Feketén-fehéren
Egyes feltételezések szerint a kora-középkori katedrálisok padlózatát azért rakták ki fekete-fehér kőkockákból, mert ezzel is arra utaltak, hogy az ember lépésről lépésre közelítheti meg Istent. Vannak kutatók, akik úgy vélik, a keleti filozófiákban a tökéletesség elérésének ugyanezt a fajta útját szimbolizálta egy szobrocskákkal ellátott, fekete-fehér kockákból álló asztali ábrázolás, ilyenformán tehát a sakkjáték eredetileg valamiféle ősi, vallási rítus része lehet.
1. e4 e5
A fentiekre semmi bizonyíték sincs, ahogy arra sem, hogy mikor alakult ki a sakkjáték. Nagyjából ezerötszáz-kétezer évvel ezelőtt, Indiában létezett egy csaturanga, azaz „négy hadtest” nevű játék, utalva a figuráknak az indiai hadseregben betöltött rendjére, és ez arra enged következtetni, hogy a sakk nem vallási szimbólum, hanem inkább a hadviselés modellezésével kapcsolatos, nagyon is gyakorlati tevékenység volt.
Ráadásul ebben az ősi játékban nem is szerepeltek még fekete-fehér kockák, hanem sávokra volt osztva a játéktér. A király és a vezér mellett nem futók álltak, hanem a korabeli hadrendben fontos szerepet betöltő elefántfigurák, a mező szélén pedig a mai bástyák helyén akkoriban harci szekerek, vagy hadihajók foglaltak helyet. Ebben az indiai játékban még szerepe volt a szerencsének is, mivel dobókocka határozott a megtehető lépések számáról, és a játékot négy játékos játszotta, párban. A cél azonban akkor is az volt, hogy az ellenfél bábuit, és főként a királyát, leüssék.
2. Fc4 Hc6
Indiából elterjedt a játék Kelet felé is, és Kínában és Japánban számos átalakuláson ment keresztül. A kínai sakkot például 8×9-es táblán játsszák, középen egy semleges sávval; a japán változatban pedig a leütött bábukat vissza lehet venni. Nyugat felé terjedve először Perzsiába jutott el, a neve shah mat lett, ami azt jelenti: a király tehetetlen, halott. Nagy Sándor birodalmában egészen biztos, hogy játszották a sakkot, de már nem szerepelt a játékban dobókocka, vagyis a szerencsefaktort kiküszöbölték, de egyébként a játék sokkal jobban megőrizte indiai elemeit, mint a keleti változatokban.
Európába arab, majd bizánci, illetve török közvetítéssel került, és itáliai, valamint spanyol arisztokrata körökben lett igazán népszerű: vészjósló perzsa neve ellenére a királyok játékának tartották…
3. Vh5 Hf6
Az első európai sakk-szakkönyvet 1283-ban írta Bölcs Alfonz kasztíliai király. A könyv külön érdekessége, hogy egyes feltételezések szerint ebben látható az első, név szerint ismert magyar sakkjátékos, mivel az egyik képecske a királyt és feleségét ábrázolja sakkozás közben, márpedig Alfonz király felesége Aragóniai Jolánta, vagyis II. András királyunk unokája volt…
A jól ismert legenda szerint a sakkot egy indiai király unalmának az elűzésére találta fel egy udvari bölcs, aki szerényen mindössze annyit kért jutalmul, hogy a sakktábla első négyzetére tegyen a király egy szem búzát, a másodikra ennek a kétszeresét, vagyis két szemet, a harmadikra négyet, a negyedikre nyolcat, és így tovább. A király sajnálta, hogy a feltaláló csak ennyit kívánt - de ha ismerte volna a mértani sorozat szabályait, nem ment volna bele olyan könnyű szívvel a dologba. A 64 kockán ugyanis összesen mintegy 18 trillió búzaszemet kellett volna elhelyeznie! Egy búzaszem átlagos súlyát 40 milligrammnak véve ez több mint 70 milliárd tonna búzát jelent. Viszonyításként, a világ jelenlegi búzatermése kb. évi 700 millió tonna, vagyis a mai mezőgazdasági technológiával nagyjából 100 év alatt terem annyi búza a Földön, amennyit a szerény tudós kért.
Magyar földön is egy hölgy az első, ismert nevű sakkozó: Heltai Gáspár leírja, hogy Mátyás király kívánságára a felesége, Beatrix gyakran sakkozott Ulászló cseh királlyal.
Zrínyi Miklós a Vitéz hadnagy című írásában az olasz scacco szót veszi át, és a figurákat még „fának” hívja. De az a tény, hogy katonai képzésre alkalmas jelképnek tartja a sakkot, azt is jelenti, hogy joggal feltételezhette: széles körben ismert játékról beszél.
„…Hasonló a vitézség a sakkjátékhoz: szemesnek kell lenni az embernek és gondosnak, minden gyalogra, minden lovasra, minden bástyára és minden egyéb fára minduntalan szorgalmatos gondot kell viselni.”
Rákóczi fejedelemnek is kedvelt időtöltése volt a sakk, Kempelen Farkas sakkozógépéről pedig egész Európa hallott: Nagy Frigyestől Napóleonig sokan ki is próbálták a – minden valószínűség szerint egy törpe sakkozót rejtő – gépet, amely bárkit legyőzött. Csokonai, majd Kazinczy még ötleteket is adott a figurák magyar elnevezésére; komoly játékosnak számított Széchenyi, Kossuth, Klapka és Görgey is.
Az 1864-ben megalakult Pesti Sakk-kör alapító alelnöke, később elnöke nem más volt, mint Erkel Ferenc; a 20. századi közismert hazai sakkozók között pedig Karinthy Frigyes vagy József Attila, Portisch Lajos és Polgár Judit mellett meg kell említeni a sakkon kívüli világban nem mindig szabályos, tiszta eszközökkel játszó „nagy politikai sakkmestert”, Kádár Jánost is…
4. Vxf7
Huizinga szerint „az emberi kultúra a játékban, játékként kezdődik és bontakozik ki”. A sakk azonban nemcsak játék, kikapcsolódás, hanem művészet is, tudomány, nevelési eszköz, és a legelterjedtebb szellemi sport, amelynek saját olimpiája és világbajnoksága van.
Az elmúlt századok során számtalan, művészi értékű sakk-készlet készült, de maga a játék is megjelent a képzőművészetben, az irodalomban és a zenében is – elég Stefan Zweig Sakknovellájára, Kosztolányi Dezső Sakk-matt című írására vagy Tim Rice és az ABBA szerzőpárosa, Benny Andersson és Björn Ulvaeus 1986-ban bemutatott, Chess című musiceljére utalni, amelynek prológusában a „bíró” egy indiai mesébe ágyazva beszéli el a sakk történetét.
A sakk kifejezéseit az is használja nap mint nap, aki nem is ismeri a játékot, hiszen nyelvgyakorlatunkban szerepel a „sakkban tart”, a „csak sakkfigurák vagyunk”, a „politikai sakkjátszma”, vagy a sakk-matt kifejezés – de a gyors, ellenállás nélküli győzelemre is gyakran mondjuk, hogy „susztermatt”, amit, ha valaki nem ismer, akkor elég, ha egy sakktáblán lejátssza a fenti írás négy alcímét, és máris álmélkodva tapasztalja majd, hogy susztermattot adott, vagyis: „világos indul, és a negyedik lépésben mattot ad”…
Még nincs hozzászólás