Beszélgetések a mesterséges intelligenciával
A mesterséges intelligencia lenyűgöző és félelmetes. Ezt a cikket például közösen írtuk. Ha valamire kíváncsi voltam, megkérdeztem tőle, és ő válaszolt. Legismertebb beszélgetős programjának, a ChatGPTnevezetűnek bármilyen kérdést feltehetünk, még magyarul is válaszol. Persze nem lehet tökéletesen megbízni benne. Olykor téved, ellenőrizni kell, de ha hibát követ el, és erre figyelmeztetjük, bocsánatot kér...
Felhasználási területei
Ma már a mesterséges intelligenciát a repüléstől kezdve az orvoslásig szinte mindenhol használják. A mesterséges intelligencia programok mesét, verset, esszét, képesek írni. Olyan képeket tudnak készíteni, melyeket emberi kéz biztosan nem. Ha csak egy kicsit is megtanuljuk kezelni ezeket, úgy fogjuk érezni, hogy az emberi kreativitásra, az emberi intelligenciára már nincs is szükség.
Amikor ezt a cikket írni kezdtem, megkérdeztem ’beszélgetőpartneremet’, az úgynevezett chatbotot, hogy milyen ágazatokban használják még a mesterséges intelligenciát. Ezt a választ kaptam: „A mesterséges intelligencia (MI) széles körű alkalmazást nyert számos ágazatban.
A MI alapú szoftverek segítenek a cégeknek a befektetési döntések meghozatalában, a pénzügyi tranzakciók automatizálásában, valamint a pénzügyi adatok elemzésében, a diagnosztikai folyamatok gyorsításában, a betegségek korai felismerésében, valamint a perszonalizált kezelési tervek kialakításában.
Segítik a vezető nélküli autók fejlesztését és működtetését. Segítenek a vállalatoknak az üzleti folyamatokat automatizálni. Ez csak néhány példa a sok közül, amelyek azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazást nyert a különböző ágazatokban.”
Mesterséges intelligencia az egészségügyben
A tökéletes és pontos orvosi diagnosztika lassan elképzelhetetlen nélküle, hiszen képes a röntgen- vagy MRI-képek elemzésére, és ezek alapján javaslatokat tud tenni a lehetséges diagnózisra. Az orvosi adatbázisokban tárolt nagy mennyiségű adat segítségével képes trendeket és összefüggéseket azonosítani, amelyek segíthetnek a diagnózis meghatározásában.
Elemzi a klinikai beszámolókat, beleértve a betegek kórtörténetét, tüneteit és laboratóriumi eredményeit, hogy segítsen az orvosoknak a diagnózis meghatározásában. Képes a betegek adatait és történetét elemezni, és személyre szabott ajánlásokat tenni a kezelésre.
Természetesen az orvosi diagnosztikában a mesterséges intelligencia nem helyettesíti a doktorokat, csak segíti őket a diagnózis meghatározásában és a döntések meghozatalában. Az embernek továbbra is személyesen ellenőriznie kell a javasolt diagnózist és kezelési tervet.
Nem veszélyes ez?
Megkérdeztem a Chat GPT nevű mesterséges intelligenciát, hogy ő veszélyes-e. A következőket válaszolta, két másodperces ’gondolkodás’ után. „A mesterséges intelligencia (MI) valóban képes veszélyeztetni az emberi intelligenciát, de ez a veszély csak akkor áll fenn, ha nem irányítjuk megfelelően. Az MI-nek nincsenek érzelmei, szándékai vagy célja, csak a programozás működteti.
Az emberi intelligenciával ellentétben, amely képes önállóan dönteni, alkalmazkodni és tanulni, a MI csak annyit tud, amennyit programoztak neki. A MI növekvő jelenléte az életünkben néhány esetben kihívást jelenthet a munkahelyek, a gazdaság és a társadalom szempontjából. Ugyanakkor, ha helyesen használjuk, akkor nagy mértékben segítheti az emberi intelligenciát a döntések meghozatalában, a problémák megoldásában és a folyamatok hatékonyabbá tételében.
Az MI-t úgy kell használni, hogy kiegészítse az emberi intelligenciát, és ne helyettesítse azt. Fejlesztőinek és használóinak felelőssége, hogy olyan megoldásokat hozzanak létre, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat és értékeket.”
Fessem vagy rajzoljam?
Az említett beszélgetős (chat) program fejlesztői létrehoztak egy DALL-E 2 elnevezésű képalkotási rendszer is, amely képeket generál utasítások alapján. A felhasználó egy leírást ad meg, például: ’egy aranyos kutya fejkendőben’, és a DALL-E 2 egy teljesen új, sosem létezett képet generál, amely megfelel a leírásnak. Sajnos ez a szoftver még csak fejlesztőknek elérhető, de vannak más, ingyenesen használható képalkotó rendszerek. Ilyen például a deep dream generator.
Megkértem, hogy készítse el a fejkendős kutyus képét. Sajnos, ellentétben a korábban említett csevegőprogrammal, csak angolul ért, de úgy elég jól. Az elkészített képet módosíthatjuk. Megkérhetjük, hogy hozza létre Van Gogh, Picasso vagy Michelangelo stílusában, olajfestményként vagy digitális képként, hogy csak néhányat említsünk a lehetőségei közül. Ha megtanuljuk használni, olyan képeket tud készíteni, amilyet az emberi kéz nem. Igaz, egy idő után ezért is fizetni kell.
De ingyenesen használható már a Lensa nevű alkalmazás is, amellyel másodpercek alatt lehet profilképeket generálni a saját arcunk alapján mindenféle stílusban. Először fel kell tölteni 10-15 arcképet, választani kell egy stílust, aztán már csak meg kell várni, hogy a portré elkészüljön. A végeredmény pedig kétségtelenül meggyőző, a Lensa mindenféle stílusban és beállításban képes portrékat készíteni. A huzamosabb ideig történő használatért azonban már fizetni kell.
Az elmúlt hónapokban gorombáskodásig fajuló viták alakultak ki az MI-n alapuló képgenerátorok támogatói és ellenzői között, és több per is indult az ügyben.
Meghalt mégis, mintha élne
Az MI technológia néhány változatával, mint például a magyarra kicsit nehezen és rosszul lefordítható digitális túlélő technológia segítségével lehetővé válik feltámasztani elhunyt embereket filmen vagy videókban. A digitális túlélő technológiát jelenleg még csak a számítógépes animáció, a színházművészet és a filmgyártás területén használják.
Ennek a folyamatnak a lényege, hogy a halott személy korábbi adatait és felvételeit használják a digitális képmásának létrehozásához, amelyet úgy modelleznek, hogy az a valós életbeli mozgását utánozza. Az eredmény egy virtuális vagy digitális verziója az elhunyt személynek. Az ilyen technológiák még fejletlenek, és jelenleg nem képesek tökéletesen lemásolni valakinek az arcát, a mozgását és a hangját, de a MI-iparág folyamatosan fejlődik, és egyre valószerűbb eredményeket képes elérni.
Az egyik legismertebb példa ezen a téren a 2016-ban megjelent ’Star Wars: The Force Awakens’ című film, amelyben a digitális túlélő technológiát használták Leia hercegnő karakterének feltámasztásához Carrie Fisher halála után. A digitális utánélő technológia segítségével a filmkészítők újra mozgásra és beszédre programozták Leia hercegnő karakterét a korábbi felvételek alapján, így lehetővé téve, hogy szerepelhessen a filmben.
Egy másik példa a 2016-ban megjelent ’Rogue One: A Star Wars Story’ című filmben használt digitális technológia, amelynek segítségével feltámasztották a Grand Moff Tarkin karakterét a Peter Cushing halála után. Ennek a digitális feltámasztás technológiának vannak veszélyei. Például élő embereket is lehet ’hamisítani’ ezzel, és akár hamis tartalmakat a szájába adni.
Mit mond a jog?
A kép- és szövegalkotó MI egy olyan szoftver, amelyet egy hatalmas adathalmaz segítségével megtanítottak arra, hogy korábban nem létező, új tartalmakat állítson elő, a szövegektől a képeken át a videókig. Tulajdonképpen elég nehéz megállapítani, hogy a mesterséges intelligencia által készített képek vagy szövegek jogilag rendben vannak-e. Mivel a mesterséges intelligencia nem ember, nem kaphat jogdíjat alkotásai után.
Azonban felmerül a kérdés, hogy felhasználója – tehát, aki bonyolult képeket tud generálni, azért, mert jól ismeri a programot, pontos utasításokat ad, s esetleg, bizonyos programok esetében fizet is a generálásukért – a képek tulajdonosának számít-e? A mesterséges intelligencia (MI) jogilag nem egységesen kezelt téma, és a jogrendszerek különböző országokban eltérő módon határozzák meg az MI-t és a vele kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.
Néhány országban, például az Európai Unióban, a MI-t a fogyasztói jogokról szóló szabályozás keretein belül kezelik, és a felelősség a fejlesztőkre és a forgalmazókra terheli, ha a rendszer hibásan működik. Az Egyesült Államokban a MI-vel kapcsolatos jogok és felelősségek körülbelül azonosak a számítógépes szoftverekre vonatkozó szabályozással.
A MI-vel kapcsolatos jogalkotás folyamatban van, és a jövőben további szabályozás várható. A témával az Európai Unió is évek óta foglalkozik. Tavaly is jelent meg róla részletes anyag, amelyben leírják, hogy a MI közreműködésével készített alkotások lehetnek jogvédettek az EU-ban.
