Az iskola nevel, a szülő, vagy...?
Klasszikus kérdés. A szülő szerint az iskola, az iskola szerint a szülő. Vannak gyerekek, akiknek a tanítójuk bármit meg tud tanítani, van olyan is, akivel minden este tanulni kell otthon és olyan is, akinek a szülője azt se tudja, hol az iskola. A tananyag is változott. A digitális világ komoly kihívás, végül is ma már minden fenn van a világhálón. Földessy Margittal, Kőbán Ritával, Tóthné Almássy Mónikával és meglepetés férfi vendégünkkel keressük a választ.
„Nevelni annyit tesz, mint emberré tenni.” (Juhász Gyula)
A szülő nevel, vagy a tanár?
Gazdag Enikő pszichológus szerint az ideális az, ha a szülő és a tanár közösen neveli a gyereket. A nevelés természetesen a szülők dolga, de fontos, hogy ezt összehangolják a tanárral is, nehogy ellenkező dolgokat csináljanak, tehát ha például az egyik nem enged meg valamit, akkor a másik is ugyanígy tegyen.
Persze lehetnek a gyerek életében olyan események, melyekre rosszabbul reagál (pl. a szülők válása), ekkor érdemes beszélni az oktatóval, hogy figyeljen rá jobban, illetve ha magatartásbeli változásai vannak, akkor azok ennek tudhatóak be. Ezen kívül fontos, hogy fogadóórákon, szülői értekezleteken a szülő kommunikáljon négyszemközt is a tanárral, és – főleg az elsőn - beszéljék meg, mi mindent tart fontosnak, illetve kevésbé fontosnak a gyerek nevelésében, mivel mindenkinél mást jelent a rossz viselkedés. Az is egy járható út, hogy úgy választunk iskolát, amely hasonló értékeket képvisel, mint a család, így kevesebb lesz az esélye annak, hogy egymásnak ellentmondó nevelést kap a gyerek. Viszont ehhez fontos az is, hogy a szülő jól ismerje őt, és tudja, mi viszi őt előre, mi motiválja.
Tóthné Almássy Mónika kórházpedagógus, a 2013-mas Richter Aranyanyu Díj közönségdíjasa a Heim Pál Kórház onkológiai osztályán tanítja a hosszabb időre kórházba került gyermekeket. Arra törekszik, hogy hidat építsen a kórtermi és kinti világ között. Pedagógusként a nevelés, neveltetés felelősségét a családban látja. Sok múlik a pedagógusokon, társakon, barátokon, de a lényeg a családban dől el.
Lévai Balázs televíziós szerkesztő tanárból lett műsorvezető. Az ismeretek átadása mai napig meghatározza televíziós műsorait, amelyekben szinte mindenről szó esik: a zenéről és az irodalomról éppúgy, mint a tudományról. A nagy kérdés szerinte az, hogy a komoly tanár-tehetségek a pályán maradnak-e?
Az internet is nevel?
A Z-generáció már az interneten szocializálódik. Amíg szülők még csak most vagy nem rég tanultak meg eligazodni az internet világában, addig gyermekük már azelőtt tudja kezelni a gépet, mielőtt megtanul olvasni. Azért persze a szülőn is sok minden múlik. Az internet sok veszélyt rejt magában, és ezekre fel kell készíteni a gyermeket. De fontos, hogy a szülők mellett az oktatásban is kellő figyelmet kapjon ez a kérdés.
Ma már a gyermekek egyre kevesebbet tévéznek. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában végzett kutatásából kiderül, hogy a megkérdezett diákok 71%-a napi egy óránál kevesebbet tévézik, viszont annál többet ül a gép előtt. Legtöbben otthon interneteznek kb. napi 1-3 órát, és leginkább közösségi oldalakat böngésznek. Emellett szívesen néznek filmet és hallgatnak zenét a neten. A gyermekek nagy része a szülő véleményére ad elsődlegesen. Sok szülő azonban ahelyett, hogy gyermeke internethasználatát támogatná, inkább a tiltás mellett van. A Kutatópont reprezentatív felmérése azt igazolja, hogy a magyarok jórészt korlátozáspártiak (57%) a 14 éves vagy annál fiatalabb gyermekek internethasználatát illetően. Az viszont pozitív, hogy a megkérdezettek 37%-a közösen netezik a gyerekkel, és 15%-uk meg is beszéli a látottakat csemetéjével.
A Facebook fontosnak tartja, hogy a fiatalokat védelmi beállításokkal óvja az esetleges támadásoktól. Ez azt jelenti, hogy eleve 13 év a regisztrációs korhatár (persze ezt sokan megkerülik), és több olyan beállítás is van, amely a 13 és 17 év közötti felhasználók számára nem elérhető.
“Az iskola embert nevel az emberiségnek és polgárt a hazának.” (Juhász Gyula)
