Érett a hatéves az iskolára?
Menjen iskolába, vagy maradjon még egy évig ovis a nagycsoportos? A hatéves gyerekek szülei számára ez ma komoly dilemma, hiszen egyre több az évvesztes az első osztályokban. De mikor dönt jól a szülő?
Közeledik az iskolaválasztás ideje, a hatéves gyerekek szülei pedig már hónapok óta azon gondolkoznak, vajon vigyék-e iskolába idén a csemetéjüket, vagy hagyjanak neki még egy évnyi gondtalan gyermekkort.
Bár a jogszabályok ma már kimondják, hogy minden gyermek, aki augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, iskolaköteles, továbbra sem nehéz elérni, hogy valaki évvesztessé váljon. Elég egy szakvélemény, és a kicsi kap plusz egy évet az oviban.
Menjen vagy maradjon?
Kérdés, hogy mikor tesz jót a szülő: ha visszatartja, vagy ha iskolába engedi a hatévesét. „Eszem ágában sincs visszatartani. Okos, értelmes lányom van, az óvodában pedig már most is unatkozik” – mondta Zsuzsa, aki Eszter lányának már ki is választotta az iskolát. Pedig még hatéves sincs, tavasszal ünnepli a születésnapját.
Tény, hogy a Zsuzsához hasonló szülők kisebbségben vannak. Akadnak iskolák, ahol el is mondják a szülőknek: nem vesznek fel ilyen fiatal gyerekeket.
„Egy év még nagyon sokat számít ebben a korban – magyarázza Kiss Irén tanító. – Hat- és hétéves koruk között rengeteget fejlődnek, komolyodnak, ami az iskolai élet szempontjából nagyon fontos. Úgy tapasztaljuk, hogy kiemelkedő képességűnek kell lennie annak a hatévesnek, aki maximálisan helyt tud állni az iskolában.
Ráadásul az ilyen gyerektől, mivel az osztálytársai többsége egy-másfél évvel idősebb nála, korához képest többet várnak el. A szint ugyanis most már automatikusan a hétévesek képességeihez igazodik.”
A pedagógus tapasztalatai szerint a legtöbb gond a figyelemmel van: egy hatéves még nem képes úgy koncentrálni, mint egy hétesztendős. A figyelme hamar elkalandozik, hajlik rá, hogy inkább játékkal kösse le magát. Ez pedig nemcsak a tanulásra, de a magatartására is hatással lehet.
Rossz döntésünk a gyerek kudarca
De mit is jelent, hogy a gyerek iskolaérett? „Az iskolaérettségnek négy feltétele van: testi, lelki, értelmi és szociális szempontokat vesznek figyelembe – mondta Molnárné Nemesvári Rita klinikai gyermek-szakpszichológus. – Ezek mindegyike ugyanolyan fontos, éppen ezért azt szoktam mondani, hogy ha bármelyik hiányzik, a gyerek még nem alkalmas rá, hogy iskolába menjen. Ha viszont egyikkel sincs semmi probléma, mindegy, hogy hány éves, beíratható.”
Ne stresszeljük azzal, milyen kemény élet vár rá az iskolában - előre meg fogja utálni az egészet.
Ne ültessük folyton gyakorló füzetek fölé, hogy biztosan megfeleljen az elvárásoknak - épp eleget tanul majd a következő években.
Ne gondoljuk, hogy már írnia, olvasnia kell tudnia szeptemberben - arra való az iskola, hogy ott mindezt megtanulja.
Ne várjuk tőle, hogy máris komoly iskolásként viselkedjen - maradjon csak gyerek, amíg csak lehet.
Testi fejlettségen értelemszerűen a fizikai adottságokat értjük: megfelelő súlyt és magasságot, illetve a már megkezdődött fogváltást. Az értelmi fejlettséget pedig az óvodában mérik különböző tesztekkel – ebbe a ceruzafogás ugyanúgy beletartozik, mint a beszédkészség és az általános tájékozottság. A másik két feltételről már ritkábban esik szó, pedig a szakember szerint ezek talán fontosabbak is, mint az, hogy alkalmas lesz-e az elsős arra, hogy matematikaversenyen indítsák.
„Ennél a korosztálynál az érzelmi stabilitás a legfontosabb. Hiába dúl a gyerekben az energia, és hiába haladja meg testi fejlettségben a társait, ha nem tud alkalmazkodni a szabályokhoz, vagy alacsony a kudarctűrő képessége, nem tud majd jól teljesíteni.
Fontos szempont az is, hogy meddig köthető le a figyelme. Az első pár hónapban még elegendő, ha 20 percig képes koncentrálni, csakhogy az elvárások fokozatosan nőnek, a gyerek pedig egy idő után elfárad. Érdemes tehát azt is figyelembe venni, mennyire terhelhető.”
Molnárné Nemesvári Rita úgy fogalmazott: ma már trend, hogy minél később vigyék a szülők iskolába a gyereket.„Ha a gyerek túl korán megy iskolába, amikor még nem áll teljesen készen rá, folyamatos kudarcokra számíthat. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni, de ettől még a sikertelenség érzése folyamatosan jelen lesz. Ez pedig csökkentheti a motivációját és a tanulási kedvét, súlyos esetben pedig akár szorongásos tüneteket is okozhat."
Ha eljött a választás ideje
Előbb vagy utóbb viszont mindenképp véget érnek az óvodás évek, és el kell dönteni, hol tanuljon a gyerek, hol alapozza meg egész életére a tanulmányait. Ma már szinte minden iskola szervez nyílt napokat, bemutató órákat vagy óvodásfoglalkozásokat, zsákbamacskáról tehát nem beszélhetünk. A kérdés csak annyi: iskolát vagy pedagógust válasszunk.
Van, aki erre, van, aki arra esküszik, ám a legnagyobb körültekintés mellett is dönthet az ember rosszul. Lehet ugyanis egy iskola jó hírű és komoly – ha a gyerekről kiderül, hogy nem bír megfelelni az ottani elvárásoknak, nem lesz jó helyen. És lehet aranyos és kedves abban a pár órában a pedagógus is, amikor bemutatkozó órákat tart – ez senkit sem vigasztal majd később, ha éppen az ő gyerekével nem találja meg a közös hangot.
Ilyenkor sincs veszve minden, csak merni kell változtatni. A gyerek jó eséllyel sokkal könnyebben veszi majd az akadályt, mint amire a szülő számít, úgyhogy nyugodtan mondjuk ki: irány az új iskola!
Még nincs hozzászólás