Csak akkor, ha kell. Mindent a mikrotápanyagokról
Fáradékonyabbak vagyunk, mint máskor? Nem alszunk jól? Töredezik a hajunk, a bőrünk fakóbb, a körmünk berepedezik? Néha szédülünk, ingerlékenyek vagyunk, vagy épp az izmaink rángatóznak. A panaszok szerteágazók, mégis lehet közös bennük valami: egy vagy több mikrotápanyag hiánya. S bár ezeket könnyű pótolni, de csak akkor, ha valóban hiányoznak
100 mg alatt
Szervezetünknek nemcsak fehérjékre, szénhidrátokra és zsírokra van szüksége, hanem vitaminokra és ásványi anyagokra is. Ezek a mikrotápanyagok – más néven nyomelemek – azok az anyagok, amelyek napi beviteli szükséglete nem éri el a 100 mg-ot.
A mikroelemek közé tartoznak a bór, a cink, a fluor, a jód, a króm, a mangán, a molibdén, a réz, a szelén és a vas. De vajon miből mennyire van szükségünk, és honnan tudjuk, ha kevés van valamiből?
Azt tudjuk, hogy alapvetően a táplálékok szolgálnak a szervezet mikrotápanyag-igényének kielégítésére, de hiányos táplálkozás, bizonyos állapotok, betegségek esetén szükség lehet mesterséges forrásokból történő pótlásukra, amelyre a táplálékkiegészítők alkalmasak.
Mik azok a mikrotápanyagok?
A mikrotápanyagok olyan anyagok – vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek –, amelyek kis mennyiségben szükségesek a szervezet optimális működéséhez. Nevükben a ’mikro’ arra utal, hogy csupán nagyon kis adagokban van rájuk szükség, mégis nélkülözhetetlenek. Részt vesznek az immunrendszer működésében, az idegrendszer szabályozásában, az anyagcserében, a sejtek védelmében és a regenerációban.
Legismertebb közülük a vas, a magnézium, a kalcium, a cink, a szelén, valamint a B-vitaminok, a D- és az A-vitamin. Ha ezekből akár csak egy is tartósan hiányzik, annak testi és lelki jelei is lehetnek. Az ásványi anyagok szervezetben betöltött szerepe sokrétű.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2025. évfolyama 8. számának 40. oldalán!)
Még nincs hozzászólás