Az én házam, az én váram
Az otthonunk a nyugalom szigete. Igyekszünk saját ízlésünknek megfelelően kialakítani, magunkévá tenni azt a helyet, ahol harmóniában akarunk élni. Vajon mennyire fontos a mai világban a mobilitás? Könnyedén tudunk költözni? Vagy a vágyunk tárgya ugyanazon a helyen való élés? Hogyan alakítjuk ki a nagybetűs otthont? Költözés, barkácsolás, térelrendezés, otthonalapítás lesz a mai témánk középpontjában. Érdekes történeteket oszt meg velünk Malek Andrea, Für Anikó és Huszárik Kata. Meglepetés vendégünk szakmájának is köszönheti az otthonteremtés iránti elkötelezettségét.
A magyar ember elképzelése az otthonról eltér a nyugati képtől. Ott, ha valaki albérletben lakik, ugyan olyan szívesen teremti meg benne az otthon melegét. Olyan drágák a lakások, hogy sokan nem tehetik meg, hogy megvásárolják. Mi viszont, azt érezzük magunkénak, és abba szeretünk és tudunk nyugodt szívvel invesztálni ami a mi nevünkön áll a földhivatalban. Persze egyik alternatíva sem mondható rossznak. Jómagam is kollégista korom óta saját otthonról álmodom, ami csak az enyém, akkor ütök be egy szövet a falba, amikor éppen én azt jónak látom. Rendezgetem, alakítgatom, spórolok erre-arra. Bármilyen is e téren a hozzáállásunk, az otthonunk megteremtése nagyon fontos folyamat. Ennek kell lennie annak a miliőnek, ahova szívesen megyek haza, ahol nyugalmat lelek, ahol a város nyüzsgő zajából csendre találok.
Malek Andrea színésznő, Artisjus- és EMeRTon-díjas énekesnő feng-shui rajongó, e szerint rendezte be a lakását. A férfias munkákban remekel, sok esetben a férjére nem tud várni, így vagy fiai segítségét kéri, vagy ő maga kezd neki a munkának. Nagyon sokszor költözött már. Az új helyre a szomorúságot okozó dolgokat nem szereti tovább vinni. Azért zavarja csak a folyamatos költözés, hogy a gyermekei nem mondhatják majd el azt, hogy „itt”nőttem fel".
Für Anikó Jászai Mari-díjas színésznő, Érdemes Művész, ahogy Andrea, úgy ő sem fél egy csavar becsavarásától, szeret rendszert teremteni az életében. 60 házat nézett meg, mire eldöntötte, hogy melyik lesz a megfelelő otthona. Anikó azt mondja, mindig akkor teljesülnek a vágyai, amikor már túl van az akaráson, amikor már le tud róla mondani. Így szerezte meg mostani házát is: problémák adódtak, így lemondott a vásárlásról, s mikor már belenyugodott, akkor jött egy új lehetőség.
Huszárik Kata színésznő otthonában szereti keverni a régi bútorokat modernebb darabokkal. Nagyon szeret barkácsolni, legutóbb csinált egy sublótot. Nem követ különböző térelrendezési elveket, de aki nála jár, az jól érzi magát. Sokat költözött, de úgy érzi minden döntését jól hozta meg, ugyanis utólag soha nem vágyott vissza arra a helyre, ahonnan eljött.
Erkel László (Kentaur) festő-, jelmez-, díszlet- és látványtervező mindent szeret maga megoldani, bútordarabjait maga találja ki. Az alapdarabokat megveszi és ő alakítja át. Saját házában szereti a nyitott, nagy tereket, ahol mindenki együtt lehet. Kentaur azt mondja, hogy otthon az ember harmóniára vágyik. Egy lakás kialakítása személyiségfüggő, magadat kell viszontlátnod a saját otthonodban.
A 21. század mobilis korszakában a „Honnan vagy?” kérdés megválaszolása bonyolultabb, mint eddig valaha!
E kérdés alatt az értik, hol születtél, hol nőttél fel, hol van a szülőhazád? Nehéz ezt meghatározni annak, aki folyamatosan költözött egyik városból vagy országból egy másikba. Például egy határon túli magyar sok esetben nem tudja, hogy az anyaországa vagy a lakhelye-e az otthona, mert otthon sok esetben a magyarság egy stigma, Magyarországon pedig külföldinek számít. Vagy ha egy gyermek szülei két külön kultúrából valóak, például az egyik görög a másik német, miközben magyarul beszélnek, itt élnek itt laknak. Ezek az Pico Iyer író szerint az ún. multikulturális gyökerek. A ma embere folyamatosan úton van, világot lát, megismerkedik különböző emberek kultúráival, nincsenek határok, így bárhol ott maradhat, ahol éppen szeretne. Iyer azt mondja, ma már nem az számít, hogy honnan jössz, hanem az, hogy merre tartasz. Ha az otthon kérdését feszegetjük, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy új értelmezést nyert e fogalom. Ma már az otthon nemcsak az a hely, ahol születtél és felnőttél, hanem az, ahol önmagaddá válhatsz. Az önmagaddá válás nem egyszerű folyamat, ehhez az kell, hogy a környezeted el- és befogadjon, érezd azt, hogy itt gyökereket engedhetsz, kiteljesedhetsz, önmegvalósíthatsz. Az író szerint az, hogy utazunk a világban rendjén van, hisz ez a mi életünk, az információ- és tapasztalatszerzés, a világlátás. De az efféle mozgás csak abban az esetben lehet tartalmas, ha van hova hazamennünk. Napjainkban 220 000 000 ember él távol a hazájától, ez egy akkora szám, hogy ha ezt a népcsoportot egy nemzetnek kiáltanánk ki, akkor ez a világ 5. legnagyobb nemzete lenne. Az otthon megtalálása Pico Iyer szerint csak akkor lehetséges az útkeresés folyamán, ha a nyüzsgő hétköznapokból egy kicsit ki tudunk lépni, meg tudunk állni, és csendben át tudjuk gondolni azt, hogy mi a fontos számunkra az életben.
Az otthon megtalálása rajtunk, de a környezetünktől is függ. Az ország lakói ma már nem feltétlen „őslakosok”, rengeteg nép és kultúra tud együtt élni. Ahhoz, hogy otthonra leljünk a külső elfogadásra is szükségünk van, arra hogy az a hely, amit kiválasztunk, elfogadjon minket. Földünk bármelyik pontján kialakíthatjuk az életünket. De azt mindenki nagyon jól tudja, hogy ez korántsem olyan egyszerű folyamat. Parti Nagy Lajos gondolatai igazak a mai világunkra: „Túl tágas és izgalmas hely a világ ahhoz, hogy egyetlen helyen legyünk otthon benne, ha ugyan mi vagyunk otthon valahol, s nem az otthon van bennünk, amit kicsomagolunk hol itt, hol ott, többé vagy kevésbé.”
