A hit csodája
Hinni. A csodákban, a szerencsében, a focicsapat győzelmében, a gyógyulásban, a boldog jövőben, a Mikulásban. Hinni jó érzés, még akkor is, ha néha csalódunk.
Hinni azt jelenti, elismerem, tudom és vallom valaminek vagy valakinek a létezését, erejét, jelenlétét, hatását a sorsomra, amit vagy akit sose láttam, sosem érintettem. Erről a meggyőződés nélküli bizonyosságról szól minden vallás, minden babona, minden nyakban fityegő kabala, de erről szól az önmagunkba, a jobb sorsunkba, az egyetemes szeretetbe vetett hitünk is.
Jó annak, aki hisz valamiben. Mondják azok élcelődve, akik nem hisznek. Pedig mennyire igazuk van! Mert aki hisz, bármilyen nevetségesnek is tűnjön a hite, megkapaszkodhat. Aki viszont nem hisz, magára marad ebben az olykor félelmetes, kiismerhetetlen, kaotikus világban.
Úgy is lesz!
A hit ereje óriási. Hiszek abban, hogy meggyógyulok, hiszek abban, hogy megkapom az állást, hiszek abban, hogy a szerelmem viszontszeret… Minél erősebben és megingathatatlanabbul hiszem, annál nagyobb az esélye, hogy valóra válik.
Ha az Újtestamentumot vesszük alapul, Jézus többször is buzdít a hitre. Nem minden esetben mondja ki, milyen hitre, mintha csak arra célozna, hogy a vágyunk teljesülésében való hitre. Tanítványait, akik a viharban hánykódó hajóban rettegtek, hogy elnyeli őket a tenger, azzal dorgálta meg, hogy kicsinyhitűek. Az asszonyhoz, aki a tömegben meg sem merte szólítani őt, csak a ruhája szegélyét érintette a gyógyulása reményében, így szólt, a te hited meggyógyított téged…
Hittabletta: a placebo
Pár századdal ezelőtt az orvostudomány még elég horrorisztikus módszerekkel munkálkodott, eret vágtak, vizeletet, krokodiltrágyát vagy emberi székletet kentek a sebre, és miközben a test felvágását istenkáromlásnak vélték, így az anatómiát nem ismerve legfeljebb gyógyfőzetekkel kezelték akár az akut vakbélgyulladást is, mégis képesek voltak sikeres gyógyulásokat felmutatni. Miért?
Valószínűleg azért, mert az a bizonyos beteg, aki felépült a bajból, erősen hitt az orvoslás eredményességében. Vagy Isten kegyelmében. Vagy a markában szorongatott kabalában. Vagy bármiben.
Ezt felismerve a mintegy százötven éves, fiatal tudományág, a pszichológia kijelentette, a gyógyszerek valódi eredményességét csak úgy lehet egzakt módon vizsgálni, ha kizárják a ’palcebohatást’, vagyis a hit gyógyító erejének ’zavaró mellékhatását’. A modern gyógyszergyárak ma már milliókat költenek erre. Kell-e nagyobb bizonyíték tehát a hit erejére?
Kelj fel és járj!
Tizennégy éves voltam, és ezt a négy szót mondogattam szegény beteg nagypapámnak. Mert tántoríthatatlanul hittem, ha tényleg úgy dönt, hogy képes felállni és járni, akkor úgy is lesz. Pedig agyvérzés bénította le a fél oldalát.
Kapaszkodj belém, és állj fel, mondtam. Nagyon szigorúan. Mert nagyon szerettem nagyapát. És ő kiküzdötte magát az ágy szélére, jó karjával átkarolta a vállam, és rám támaszkodva felegyenesedett. Így álltunk. Diadal! Ő száz kiló volt, én ötven sem.
Lépjünk egyet, mondtam. Léptünk. Majd elzuhant. Én meg alászorultam. Berohantak a nővérek, nagy nehezen visszafektették, majd bedeszkázták az ágya szélét, hogy kiülni se tudjon.
Tudom, ez nem a legmeggyőzőbb példája a hit erejének. Vagy talán mégis. Mert az orvosok is a csodájára jártak, milyen gyorsan és tökéletesen felépült hetvennégy éves létére a súlyos agyvérzésből. Később még szaladt is, és labdáztunk, mint régen. Kis híján kilencen évig élt.
