Női agy - férfi agy
Miért kommunikálnak jobban és többet a nők, mint a férfiak? Miért emlékeznek sokkal tisztábban egy veszekedés részleteire? És vajon miért kötődnek jóval mélyebben a barátnőikhez, mint a férfiak a saját barátaikhoz? Komoly szakirodalma van annak a kérdésnek, hogy hogyan és miért működik másképpen a női és a férfi agy. Bocskor Bíborka, Goda Kriszta és Igaly Diána vajon mit gondolnak erről? Kíváncsian várjuk meglepetés vendégünket is véleményével, tapasztalataival.
A nők és férfiak közötti biológiai különbségek létét komolyan talán nem is vitatta soha senki. Értelmezésükben azonban szélsőséges kilengések voltak az emberiség kultúrtörténete során a politikai, társadalmi, kulturális viszonyok függvényében.
A problémákhoz való közelítésben feltétlenül különbség jellemzi a két nemet. A nők többsége intuitívabb, ösztönösebb, míg a férfiak inkább racionálisan próbálnak közeledni a kihívásokhoz. Jobban tudnak koncentrálni a dolgokra, kevésbé tudja elvonni más a figyelmüket. A nők agya tágabb képet fog be, a dolgokat összefüggéseikben látja. A férfiak könnyebben találnak megoldást, a nők viszont rendszerint jobban átlátják a problémát.
Csányi Sándor színész, művészeti vezető legújabb filmjében egy rádiós műsorvezetőt játszik, aki nyíltan vállalja másságát. Úgy gondolja, maga a művészet nem egy racionális dolog. Az alkotás folyamata női agyat kíván, hiszen az csupa ösztön, érzelem, kreativitás. A színészek munkájának nagy része, hogy a szerepeikről beszélgetnek, elemzik a figurát, analizálják a motivációit, ami bizony nem könnyű feladat férfiaknak. Szerinte a női agy követhetetlen, megérthetetlen a férfiak számára, de nem is kell mindig mindent megbeszélni és megérteni, elég, ha kellő humorral megpróbálják elviselni egymást.
A nemek közötti különbségek a munkában is megnyilvánulnak, egyrészt a munkavállalásban, másrészt a karrierhez való hozzáállásban. Férfi és nő - ha azonosak is a lehetőségeik - nem ugyanazt választják érdeklődésük tárgyául, és nemüktől függően jobban, illetve rosszabbul teljesítenek bizonyos dolgokban, ha tanulmányaikban ugyanolyan eredményeket értek is el.
Goda Krisztina filmrendező, forgatókönyvíró bajban van a „női film” besorolással. Úgy gondolja, lehetne női egy film, ha nő rendezte, de a filmkészítés alapvetően csapatmunka. Nem hiszi, hogy van női és férfi mondanivaló, hanem adott egy mondanivaló, ami megtalálja a formáját egy történetben. Krisztina a saját munkáját nehezen tartja összeegyeztethetőnek a gyerekvállalással, úgy érzi, a filmszakma még nem érte el az űrhajózás férfi-női arányait. A filmkészítés fizikai munka is egyben, amely komoly állóképességet kíván, mégis élete egyik legnehezebb időszaka volt az újszülött kislányával eltöltött első három hónap.
Az önbecsülés mindkét nemnek egyaránt fontos. Míg az önbecsülés szintjét a nőknél a személyes kapcsolatokban elért siker befolyásolja, addig a férfiaknál a karrierjük, a hivatásukban elért sikerek. A nőknél a munka igen kevés esetben szerepel kiemeltebb helyen, mint a család. A nők tehát nem társadalmi elnyomásból, hanem alkatuknál fogva érik be alacsonyabb státuszokkal, alacsonyabb fizetésekkel. Az pedig már a társadalom hibája, hogy mindig az számít megbecsült posztnak, amit férfiak töltenek be…
