Köddé válnak a tárgyaim. Mit jelent ez?
Nem kell ahhoz ezotéria, hogy kimondjuk, aki elveszít valamit, az nem figyelt rá eléggé. Na, de akkor mire figyelt? Hol járt, amikor a jelenben kellett volna lennie? Merre szédelgett ahelyett, hogy a tárcájára, kulcsára, esernyőjére, táskájára figyelt volna?
A kulcsszó a jelen. Az itt és most. Ha valaki a régmúlt történésein mereng, vagy a jövőben szárnyal, esetleg álmodozik, akkor kizuhan a realitásból. Ilyenkor a tárgyaink elvesztése nem csak következmény, de figyelmeztetés is. Valami nincs rendben az életünkben. Valami elvonja a figyelmünket az adott pillanatról.
Nem mindegy, mit veszítettél el!
A tárgyak az anyagot szimbolizálják. Ha elveszítünk egy tárgyat, az azt jelenti, eltávolodtunk a valóságtól, a realitástól. Illúzióink rabja lettünk, ami sosem vezet jó végkifejlethez. Ez a veszteség egy jelzés, hogy változtassunk. Hogy pontosan mit veszítettünk el, az külön szimbolikus jelentéstartalommal bír.
Ha a pénztárcát veszítjük el
Ha pénzzel kapcsolatos tárgyat hagyunk el, nyilván a pénzkezelés területén van a probléma. Túlságosan rabja lettünk az anyagiaknak, és másra sem tudunk gondolni, csak a pénzre, pedig mennyi minden fontosabb annál!
Az ezotéria azt tanítja, maradjunk mindig a középúton. Ne tékozoljunk, de ne is legyünk zsugoriak. Találjuk meg a pénz helyes értékét, ne gyűjtsünk többet, mint amennyire szükségünk van, de ne is tékozoljunk. Engedjük meg magunknak a szükséges örömöt, ami a pénz útján elérhető, de azért ne tékozoljunk felelőtlenül.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2025. évfolyama 3. számának 48. oldalán!)
Még nincs hozzászólás