Okosító tabletta
Csak úgy emlékszem a lányom osztályfőnökére, hogy az a drága varázsló. Matekot tanított, és a felvételi pontok miatt fontos volt, hogy a nyolcadikos félévi záródolgozatot a lehető legjobb teljesítménnyel írják meg a gyerekek. A lányom kipirult arccal jött haza a dolgozat napján, és lelkendezve mesélte, hogy a tanárnő okosító tablettát osztott ki nekik a vizsga előtt, amelytől az is eszébe jut az embernek, amit addig nem is tudott.
Így aztán – mondta –, szerinte ötösre megírta a dogát. Másnap reggel több szülő is ácsorgott a suli előtt, a tanárnőt várták. Miféle okosító tablettáról van szó, kérdezték elhűlve. A tanárnő felnevetett, és elővett a táskájából egy doboz c-vitamint. – Ha hisznek benne, hogy ennek a kis pirulának varázsereje van, akkor tényleg remekül hat – mondta. És valóban. Az osztály teljesítménye mérhetően jobb volt, mint valaha.
Higgy a sikerben!
Manapság sok módszertani könyvet, előadást hirdetnek, melyek a pozitív gondolkodásra buzdítanak. Azt mondják, kerüld a negatív képzeteket, kerüld a lekicsinylő szavakat, higgy a sikerben, és lám. Csakhogy mégsem sikerül. Mert nem elég a fejünkben rendet tenni, és ’izomból’ így gondolkodni meg úgy.
Hinni csak mélyről, szívből lehet. Megingások és kérdőjelek nélkül. És ehhez kell az a bizonyos plusz, az a megfoghatatlan varázs, a belülről (és felülről?) áradó túlerő, hogy igenis szeretve is segítve vagyunk, bármilyenek is vagyunk, és bármi történjék is.
A gondolat energia
A gondolat teremtőerejének tézise valóban elég megfoghatatlan, és csak feltevések vannak a bizonyítására. Az egyik magyarázat például, hogy a gondolat is energia, amelynek bizonyos rezgése van, és az hasonló rezgésű történéseket, tárgyakat, dolgokat vagy akár érzéseket vonz be.
A szkeptikusok ugyanakkor azt mondják, hogy az egész egy nagy hablaty, és a sikerről nem álmodozni meg képzelegni kell, hanem tenni érte. Talán mindkét félnek igaza van. A gondolat ugyanis tettekre sarkalló ötleteket, cselekvőkedvet is teremthet, amely mégiscsak elvezet a pozitív végkifejlethez: ilyenkor pedig érdemes megmozdulni.
Az energia szempontjából nincs jó meg rossz végkifejlet, úgy lesz tehát, ahogy elhisszük, hogy lesz. Jézus szavaival élve: „Eredj el, és legyen néked a te hited szerint.” (Máté 7,13.)
Reális célok és cselekvés
Olyasmit, amiben nem hiszünk, nem tudunk a gondolatainkkal megteremteni. A sikeres teremtéshez az kell, hogy a lelkünk mélyén is reálisnak érezzük a vágyott célt, és hogy a folyamat közben érkező jelekre ráhangolódva lépéseket, erőfeszítéseket is tegyünk az érdekében.
Mi is az a placebo?
A placebo olyan, kémiailag semleges anyag, amelynek nincs gyógyszerészeti hatása, de formájában valódi gyógyszerpirulához hasonlít. A gyógyszerkutatásban használják a vizsgálatok eredményeit torzító hatások kiszűrése érdekében. Mindezt azért teszik, mert a javulásba vetett hit hatására olyan – pszichológiai eredetű – gyógyulás is előfordulhat, melyet nem lehet a gyógykészítmény javára írni. A placebohatás bizonyos esetekben nagyon erőteljes is lehet.
Egy vizsgálatban az angina pectoris nevű fájdalmas szívbetegségben szenvedő betegek egyik csoportjának mintegy 40 százaléka panaszainak jelentős enyhüléséről számolt be egy olyan diagnosztikai vizsgálat után, amelyet ők gyógyító műtétnek gondoltak.
Még erőteljesebb lehet a hatás a pszichológiai jellegű betegségek kezelésében. Ezen a területen a placebók gyakran a valódi gyógyszerekkel egyenértékűen hatásosak. A nyugtatókkal folytatott kísérletek esetében a placebóval kezelt betegeknél a javulás mértéke eléri, sőt gyakran meg is haladja a gyógyszerrel kezelt betegekét. (forrás: vital.hu)
Még nincs hozzászólás