Bűn az élet, krimi az élet...
A krimik mindig is népszerűek voltak. A magyar irodalomban Kondor Vilmos könyveinek köszönhetően jelent meg a műfaj. A tévésorozatok révén talán sosem látott népszerűségre tett szert napjainkra. A híradások jelentős részét ma már a bűnesetek teszik ki. Vajon mi okozza a bűnügyi történetek hatalmas népszerűségét, miért rajong értük valaki? Milyen a krimik világa a valóságban, és milyen az, ha velünk történik meg a bűneset, mi magunk szenvedünk el egy bűncselekményt? Gubík Ágival, Baráth Katalinnal, P. Gál Judittal beszélgetünk - és várjuk meglepetés férfi vendégünk izgalmas történeteit.
A világ bármely részéről legyen is szó, rejtély köré épülő történeteket már az egészen korai időkből ismerünk. Találkozhatunk velük a Bibliában éppúgy, mint a görög mitológiában, az ősi kínai történetek, vagy az Ezeregyéjszaka meséi közt. Minden kor minden kultúrájában fellelhetők ilyen fajta történetek, hisz ezek az ember olyan eredendő ösztöneit mozgósítják, mint a kíváncsiság, a rejtvényfejtés, ahol pedig a rejtély ráadásul valamilyen bűnténnyel áll kapcsolatban, ott olyanokat, mint a bűn és a szenvedély. Kalandot és izgalmat jelentenek.
P. Gál Judit újságíró, bűnügyi riporter nevét az Én, a Whiskys című könyve tette ismertté. Tanítóképzőt végzett, de négy évvel később újságíró iskolába jelentkezett, aminek elvégzése óta bűnügyi tudósítóként dolgozik. Folyamatosan törekszik arra, hogy külön kezelje a munkát és a magánéletet. Legjobban a gyermekekkel kapcsolatos bűnesetek viselik meg.
dr. Garamvölgyi László dandártábornok, kommunikációs vezető, egyetemi tanár, író, újságíró - bár rendőrségi szóvivőként tett szert országos ismertségre - pályáját oknyomozó újságíróként kezdte, majd nyomozóként dolgozott.Úgy véli, a kriminális borzongás genetikailag kódolt az emberben, e mellett a magyar társadalom generációk óta krimin nevelkedik. Krimit inkább olvasni szeret, mint nézni.Szerinte - a bűnügyi történeteket tekintve - minden műfaj jó, kivéve az unalmast.
A krimi királynője
Agatha Christie-t a krimi királynőjeként szokás emlegetni. A megtisztelő jelzőt nem véletlenül vívta ki. A Guiness Rekordok könyve szerint Shakespeare mellett az ő könyveiből adtak el a legtöbbet világon. A listán csak egy mű, a Biblia előzi meg. A rekordhoz nyilván hozzájárult az általa írt könyvek mennyisége. Hercule Poirot összesen 54 regényben és 33 novellában örökítette meg, míg Miss Marple 11 regényben és 20 novellában, de közösen sosem szerepeltek, amit a szerző így indokolt: „Poirot, a tökéletes egoista nem szerette volna, ha (ki)oktatják saját mesterségében, vagy hogy egy élemedett vénkisasszony tegyen neki javaslatokat.”
London, Baker Street
Bár Sherlock Holmes nem élt, mégis van múzeuma Londonban. Az elbeszélésekben Holmes a Baker street 221/b-ben lakik, természetesen a múzeum is ezen szám alatt van. A ház berendezése teljes egészében a regények leírásai alapján készült. Sherlock Holmes-szal a Tussaud Panoptikumban is találkozhatunk egy furcsa megoldásnak köszönhetően. A Tussaud Panoptikumnál alapelv, hogy olyan személy nem kerülhet be, akinek nem ismert a külseje. Mivel Holmes kitalált személy, nincs róla kép, épp ezért a viasz szobrát Robert Downey jr-ról mintázták, aki Guy Ritchie filmjeiben alakította a nyomozót.
