Ingázni jó?
Mennyi időt vesz el naponta az életünkből az utazás? Ki, mennyit utazik a munkahelyére? Miért költözik valaki vidékre, vagy hosszú autóútra a munkahelyétől? És, mi a helyzet azzal, aki két ország között ingázik? Mennyire fárasztó? Megoszlanak a vélemények a témában, mi olyan vendégekkel beszélgetünk, akik már jó ideje így élnek: Pataki Zita, Varga Viktória és Peller Anna. Meglepetés férfi vendégünk munkahelyei miatt kétlaki életmódot folytat, mindkét városban megteremtette otthonát, kettő illetve három percre a munkahelyétől.
Költözzünk a munkahely, az iskola közelébe vagy naponta járjunk be dolgozni? Melyik a jobb választás? A nagyvárosi nyüzsgésnek napi szinten részese lenni, vagy elhagyni a várost és a nyugalom szigetére kiutazni? Akik az ingázást választják miért döntöttek így? Kényelmi vagy a kényszer szempontjai játszanak inkább szerepet? Mi az ingázás pozitív hozadéka? Miért leljük benne örömünket? Mikor alakulhat ki a kétlaki életforma és ezt hogyan lehet fenntartani?
Tömegközlekedés vs. autó?!
Aki, amelyik közlekedési mód pártfogója, annak rengeteg érve van mellette. Aki az autós közlekedésre esküszik, nehezen szánja rá magát arra, hogy felüljön egy buszra, aki a tömegközlekedést szereti, az nehezen veszi rá magát arra, hogy gépjárművet vásároljon. A tömegközlekedés anyagilag jobban megéri, az autóban viszont magunk vagyunk, és senki sem lép bele az intimszféránkba. De valamiért, ha elered az eső, az utak telítve lesznek, s úgy érezzük hirtelen mindenkinél előkerül az autó.
Egy kutatásból kiderült, hogy a fővárosban élők nagy része a tömegközlekedést részesíti előnyben. Aki autóval jár az a tömegközlekedést lassúnak és kevésbé komfortosnak tartja. A csomagok szállítása és az átszállás okoz problémát. A válaszadók többsége busszal, villamossal és metróval jár dolgozni. 10%-uk egyszer autóval egyszer BKV-val járnak be a munkahelyükre, a megkérdezettek 7%-a gyalog jár és kerékpárral járnak a legkevesebben. Viszont, akik munkájukból kifolyólag vidékre is utaznak, azok autóval teszik meg ezt a távot.
Nézzük a tömegközlekedés érdekességeit a fővárosban!
A National Greographic 2007-ben a világ hetedik és Európa legszebb villamosvonalának választotta a kettes villamost, mely nap, mint nap a Duna-parton hordozza lelkes utasait. 2009 óta fényvillamos a kettes és a tizenkilences vonalán robog karácsonykor és ámítja el csillogó látványával az utasait. 39 200 led található rajta, és maga a füzér 3500 méter. A 4-6-os villamos egy alternatív kommunikációs eszköze Budapestnek, mivel megállóhelyei az 1956-os forradalom helyszíneit érintik. Így, az adott időszakban minden megállónál rövid összefoglalót kaphatunk a történelmünkről. Átlagosan napi 220 000 ember utazik rajta, ezáltal nagy célcsoportot érnek el. Ugyan a 4-6-os villamoson ugyanazt a hangot halljuk a különböző és folyamatos változtatások miatt. De 2009 és 2012 között Rudolf Péter, Hegyi Barbara, Nagy-Kalózy Eszter, Szerednyei Béla és Pusztaszeri Kornél hangja köszönt vissza a hangszórókból. Ugyanakkor 2014 nyarán gyermeknap alkalmából gyerekhangok mondták be a megállóhelyeket, mely nagy sikert aratott. A 4-es metró körül a rengeteg problémát és kritikát félretéve nézzük meg a pozitívumát: innovatív és kreatív kialakítása egy fejlett város képét mutatják, továbbá már két megálló is – Gellért- és Fővám téri – nemzetközi díjat nyert.
