Távolról sem lehetetlen!

2014. május 23. | Írta: Horváth Judit | 1 komment

A közvélekedés még mindig úgy tartja, hogy negyvenen túl, különösen gyerekekkel, nem könnyű egy nőnek párra találnia. A férfiaknak valamivel könnyebb a helyzetük, de sokak szerint ők inkább a fiatalabb hölgyek társaságára vágynak. De vajon tényleg igazak ezek a sommás megállapítások?

„Nehézségek, persze, vannak, de korántsem állítanám, hogy negyvenen túl ne lehetne párt találni" – cáfolja meg a kliséket máris Kánya Kata életvezetési tanácsadó, aki immár tizennyolc éve irányítja az ország egyik legsikeresebb társkereső irodáját. A szakértő azt is leszögezi: „Ne gondoljuk, hogy a huszonéves korosztálynak nincsenek nehézségei a társkeresésben: vannak, csak másfélék, mint a náluk egy korosztállyal idősebbeknek."

Változnak az elvárások

Mert az elvárások, bizony, mások már negyvenévesen, mint a húszas éveink elején: a fiatalok, különösen a hölgyek elsősorban házasságra, gyerekre vágynak, míg a negyvenesek jó része már túl van az első váláson, és a házasságából egy vagy több gyerekkel került ki. „Persze, vannak olyanok is, akik eddig valamilyen okból nem találták meg az igazit, és a negyvenhez közeledve elszántan keresni kezdik azt, akivel családot alapíthatnának – mondja Kánya Kata –, a többség azonban már nem ragaszkodik a papírral is szentesített elköteleződéshez, vagy újabb gyerekekhez. A negyvenesek többsége egyszerűen megbízható, tartós kapcsolatot keres, olyan partnerrel, akivel jó együtt lenni. Mások az egzisztenciális elvárások is: a negyvenes korosztálynak kialakult életvitele, egzisztenciája van, amelyet némileg megviselt, de teljesen nem rombolt le a válás. Ők bátran vállalják, hogy anyagi körülmények terén is magukhoz hasonló partnerre várnak." Kánya Kata szerint a tapasztalat is azt mutatja, hogy a túl nagy iskolázottságbeli, életmódbeli és anyagi különbségek mellett létrejött kapcsolatok általában nem tartósak.

Fiatal partner mindenáron?

De vajon mennyire gyakori az a közhelyesnek számító kép, amely szerint a negyvenes-ötvenes urak fiatal hölgyek oldalán szeretnének maguk is megfiatalodni? Kánya Kata elismeri, hogy előfordul az ilyesmi – nemcsak az urak, a hölgyek körében is egyre gyakoribb, hogy valaki magánál fiatalabb partnert szeretne. Ám nem ez a jellemző: a társkereső irodában szerzett tapasztalatai szerint a hozzá fordulók többsége dekoratív, fiatal partner helyett inkább egy saját korosztályabeli, megbízható társra vágyik. „Meglepő módon a negyvenes férfiak reálisabbak e tekintetben, mint az ötvenesek. Persze, előfordul, hogy egy negyvenes úr harmincas partnert keres, de ez az eltérés nem kirívó. Ám vannak ötvenes férfiak, akik szintén a harmincas korosztály iránt érdeklődnek, hiába vannak tisztában azzal, hogy ez a korkülönbség már nehezítheti a kapcsolat kialakítását és fenntartását."

Online és offline

Az sem igaz, hogy az online társkeresés kifejezetten a fiatalok terepe lenne. A válás után lévő negyvenesek jó része, persze, nem az interneten próbálkozik először: felbukkannak a régi ismerősök, a barátnők hasonló cipőben járó rokonai, barátai, ám ezek a lehetőségek egy idő után kimerülnek, a negyvenesek pedig kevesebbet forgolódnak a szórakozóhelyeken, mint a huszonévesek. A párra vágyó negyvenes egyszer csak ott találja magát az internetes társkereső oldalak előtt. A párkeresésnek ez a formája is lehet sikeres, de fel kell rá készülni, hogy a hatalmas „választékból” nem lesz egyszerű kiszűrni azokat, akikkel valóban képes lehet megtalálni az ember a közös hangot. Sajnos az is előfordulhat, hogy egyesek profilja köszönőviszonyban sincs a valósággal, mások pedig inkább könnyű kalandot keresnek a neten. Ám ha a kereső jól tudja, kit és mit szeretne, egyáltalán nem lehetetlen megtalálni az igazit, amint ezt számos egymásra talált pár története is bizonyítja.

Akik viszont minden oldalról leinformált jelentkezőkre vágynak, általában az offline társkereső irodákhoz fordulnak. Ezek, amellett, hogy a mennyiség helyett inkább a minőséget és a reális adatok felvételét tekintik elsődlegesnek, személyes tanácsadás terén is többet nyújtanak, mint az internetes oldalak. Kánya Kata irodájában például a szolgáltatás része az életvezetési tanácsadás, a hosszas beszélgetés, és annak felderítése, miért is van egyedül a jelentkező. „Amennyiben esetleg erre van szükség, más szakemberekkel, például pszichológusokkal is együtt dolgozom, és hozzájuk irányítom a jelentkezőt" – mondja az életvezetési tanácsadó.

Tanácsok a sikerhez

De vajon mit tehet egy negyvenes egyedülálló azért, hogy sikerrel leljen párra? És vajon igazak a közhelyek arról, hogy negyven után mindez hatványozottan nehéz? „A tapasztalat azt mutatja, hogy mindegy, hány éves valaki, és hány gyereket nevel – ha a lelki alapok rendben vannak, és nem adja fel, mindenképp társra fog találni" – mondja Kánya Kata. És hogy mik ezek az alapok? Az önbizalom, az önérvényesítés képessége, az önazonosság, az önismeret, és a múlt lezárása: ha ugyanis akár negatív, akár pozitív érzelmekkel kötődik az előző partneréhez, nehéz lesz új kapcsolatot kiépítenie. Szakértőnk szerint a párkeresésben három dolog fontos: lazának kell lenni, türelmesnek kell lenni, de kitartóan csinálni kell, esélyt adva az újabb és újabb emberek megismerésének.

Kánya Kata azt is hozzáteszi: ez persze nagyon kényes egyensúly, de fontos, hogy nem szabad rágörcsölni a társkeresésre, és nem szabad azt gondolni, hogy egyedül semmit sem érünk. A társfüggés nem vezet jóra – mint ahogy az sem, ha az egyedülálló magát hibáztatja, ha egy randevú nem úgy sikerült, ahogy várta. Egy jó kapcsolathoz két ember kell, két vegyértéknek kell összeillenie, ami nem feltétlenül következik be az első találkozásnál, bár erre is van példa. Aki pedig úgy érzi, hogy egy hosszú házasság után kiesett a randizás „rutinjából”, ne csüggedjen, ebbe is bele lehet jönni – hogy aztán egy újabb tartós kapcsolat miatt ismét ne legyen szükség rá.

Címkék: szerelem, korkülönbség, társkeresés, időskori társkeresés, társkereső iroda