Ridikül Magazin logo

Mi történik zárt ajtók mögött?

Vannak titkok és vannak foltok, vannak elhallgatások és vannak bántások. Nem szeretünk beszélni róluk, pedig kellene. Nagyon. Horgas Eszterrel, Fullajtár Andreával, Tóth Györgyivel beszélgetünk a családon belüli erőszakról - és persze meglepetés férfi vendégünkkel, aki nemzetközileg elismert, rangos szakértője a témának.

Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak, szerteágazó gyökerekkel, biológiai, társadalmi, kulturális, gazdasági, érzelmi és politikai okokkal.

Magyarországon minden hónapban legalább egy gyerek, és minden héten legalább egy nő válik áldozatává családon belüli erőszaknak. A világ legkülönbözőbb pontjain végzett felmérésekből kiderül: a párkapcsolati testi erőszak estében mintegy 95%-ban a férfi az elkövető és nő az áldozat.

Magyarországon minden ötödik nőt rendszeresen bántalmaz partnere. Ez jelenleg mintegy félmillió bántalmazott nőt, és ennél valamivel kevesebb bántalmazó férfit érint. A bántalmazott nők számára statisztikailag legveszélyesebb időszak a válás vagy szakítás után kezdődik.

Családon belül

A családon belüli erőszakról nincs egységes definíció, ám a jelenség ismertetőjegyei alapján egyértelműen meghatározható ez az erőszak-típus. Egyik eleme, hogy a bántalmazott és a bántalmazó mindig ismerik egymást, leggyakrabban a család vagy intim viszony köti-kötötte össze őket. Másik eleme az erőszakos magatartás vagy annak előkészülete-kísérlete a bántalmazó részéről. Az amerikai Nők Elleni Erőszak Hivatalának meghatározása szerint: "Családon belüli erőszakról beszélhetünk, ha egy kapcsolatban az egyik fél erőszakos magatartást alkalmaz a másik féllel szemben, azért, hogy ezáltal a partnert hatalmában tartsa és felette ellenőrzést és uralmat gyakoroljon."

Horgas Eszter fuvolaművész ma már boldog párkapcsolatban él, de voltak olyan élethelyzetei, amelyekben át kellett élnie az erőszakot. Úgy érzi, egy másik embert bántalmazni bűn. Azonban ezeknek a helyzeteknek a kialakulásához két fél kell. Az erőszak megjelenéséhez a tehetetlenség vezet, mikor már nincs más eszköz a hatalomgyakorláshoz, hiszen egy hatalmi drámáról van szó.

A családon belüli erőszak számtalan módon megvalósulhat: fizikai-, szexuális-, érzelmi-, lelki-erőszakként, vagy akár a bántalmazott személy pénzügyi-, baráti-, családi-kapcsolatainak korlátozásaként. Az erőszak széles skálán mozoghat kezdve a nem személyre irányuló erőszak-formáktól (tárgyak összetörése, rugdosása, háziállatok kínzása) egészen a legsúlyosabb fizikai sértésekig (erőszakos közösülés, emberölés).

A nők gyakran egyáltalán nem védekeznek a bántalmazás ellen, mert azt gondolják: "úgyis ő az erősebb, és ha visszaütök, még mérgesebb lesz". Pedig lehet, hogy elég lenne időt nyerni a meneküléshez. A Nap Lányai női önvédelem oktatásán ezt is megtanítják a hölgyeknek.

Tóth Györgyi  a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület - NANE -  munkatársa. Munkája legalapvetőbb része a családon belüli erőszakról a köztudatban élő tévhitek eloszlatása. Elengedhetetlennek tartja a harmadik személyek bevonását az erőszak-helyzetek felderítésébe. Felhívja a figyelmet arra, hogy a nokjoga.hu oldalon megtalálhatják az áldozatok, hogy baj esetén hova fordulhatnak segítségért.

