Bárcsak születne gyerekem!
Kislányként még a babánkat pelenkázzuk, kamaszként meg már el sem tudjuk képzelni, hogy valaha anyák leszünk. Sőt, irtózunk a gondolattól is. Valójában nem irtózunk, csak félünk. Mert úgy érezzük, nem is volnánk képesek ilyen csodára.
Aztán telik-múlik az idő, és egyszer csak, mint egy robbanás, megnyílik bennünk valami, és olyan kínzó, mint a szomjúság. A legerősebb vágy. Szeretnénk anyává válni. Szeretnénk egy gyermeket, akit magunkhoz ölelhetünk, akit táplálhatunk, óvhatunk. Már nem érdekel a karrier, a divat, a bulizás, csak ez az egy. Hogy megszülessen végre.
Lélek lebeg mellettem
Ha a baba mégsem jön, annak spirituális szempontból több oka lehet. Szeghy Krisztina családsegítő szerint a fogantatáskor mindkét szülőnek olyan helyzetben kell lennie a saját életútján, amely a születő lélek számára is ideális az ő életútja beteljesítéséhez. Itt nem anyagi dolgokról van szó, lakásról, munkáról, babaszobáról, hanem a karmáról. Az is lehet, hogy az anya még nem azzal a férfival van, aki majd a gyermek apja lesz, sőt, előfordulhat, hogy az anya a gyermektelenség karmáját vállalta.
Anita már édesanya volt, egy ötéves kislány anyukája, amikor elkezdett vágyni még egy gyerekre. – Rettenetesen szerettem volna, hogy legyen egy fiam is – meséli. – Ez a felismerés döbbenetes módon egybeesett egy bioenergetikusnál tett látogatásommal, akihez a fájó hátam miatt mentem.
Ez az ember látott aurát, és amikor ilyen módon megvizsgált, azt mondta, tartózkodik mellettem egy lélek. Miféle lélek, kérdeztem, de ő csak annyit mondott, lehet ez egy szeretett halottam, de egy új kisgyermekem lelke is. Beleremegtem, amikor kimondta, mert épp aznap reggel tört rám a gondolat, hogy mennyire szeretnék még egy gyereket.
Egy fél fiú…
– Akkoriban nagyon erősen foglalkoztattak a természetfeletti témák, így elmentem egy jósnőhöz és egy látó mágushoz is – folytatja Anita. – A jósnő kártyát vetett nekem, de nem árultam el, hogy azért jöttem, születik-e még gyerekem. Beszélt mindenfélét, majd egyszer csak elkomorult az arca, és azt mondta, lát itt egy kisbabát. Majd hozzátette, hogy nagyon vigyázzak majd a terhességemre, és kérjek hormoninjekciókat az orvostól.
Repkedve mentem haza, majd nemsokára felkerestem a látót is. Tőle kerek perec megkérdeztem, lesz-e a kisbabám. Mielőtt válaszolt volna, azt mondta: Önnek, ugye, van már egy kislánya. Bólogattam, hogy igen, és örültem, hogy ezt is látja, tehát nem csaló. De ekkor az ő arca is elszomorodott, és úgy folytatta:
„Örüljön nagyon a kislányának, mert én most csak egy fél gyermeket látok, egy fél fiút. Itt van maga körül, de nem jön a világra, mert önnek így lesz jobb…” Mit mondjak, teljesen összetörtem. Elmeséltem a férjemnek is, de ő inkább dühös volt, hogy minek szórom sarlatánokra a pénzt.
Még mindig vágytam a babára, de már nem beszéltem róla senkinek. Négy hónapra rá pedig terhes lettem. Csakhogy a terhességem a harmadik hónapban megszakadt. A baba elment, meghalt. Ahogy rá két hónapra a férjem is, autóbalesetben. Ekkor visszacsengtek a fülemben a látó és a jósnő szavai. Valóban nagyon kemény időszak következett az életemben, egyedül kellett helytállnom a világban a kislányomért. De még ma is nagyon hiányzik a fiam, nemsokára nyolcéves lenne.
Megszólított a hasamból
A spirituális szakemberek szerint a még meg nem született gyermek is élő, kommunikáló lélek, akivel már jóval a földre érkezése előtt is lehet beszélgetni. Tudatosan választja meg az időpontot, amikor megérkezik, ahogy a szüleit és a helyet is.
A 37 éves Emma mára egy hároméves kislány anyukája. – A terhességemet úgy éltem meg, mint a legnagyobb ajándékot, pedig egyedül vállaltam ezt a babát. Az apukája egy külföldi diák, akit csak néhány héten át szerethettem egy nyáron. Otthon várta a családja, feleség és két kisgyerek, így el sem mondtam neki, hogy terhes lettem. Igyekeztem az állapotom minden pillanatát kiélvezni, és tudatos maradni.
Reggel az első gondolatom a babámhoz szólt, és este az utolsó is. Mindent megbeszéltem vele, volt, hogy hangosan, volt, hogy csak magamban. Elterveztem, hogy halványzöldre festem a szobáját, el is mentem festéket venni. Kiválasztottam egy szép almaszínűt, de ahogy a kosárba akartam tenni, kiesett a kezemből. Fura érzésem támadt, mintha a baba szólított volna meg, hogy ez a szín nem tetszik neki. Vettem néhány mély levegőt, és végignéztem a többi színt. Egy meleg barackszínnél megálltam, és szeretet öntött el. Tudtam, hogy a babám üzent.
De volt egy másik különös eset is. Később, már a terhesség nyolcadik hónapjában mindig a nevén szólítottam őt, ha beszéltem hozzá. Elképzeltem, hogy kék szemű, szőke copfos kislány lesz, amilyen én voltam, így Natasának neveztem. De egy borongós délután mintha a babám megszólított volna. Nem lesz jó név a Natasa, mert a hajam sötétbarna, a szemem pedig fekete. Olyan határozottan éreztem, hogy ez az üzenet tőle jön, hogy elnevettem magam.
És ekkor, mint egy sugallat, megjött az új név: Borcsa. Borbála vagy Barbara, így fogják őt hívni. És ekkor angyali nyugalom szállt meg. Borcsa időre született, és amikor a karomba adták, úgy éreztem, már ezer éve ismerem. Mintha mindig is tudtam volna, hogy ilyen parázs szemű, göndör, sötétbarna hajú, és gyönyörű. Tényleg nem állt volna jól neki a Natasa név. A kedvenc színe pedig azóta is a halvány rózsaszín és a barack.
(Forrás: babatakarok.hu)
Szent Mihály arkangyal, a segítő
Ha a gyerekáldás várat magára, kérjük Mihály, a győzelem angyalának segítségét. Ő az, aki nem hátrál meg semmiféle nehézségtől, és soha nem adja fel. Ő a tekintély, a sugárzó életerő és a harc angyala. Felkarolja a szerelmeseket, felel a párok boldogságért, óvja-védi a kisgyermekeket, és örömmel segít benne, hogy babához jussunk.
Kedvenc időszaka a lángoló napfelkelte vagy a tüzes naplemente. Lecsitulva, fohászkodva forduljunk hozzá.
Még nincs hozzászólás