frontálisan a fának ütközött, 141 kilométeres sebességet mért az óra. 

Az ütközés pillanatában kiugrott az autóból. Látta, hogy a mögötte haladó teherautó sofőrje odarohan hozzá, kocsikísérője pedig elindul a közeli nyomdaüzembe telefonálni. Hallotta, hogy a portás az Árpád-kórház ügyletesével beszél. László próbált szólni a sofőrnek, hogy nincsen semmi baja, de a férfi nem hallotta. Aztán korábban elhunyt édesapja szólította.

Azt mondta, korai még ez a halál. Akkor döbbent rá, hogy mi történt. Látta a kifli formájúra hajlott autóját, a kocsi motorját az utastérben, és saját magát összetört arccal. És akkor azt gondolta, ha ez a halál, akkor ez jó. Dobronay Lászlónak az ütközés következtében kettérepedt a koponyája, szíve leállt, agyában négy perc negyvennyolc másodperces oxigénhiány lépett fel.

A mentő először az Árpád-kórházba szállította, majd a baleseti kórházba vitték. Meggyógyult, de amit a klinikai halál néhány percében tapasztalt, gyökeresen megváltoztatta az életét.

A TUDÓSOK SZERINT: NINCS

Nincs egységes elmélet a halálközeli élmények biológiai hátteréről. Az egyik magyarázat szerint a szívműködés és a légzés megszűnésével az agy nem jut elegendő oxigénhez, és felszaporodik az anyagcsere során keletkező szén-dioxid.

Az elméletet önként jelentkező kísérleti alanyokkal is igyekeztek alátámasztani. A kísérleti személyekkel oxigénben szegény és szén-dioxidban gazdag levegőt lélegeztettek be, s ezzel a halálközeli élmények számos elemét sikerült előidézni. De nem mindegyiket. A vizsgálatban részt vevők közül senki nem élt át például testenkívüliséget.

TIPIKUS HALÁLKÖZELI ÉLMÉNYEK
Raymond Moody amerikai kutatóorvos 1976-ban írta meg híres könyvét a halálközeli élményekről Élet az élet után címmel. Ebben összegyűjtötte a klinikai halálból visszatért emberek beszámolóit. Sok ezer interjú egybevetése után elkészítette a tipikus tapasztalások listáját:
- Béke és fájdalommentesség
- A testenkívüliség megtapasztalása
- Pontos vizuális érzékelés
- Alagútélmény
- Fényes lényekkel való találkozás
- Visszatekintés
- Lebegés és emelkedés
- Vonakodás a visszatéréstől
Agyműtétek során viszont véletlenül kiderült, hogy a halántéklebeny egyes pontjainak ingerlésével előidézhető ez a testenkívüliség élménye. Egy műtéti altatószer, a ketamin hatására viszont sokan élnek át halálközeli élményeket oxigénhiányos állapot nélkül is.

A tudomány emberei között sokan vannak, akik a halálközeli élménybeszámolók mögött egyfajta hallucinációt, az oxigén nélkül maradt agy vízióit vélik felfedezni. Azt bizonygatják, hogy a látomás csupán a haldokló agy játéka, melynek oka, a szén-dioxid mennyiségének emelkedése a vérben.

A békesség érzéséért a stresszhelyzetben felszabaduló endorfinok felelősek, az alagútélményt pedig a látásért felelős agykéregrész megzavart működése hozza létre. Dr. Melvin Morse amerikai gyerekgyógyász tudományos kontroll alatt vizsgálta újraélesztett gyerekek agyának működését. Mérte a vércukor-, vérgázértékeket, EEG-t csinált, és bebizonyította, hogy az életbe visszatért gyerekek beszámolói nem magyarázhatók agyuk működésének változásával.

A kvantumfizikával foglalkozó tudósok feltételezik, hogy az atomok mélyén, az atommag és az elektronok között lévő térben sok milliárd kilobyte információ tárolására elegendő hely van. Azt állítják, hogy ez az információtömeg, amit, mi emberek gondolatokként, érzelmekként, vagyis tudatként ismerünk, folyamatosan bővül, a születés előtt is létezett, és a halál után sem szűnik meg.

Ez az információ térben és időben éppoly végtelen, mint az internet. Van egy új tudományág, a neuroteológia, amely a spiritualitás, a vallás, a hit biológiai összefüggéseit vizsgálja. Művelői megpróbálják meghatározni, hogy az agy mely területei aktivizálódnak bizonyos élmények átélése esetén.

Andrew Newberg és társai buddhista szerzetesek meditációját és ferences apácák mély imáit vizsgálták agytomográfiás eljárásokkal, és arra az eredményre jutottak, hogy vallásos élmények hatására az agynak ugyanazon területei válnak élénkké. Ezeket a területeket nevezték el god spotnak, azaz a vallás területének az agyban.

(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2017. évfolyama 30. számának 24. oldalán!)

Címkék: pszichológus, meditáció, jóga, buddhizmus, agykontroll, tudósok, reinkarnáció, kísérlet, élet a halál után, klinikai halál, lélekvándorlás, tibeti halottaskönyv, dobronay lászló

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!