Mitől féltékeny a férfi?
Sokak szerint a féltékenység természetes emberi tulajdonság, de vannak, akik negatív emberi érzésként állítják be. A féltés, illetve az aggódás megegyezik-e a féltékenységgel? Múltbeli negatív tapasztalatok megmérgezhetnek-e egy jól működő kapcsolatot csak azért, mert a féltékenység előtérbe kerül? Vendégeinkkel - Bangó Margittal, Hevesi Krisztinával, Oszter Alexandrával és meglepetés férfii vendégünkkel - megpróbáljuk kideríteni, hogy melyik nemre jellemző inkább ez a tulajdonság, illetve hogy létezik-e egészséges féltékenység, amely akár pozitív irányba is lendítheti a kapcsolatot?
„Uram, vigyázz, hogy féltékeny ne légy! A zöld szemű szörny csak kacag az étken, amelyből él. Ki szarvát tudva hordja, s nőbe szerelmes boldog az. De jaj, szörnyű perceket darál, ki félt és szeret, gyanakszik és imád.”
A „zöldszemű szörny" kifejezéssel Shakespeare Otellójában találkozhatunk először. Azóta a féltékenység metaforájává nőtte ki magát ez a szókapcsolat.
A féltékenység az egyik leggyakrabban előforduló érzelem. Nem könnyű megragadni, pontosan definiálni, mi is rejlik mögötte. A féltékenység egy érzelem, melyet akkor élünk át, ha valaki, akitől vágyunk valamire (tipikusan figyelemre, szeretetre vagy gyengédségre), egy harmadik személynek nyújtja ezt a valamit. Egyes szakértők különbséget tesznek féltékenység és irigység között: a féltékenység lényege, hogy meg akarjuk tartani, ami a miénk, míg az irigység lényege, hogy vágyunk valamire, ami nincs a birtokunkban. Mások szerint a féltékenység és az irigység különbségének lényege a harmadik fél részvételében van: a féltékeny személy nem egyszerűen csak magáénak akarja a figyelmet, és nem is azt szeretné, hogy a harmadik fél egyáltalán nem kapjon - hanem hogy az, akire féltékeny, ne adjon a harmadik félnek.
Erre alapozva feltételezhetjük, hogy a féltékenység az önmagunkról alkotott képpel van kapcsolatban. Az a tudat, hogy valaki, akinek a véleménye sokat számít nekünk, egy harmadik személyt többre tart nálunk, kétségeket ébreszt bennünk a saját értékünkkel kapcsolatban.
Hevesi Krisztina egészségfejlesztő szakpszichológus meglátása szerint fontos különbséget tenni egészséges és patológiás féltékenység között. Az egészséges féltékenységet nem kioltani kell egymásban, sokkal inkább hasznosítani. Néha terápiás jelleggel még ajánlani is szokta az elcsituló vágy esetén a "zöldszemű szörny" bevonását. Az érzelem eredete mindenképpen a bölcsőig vezethető vissza, a korai kötődés kialakulásának időszakáig. Azt, hogy szerethetőek vagyunk-e és hogy megbízhatunk-e a másikban, abban az életszakaszban tapasztaljuk meg először. A bizalmat és az önbizalmat tehát - vagyis a felnőttkori kapcsolataink prototípusát - a bölcsőben tanuljuk meg.
Női-férfi féltékenység
Majdnem közhelyszámba megy az a vélekedés, hogy a férfiak a szex miatt féltékenyek, a nők pedig az érzelemre. A férfiak leginkább arra kíváncsiak, a riválisok mennyire jó szeretők, míg a nők azt akarják tudni, hogy partnerük menyire szereti „azt a másik nőt”. Erre az a magyarázat, hogy mivel a férfiak soha nem lehetnek biztosak benne, hogy tőlük van a gyerekük, ezért igyekeznek távol tartani párjuktól az esetleges szexuális partnereket. A nő legfőbb célja pedig a gyermek felnevelése, amit leginkább az veszélyeztet, ha a férfi más nőre illetve annak esetleges gyerekére pazarolja erőforrásait.
Bangó Margit előadóművész úgy gondolja, hogy amíg tízből tíz férfi féltékeny, tíz nőből csak egy az. A féltékenység és az egészséges féltés nagyon távol állnak egymástól. Akit szeretünk azt féltjük, a féltékenység viszont betegség. A művésznő szerint a finom, egészséges féltékenység jól esik a nőknek. Neki magának is sokszor volt dolga a féltékenységgel.
Oszter Alexandra színésznő úgy érzi, hogy a legfőbb féltékenységi ok az önbizalomhiány, vagy olyan bizonytalanság lehet, ahol az egyén nem találja önmagát. A féltékeny típusú férfiaknál, akiket eddig saját környezetében látott, mindig sok-sok negatív tulajdonság is járt a féltékenységgel együtt. Alexandra nem féltékeny típus, ezt nehezen is viselték partnerei.
Kovács István színész úgy gondolja, hogy van egy úgynevezett egészséges féltékenység-érzés, és van, ami már túllép egy bizonyos határon. Ilyenkor emelt fővel kell a kapcsolatot elengedni. Fiatalkorában fogalmazta meg, hogy a féltékenység igazából az összehasonlítástól való félelem. Mindkét oldalról ismeri ezt az érzést és úgy érzi, az egészséges féltékenységnek nemcsak pusztító ereje van, néha meg is erősíti a kapcsolatot.
Evolúció és kultúra
Nagyon sokáig vita volt a szakemberek között, hogy a „zöld szemű szörny” az evolúció vagy a kultúra terméke-e. Az újabb kutatások egyre inkább az előbbi vélekedést támasztják alá. Az evolúciós elméletet támasztják alá azok a megfigyelések is, amelyek szerint szoros összefüggés van egy országban a születések száma és féltékenység hőfoka között. A nagyon magas termékenységi mutatóval rendelkező Brazíliában a legféltékenyebbek a férfiak, míg a babákban leginkább szűkölködő Japánban a legkevésbé azok. Érdekes, hogy Svédországban a legféltékenyebbek a szexre a nők, amit a talán az indokol, hogy náluk a társadalom nyitottsága miatt nem probléma odébbállni, így könnyebb elveszíteni a férfit és a gyerekneveléshez szükséges biztonságot.
Szendi Gábor szerint vizsgálati bizonyítékokvannak arra, hogy azok az emberek féltékenyebbek, akik evolúciós szempontból kevésbé kívánatosak. Ez a megfogalmazás számtalan dolgot jelenthet: a nőknél – például – a terméketlenséget, az öregedést, a nem túl vonzó személyiséget, vagy külsőt. A férfiaknál is igen meghatározó lehet ez utóbbi: megfigyelték, hogy a csúnya, aszimmetrikus férfiak általában jobban féltik a párjukat, mint megnyerőbb küllemű társaik. Az erősebb nemnél a kisebb anyagi lehetőségek is csökkenő vonzerőt jelentenek, ami megint csak a féltékenység fokozódásához vezethet.
Egy érdekes vizsgálati eredmény szerint a legtöbb erőszakos cselekményt féltékenység miatt fiatal, termékeny korban lévő nők ellen követik el. Egy másik adatsor szerint a legtöbb feleséggyilkosság a válás után történik, aminek az a magyarázata, hogy a férj nem tudja elviselni annak gondolatát, hogy az egykor szeretett és uralt asszony másé legyen. A partner megölése – evolúciós szempontból – a riválisokat akarja megfosztani a szaporodás lehetőségétől.
