Haladjunk a korral!
A változások korát éljük. Korunk szlogenje is lehetne, hogy csak a változás állandó. Az erre való nyitottság pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy jóban legyünk magunkkal és a világgal. Mit gondolnak erről a fiatalok, akik ebbe születtek bele és hogyan alkalmazkodnak ehhez az idősebbek, akik egy teljesen más korszakban szocializálódtak? Kinek milyen életstratégiái vannak a túlélésre? Fodor Zsókával, Muri Enikővel, Szabó Dórával és meglepetés férfi vendégünkkel beszélgetünk.
"Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra." /Charles Darwin/
A változás életünk szerves része. Az apróbbakat szinte észre sem vesszük, a nagyobbak gyakran fájdalommal járnak. Sokszor mi magunk érezzük szükségét annak, hogy változtassunk körülményeinken, környezetünkön, szokásainkon vagy viselkedésünkön. A változás egyik esetben sem megy könnyen, időre és kitartásra van szükségünk hozzá. Különösen nehéz, ha bevett szokásainkon, viselkedési sémáinkon akarunk változtatni.
Szabó Dóra pszichológusban mindig élt a megismerés vágya. Másfél évet Távol-Keleten élt, ahol különböző meditációs technikákat ismert meg. Megtanult lelassulni és átgondolta azt, hová és miért is siet általában. Úgy gondolja, változtatni – például egy párkapcsolatban – mindig a saját igényeinkhez szabottan érdemes, úgy, hogy az valóban a mi személyes életünket szolgálja.
Még azokban az esetekben is, amikor előre tudjuk, hogy változás következik, gyakran először negatív érzelmek lesznek úrrá rajtunk. Szorongunk, aggódunk, félünk attól, hogy milyen lesz az új helyzet, az új szerep, az új környezet. Milyenek leszünk mi a változás után?
Természetes módon stressznek éljük meg a helyzetet. Az első lépés a változások átvészelésében, hogy elfogadjuk, ha negatív érzések öntenek el minket. Mindezek mellett fontos egy másik szempontot is figyelembe vennünk: a változás pozitív oldalát. Hiszen a stressz és a kiszámíthatatlan helyzetek mellett jó dolgokat is hoz a változás. Még akkor is, ha úgy érezzük, megfeszülnek a határaink. Sokszor pont ilyenkor tanulhatunk valami újat, ami jobb emberré tesz. Az új helyzet nemcsak a környezetünk és a körülmények megváltozását hozza magával, hanem belső változások is történnek. Hiszen bennünk is megváltozik valami, ami otthagyja a nyomát sok-sok időn keresztül. A változással való szembenézés második lépése tehát a pozitív következmények megtalálása. Egyfajta nyugodt optimizmus, ami megengedi azt is, hogy elfogadjuk, ha első látásra valamitől megijedünk.
Fodor Zsóka színésznő bizonyos fokig kész volt haladni a korral. Megtanult skype-olni és „emilezni”, mert ezekre szüksége van a családi kapcsolatai ápolásához és a munkájához. Internetezni és okostelefont használni azonban már nem szeretne. A mobiltelefont a magánéletében legfeljebb arra használja, hogy megbeszélje barátaival, mikor és hol találkoznak, hiszen a személyes kapcsolattartást nem pótolja semmi.
Muri Enikő énekesnő úgy gondolja, változtatni sosem késő. Halad a korral, a technikai újításokat szívesen használja a mindennapokban. Édesanyja Nyíregyházán él, ahol Enikő szerint még a jelzőlámpák is lassabban váltanak, mint Budapesten. Mobilon és interneten keresztül tartják a kapcsolatot a hétköznapokon.
Solymos Antal zenész életében az első komoly változás az volt, mikor eldőlt, hogy nem vegyészmérnök lesz, hanem zenész. Szereti a technikai újításokat, de csak annyit használja őket, amennyire neki magának szüksége van. A zenészt kifejezetten zavarja a fiatalok mobilfüggősége és az is, ha a mobiltelefont nem az etikettnek megfelelően használják. „Lét vagy élet?” című könyve autotréning férfiaknak a szabadidő hasznos kihasználásához, egy értékesebb, tartalmasabb élet kialakításához, fizikai és szellemi kondíciójuk karbantartásához aktív és nyugdíjas korban.
A külvilág a belsőnk tükörképe. Ha mi magunk változunk, akkor az a környezetünkben is változást eredményez. Már csak azért is, mert máshová irányítjuk a figyelmünket, így pedig egy egészen új világot ismerhetünk meg. Nyitottakká válunk azokra a dolgokra, lehetőségekre, melyek céljaink elérésében szolgálhatnak minket. A változás hasznos szolgálatot tesz a fejlődésünkben. Irányát a kitűzött céljainkkal adhatjuk meg. Menekvés nincs a változás elől, állandóan változunk mi magunk is, a környezetünk is, ami lényeges, hogy ezt az állandó változást felhasználhatjuk a fejlődésünk érdekében.
Megpróbálhatjuk feltartóztatni, de azon kívül, hogy kissé lelassítjuk, ellenállásunkkal mást nem tudunk elérni. Megállítani pedig egyszerűen lehetetlen…