Fullajtár Andrea színésznő a Minden ötödik órában című előadásban játszik bántalmazottat és bántalmazót, nőt és férfit, időben is változó helyzeteket megjelenítve. Úgy érzi, mégsem az ő szerepe a legnehezebb a darabban, hanem a bántalmazott gyermeket alakító kolléganőjéé. 

Arra kérdésre, hogy "Egy szülőnek joga van-e megpofozni a gyermekét, ha az megérdemli?" mindössze a szülők 17%-a mondja azt egyértelműen, hogy nem, vagyis a magyar felnőttek közel négyötöde nem utasítja el a fizikai bántalmazást az esetleg engedetlen gyermekkel szemben. Akiket pedig gyerekkorukban vertek, kétszer olyan gyakorisággal verik maguk is a gyermeküket, mint ahol ez nem fordult elő. 

Szexuális zaklatás - családon kívül és belül

Az Európai Unióban utoljára 1998-ban készült ezzel kapcsolatos felmérés, mely azt mutatta, hogy a nőknek 30-50%-át, a férfiaknak 10%-át éri szexuális zaklatás a munkahelyén. A felmérés során az egyes uniós országokban nagymértékű eltérés volt tapasztalható: egyes országokban a nők mintegy 70-80%-a számolt be ilyen tapasztalatról.  Amennyiben az utcai, a járműveken, szórakozóhelyeken, éttermekben történő szexuális zaklatást is bevonjuk a vizsgálatba, azt találjuk, hogy szinte nincs olyan nő, akit 18 éves koráig ne ért volna nemi alapú zaklatás.

Feldmár András Kanadában élő magyar származású pszichoterapeuta úgy véli, a bántalmazás már abban a pillanatban az, amikor valaki valakit nem vesz komolyan, vagyis a bántalmazó nem veszi komolyan, hogy a bántalmazott azt mondja: „Ne tedd!” Ez nem betegség, ez etika és politika. Az etika az, hogy hogyan bánunk egymással, a politika pedig annyi benne, hogy van-e elég hatalmunk ahhoz, hogy ne kelljen azt tennünk, amit nem akarunk. A bántalmazás jelenségén tehát egy társadalom maga is tud változtatni azzal, hogy nem tűri el. Ehhez bátorítani kell az embereket, hogy egy pillanatig se tűrjék el a bántalmazást.

A TÁRKI korábbi kutatása szerint a magyar nők igen érzékenyen reagálnak a gyerekek szexuális zaklatására. Kevesen vannak olyanok, akiknek nincs véleménye a jelenség elterjedtségéről, és a megkérdezettek fele úgy gondolja, hogy sajnos sok gyerek van kitéve ennek a veszélynek.

Súlyosabban büntethető a családon belüli erőszak   

A családon belüli erőszak eddigieknél súlyosabb büntetését teszi lehetővé a büntető törvénykönyv 2013 nyarán elfogadott módosítása, amely önálló tényállássá teszi a kapcsolati erőszakot. Ez nemcsak a hozzátartozókra, hanem a volt házastársakra, volt élettársakra, gondnokra, gondnokoltra, gyámra és gyámoltra is vonatkozik. A büntethetőség kiterjed arra az esetre is, ha a sértett és az elkövető korábban élt egy háztartásban. A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy az elkövetőt eltiltsák a bántalmazott hozzátartozóval való kapcsolattartástól. Azt is büntetni fogják, ha az elkövető megalázza, vagy súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját, illetve ha az emberi méltóságát súlyosan sértő magatartást tanúsít. Ezt két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja majd a Btk., az eljárás azonban ilyen esetben csak a sértett indítványára indulhat el.

Nem magánügy

A családon belüli erőszak NEM MAGÁNÜGY! Elterjedtsége lényegesen nagyobb, mint amennyire elismerjük, a témát övező elhallgatás és tagadás pedig semmiképpen sem jelenti azt, hogy ilyesmi nem létezik. Járjunk nyitott szemmel, beszéljünk, beszélgessünk erről a problémáról – akár a műsorban látottakat felelevenítve -, hátha áttörjük ezzel valakiben a szégyen és a hallgatás gátját…   

Kapcsolódó cikkek: