A gyógyítható és megelőzhető rák
Biztosan mindenki hallott arról, hogy ha időben felfedezik a méhnyakrákot, és elkezdik kezelni, gyógyítható. Sokan mégsem mennek el az ingyenes szűrővizsgálatokra. Pedig Magyarországon a leggyakoribb nőket érintő daganattípus az emlőrák után a méhnyakrák. S bár korai stádiumában már gyógyítható, mégis évente több mint 400 nő belehal, többségükben olyanok, akiknek az élete megmenthető lett volna.
Mi is ez a betegség tulajdonképpen?
A méhnyakrák a méhnyakat kívülről borító sejtek (laphám) rosszindulatú elváltozása, melyet csaknem 100%-ban a HPV (human papilloma vírus) agresszívebb, rákkeltő típusai okoznak.
A betegség kialakulásában a szervezet immunrendszerének meggyengülése, a rossz táplálkozás, a dohányzás, és a gyakori partnerváltás is szerepet játszik, valamint a nem megfelelő védekezés a szexuális együttlét során. Az enyhébb elváltozások kialakulásától a halálos kimenetelű rosszindulatú elváltozásig akár 5-10 év is eltelhet, de a baj kialakulhat ennél lényegesen rövidebb idő alatt is!
A rettegett HPV
A humán papilloma fertőzés jelenleg a legelterjedtebb szexuális úton terjedő betegség a világon. Nem csak a méhnyakon, hanem a nemi szerveken, a szájüregben, végbélnyíláson is okozhat súlyos elváltozásokat. A vírusnak jelenleg közel 130 típusa ismert. Azonban nem mindegyik okoz rákot.
Hozzávetőlegesen a nők 80 százaléka megfertőződik életében HPV-vel, azonban ez észrevétlenül, baj nélkül eltűnhet a szervezetből 6-15 hónap alatt. Bizonyos törzsek a nemi szerveken, végbélnyílás környékén kis kinövéseket okoznak, melyek egyszerű kezeléssel ecsetelés, lézeres és elektromos leégetés segítségével rövid időn belül is megszűnhetnek anélkül, hogy rosszindulatú elváltozást okoznának.
Feltéve, ha a rendszeres nőgyógyászati szűréseken felfedezik őket.
Nem kell félni a szűréstől, nem fáj
Az évenként ajánlott rákszűrés, általános nőgyógyászati vizsgálatból, citológiából, valamint méhnyak sejtjeinek vizsgálatából áll. Első lépésben az orvos kenetet vesz a méhnyakból, majd áttapintja a külső és belső nemi szerveket.
Egy ’kacsa’ nevű eszköz segítségével feltárja a hüvelyt, és megvizsgálja a méhszájat, hüvelyboltozatot és hüvelyfalat. Ez enyhe feszítő érzést okoz. Majd megtörténik a külső és belső nemi szervek, különös tekintettel a méhnyak vizsgálata, egy kolposzkóp nevű nagyítóeszköz segítségével. Az orvos ezzel észlelheti a kóros elváltozásokat, kinövéseket vagy gyulladásra utaló képet, az úgynevezett méhszájsebet.
Harmadik lépésként elvégzi a bimanuális (kétkezes) vizsgálatot, vagyis az egyik kezének két ujját a hüvelybe vezeti a másik kezével a hasfalon át észleli a méh és környezetének esetleges anatómiai, kóros elváltozásait.
Az endometriózisra jellemző tapintási lelet például az összenövések jelenléte, de a mióma, ciszta is észlelhető így. Bizonyos jelekből, érzékenységből az orvos kismedencei gyulladásra is következtetni tud. Sor kerülhet hüvelyi ultrahangvizsgálatra is, melynek során a méh és a petefészkek állapotának ellenőrzése történik. A vizsgálatot a nagy rutinnal rendelkező nőgyógyász gyorsan, fájdalommentesen végzi.
A méhnyakrák tünetei
A méhnyakrák korai felismerésében komoly problémát jelent, hogy a betegség alig okoz észrevehető tüneteket egészen addig, amíg a daganat előrehaladottabb stádiumba nem kerül. Korai stádiumban előfordulhat hüvelyi vérzés, folyás vagy fájdalom.
A méhnyakrák korai, biztos felismerésének azonban szinte egyetlen lehetősége az, ha rendszeresen – lehetőleg évente – méhnyakrákszűrésen veszünk részt. A méhnyakrák legelső észrevehető tünete a legtöbb esetben a hüvelyi eredetű vérzés. Ez gyakran a nemi aktust követően jelentkezik.
A betegség egyik további tünete a fájdalmas szexuális együttlét, a fájdalmas pisilés, a kellemetlen szagú, sárgás hüvelyi folyás, valamint a hasi görcsök, a lábfájdalom és -dagadás és az ismeretlen eredetű fogyás. A vizelettartási zavarok, veseproblémák a már előrehaladottabb állapotban lévő méhnyakrák tünetei lehetnek. De mivel ezeknek a tüneteknek más oka is lehet, ezért ha ilyeneket tapasztalunk, fel kell keresni nőgyógyászunkat.
Amit az oltásról tudni kell
Mivel a méhnyakrák oka csaknem 100%-ban a HPV, így az ellene létrehozott, a legveszélyesebb típusok ellen védelmet adó, ma már kilenc komponensű oltás beadásával nagy fokú védelmet lehet biztosítani a méhnyakrákkal szemben. A vakcina 12-13 éves korban ajánlott, de már 9 éves kortól, és fiúknak, sőt, idősebbeknek is beadható. Mellékhatástól nem kell tartani, s bár még nem része a kötelező oltási programnak, de ajánlható.
Ajánlott szűrések
- évenkénti nőgyógyászati szűrővizsgálat
- HPV-mintavétel
- havi, otthoni emlővizsgálat
- 40 év felett mammográfia, és emlő-UH-vizsgálat
- hüvelyi ultrahangvizsgálat
- tumormarkerek (CA–125, HE–4, és ROMA-index)
A WHO (egészségügyi világszervezet) szervezett szűrési programot 3 daganattípusra javasol: emlő-, méhnyak-, vastag- és végbélrák esetében. Európában ezekre már évtizedek óta elérhetők a szűrési programok.
Még nincs hozzászólás