Hogyan fogadjuk el a változásokat?
Ha változás közeledik az életünkben, elsőként gyakran a negatív érzelmek lesznek úrrá rajtunk. Szorongunk, aggódunk, félünk az új szereptől, az új környezettől. Lehet másképp is? Fel tudunk készülni az újra?
Gazdag Enikő pszichológus szerint azért szorongunk az újtól, a mástól, mert a változások krízisek, amelyek pozitív értelemben személyiségfejlődést jelentenek, negatív irányban viszont elakadást. Van olyan változás, ami természetszerűen az élet velejárója, például az állásváltoztatás, az első munkahely, az esküvő, egy gyermek születése. De attól, hogy természetes, még nem biztos, hogy könnyű szembenézni vele. S létezik olyan krízis, ami nem kiszámítható: ilyen például a haláleset, vagy ha valamilyen katasztrófa, trauma ér minket.
A változás mindenkit érint. Fiatalokat és idősebbeket egyaránt. Van, aki jól viseli, és van, aki nagyon nehezen.
1. Hinnünk kell abban, hogy jó irányba alakulnak a dolgok, ezért érdemes optimistán fogadni az újdonságot. Ugyanis az optimista és a pesszimista ember ugyanabban a helyzetben van, csak más szemüvegen át nézi a világot.
2. Minden ember életében van olyan múltbéli minta, amikor túllendült már egy-egy változáson, sikeresen megküzdött vele. Idézzük vissza, hogy akkor mi segített.
3. Törekedjünk a rugalmasságra.
4. Meg kell tanulnunk elengedni a régi dolgokat. Előre tekintsünk, és ne a múltba.
5. Fontos, hogy legyen, aki támogat minket: család, barát, vagy szakember, de valaki álljon mellettünk.
„Ez nem generációs kérdés – mondja Enikő. – A személyiségtől függ, hogy ki hogyan küzd meg a változással, és a családi minta is fontos. Van, aki könnyen tud változtatni, esetleg egyenesen szereti a változást, más meg annyira ragaszkodik a megszokotthoz, hogy semmiképp sem akar mást. Maga is érzi esetleg, hogy ez nem jó, gyakran kedvetlenség, depresszió is kíséri a meg nem oldott élethelyzetet. Ilyenkor már az is eredmény, ha az illető valamerre tesz egy lépést. Mindegy, merre, csak lépjen egyet.”
Sokszor érezzük szükségét annak, hogy változtassunk a körülményeinken, a környezetünkön, a szokásainkon vagy a viselkedésünkön. Gazdag Enikő tanácsa az, hogy ilyenkor vizualizáljuk, amit szeretnénk. Akkor fogunk állást találni, ha fejben már el tudjuk képzelni, milyen az a munkahely, amire vágyunk, vagy milyen az a közeg, amelyben szívesen dolgoznánk. Ha pedig éppen párt keresünk, érdemes elképzelni azt a kapcsolatot, amelyben jól éreznénk magunkat.
Még nincs hozzászólás