Ez lesz a művészet halála?
Tavaly szeptemberben egy mesterséges intelligencia által generált kép nyerte meg a digitális művészeknek kiírt kategóriát egy képzőművészeti versenyen. Jason Allen a Midjourney nevű képalkotó programmal hozta létre a ’Théâtre D’opéra Spatial’ című győztes pályaművét.
A vászonra nyomott kép győzelme nagy port kavart a művészvilágban. Azzal támadták, hogy ez nem az ő képe, ő pedig azzal védekezett, hogy semmilyen szabályt nem sértett meg. Sokan a művészet halálának és az emberi kreativitás meggyalázásának nevezték az alkotást, és azt is kifogásolták, hogy Allen művésznek nevezi magát, pedig nem tett mást, csak parancsokat adott egy szoftvernek. Allen elmondása szerint ő több száz képet generált, és hetekig tartó finomhangolás után választott ki hármat, amelyeket végül vászonra nyomtatott.
A történet tanulsága az, hogy csak egy ötlet kell ahhoz, hogy valaki digitális műveket alkosson. Attól függően hogy mennyire ért a szoftverhez, amellyel dolgozik, mennyi munkát fektet a parancsokba, amelyek a képet módosítgatják. Nagy ráfordítással magas színvonalú eredményt is el lehet érni. Ilyen fantasztikus digitális képek például Bergmann Péter Budapest 2064-ben című művei.
Ha valaki jó képet szeretne, annak ugyanúgy meg kell dolgoznia érte, csak a munka itt ecset helyett szavakkal zajlik. Nem is véletlen, hogy a legjobb képek mögött álló emberek nem szívesen osztják meg a saját, aprólékosan kidolgozott parancsaikat.
Sokan felteszik a kérdést, elveheti vagy tönkreteheti-e a mesterséges intelligencia a digitális művészek munkáját. A leggyakrabban előkerülő érv, amely szerint a MI nem fogja kitúrni a valódi művészeket, az, hogy a fényképezőgép megjelenése sem jelentette a festészet halálát. A fotózásnak gyakorlatilag semmilyen negatív hatása nem volt a 19. századi holland festőkre, a portréfestőket sem forgatta ki a vagyonukból. Napjainkban az olajfestészet újra reneszánszát éli, miután kiderült, hogy a telefonokon, számítógépeken tárolt digitális képek eltűnhetnek.
Ingyenes képalkotó programok
A Deep Dream Generator és Deep Dream Photos lehetővé teszik képek generálását MI-alapú szűrők segítségével, a PaintsChainer is ingyenes, nyílt forráskódú, MI-alapú festőeszköz. Ezek a programok jó kezdőpont lehetnek, ha kíváncsi vagy a MI-alapú képalkotásra.
Azonban figyelembe kell venni, hogy a MI-alapú képalkotás még fejletlen állapotban van, és még nem olyan minőségűek a képek, mint a kézzel készítettek. Az eredmények véletlenszerűek lehetnek, így azoknak a képeknek a használata, amelyeket ezekkel a programokkal hozol létre, lehet, hogy nem megfelelő a számodra.
Amikor az MI prédikál
Nagy port vert fel a hír, hogy A Dunakanyarban található község lelkésze rövid ismerkedés után kérte meg az OpenAI mesterséges intelligenciát, hogy írja meg helyette vasárnapi prédikációját, amit a program tökéletesen meg is tett.
A megírt prédikációt a lelkész olvasta fel a hívek előtt. Természetesen megmondta, hogy ezt nem ő, hanem a Chat GPT írta. Amikor ezért támadták, azt válaszolta, hogy Isten üzenetének bárki lehet a közvetítője, ennek pedig, az ökumenikus közösség szerint, a gép is megfelelt, amely egy imát írt a szertartás végére.
Kedves, udvarias és fejleszthető
Megkérdeztem ’beszélgetőpartneremet’ a chat GPT-t, hogy ha kijavítom az általa írt szövegben a hibákat, legközelebb nem követi-e el azokat. Ezt válaszolta: „Bocsánat, ha hibákat vétettem a szövegben. Az OpenAI által képzett modellként, folyamatosan fejlődök, és igyekszem csökkenteni a hibák számát. Az Ön javaslatai és visszajelzései nagy mértékben hozzájárulnak ehhez a fejlődéshez, és segítenek abban, hogy jobb válaszokat adjak a későbbiekben. Köszönöm, hogy segített nekem jobbá válni!”
Majd lépésről lépésre leírta, hogyan tudok és hova belépni, és milyen módon írhatom meg fejlesztőinek, hogy milyen tévedéseket követtek el…
Még nincs hozzászólás