Szedjünk-e altatót, s ha igen, meddig?
Az elmúlt évtizedek vizsgálatai szerint a fejlett országokban, így Magyarországon is az emberek több mint harmada szenved időközönként álmatlanságtól, és minden hatodik arra panaszkodik, hogy a visszatérő alvászavarok komoly problémát jelentenek az életében.
Márpedig ez baj. A tartósan rosszul alvó ember ugyanis napközben fáradt, ingerlékeny, aluszékony, memóriazavarai lehetnek, és romlik a fizikai, szellemi teljesítőképessége.
Altató vagy szorongásoldó?
Sokan, különösen az idősebb generációból ragaszkodnak azokhoz az altatószerekhez, amelyeket megszoktak. Ezeket a régi, barbituráttartalmú altatókat ma már nem szívesen rendelik az orvosok, mert pontosan tudják, hogy milyen nagy náluk a hozzászokás veszélye.
A mai, korszerű altatószerek úgynevezett benzodiazeptin-származékok, vagy ahhoz hasonló újabb vegyületek. Rövidítve benzóknak nevezik őket. Kémiailag rokonságban állnak a különböző szorongásoldó, izomlazító, sőt, epilepsziagátló szerekkel. Hosszú évek óta ezek a legelfogadottabb, leghatásosabb altatók, és legfőképpen a legártalmatlanabbak is.
Úgy működnek, hogy az agyban a legfontosabb gátló hírmolekula hatását erősítik fel különböző mértékben. Némelyik csak szorongásoldó adagokban, míg az altatók nagyobb adagban. A szorongásoldók és altatók között nem alapvető, hanem fokozati eltérés van. Ezért teljesen szükségtelen kombinálni őket.
A legfontosabb különbség az altatók között
A legfontosabb gyakorlati különbség az egyes altatók között a hatás időtartamában van. A hosszú hatású szerek a bevételt követően 13–20 órán át is képesek hatni. Ez jóval több, mint a szokásos alvás időtartama, ezért napközben is álmosságot, bágyadtságot, másnaposságot okoz. Ha egy ilyen altatót minden este bevesz az ember, a hatás felhalmozódik a szervezetében, és egy idő után egyfajta részegséghez hasonló állapotot idéz elő.
A ma legdivatosabb, midazolam-hatóanyagú altatók hatása csupán másfél-két órán át tart, tehát az elalvási nehézséggel küzdőknek segít. Annak, aki egy ilyen altató bevétele után rendszeresen éjféltájt felébred, és nem tud visszaaludni, közepes hatástartalmú 6-8 órán át tartó altatóra van szüksége. Ezek a szerek a brotizoolam, cinolazepam és temazepam nevű hatóanyagokat tartalmazzák. Éjjel tökéletesen lebomlanak, ezért ébredés után nem okoznak problémát.
Mivel az alvás és annak zavara összetett folyamat, altatót csak orvos írhat fel aszerint, hogy milyen nehézségről van szó, miután kifaggatta betegét, és megpróbált más megoldást keresni.
Az altatók mellékhatásai
A szív, a máj a vese betegségei esetén nem, vagy csak csökkentett adagban szabad altatót szedni. Mivel a tablettáknak izomlazító hatásuk is van, tüdőbetegeknek, légzési zavarban szenvedőknek nem ajánlatos szedni, mert a légzőizmok túlzott ellazulása fokozhatja a problémákat.
Minden altatószer több-kevesebb ideig rontja a koncentrációs készséget, megnyújtja a reflexidőt. A sokáig szedett altatók hatása lehet az emlékezet romlása és a hozzászokás kialakulása. Ez természetesen annál kevésbé történik meg, minél rövidebb a szer hatásideje. Elméletileg minden altatóra rá lehet szokni. A hozzászokás valószínűsége minden embernél más.
A hozzászokásra hajlamos ember könnyen átvált egyik szerről a másikra. Tehát egy ideig alkoholt iszik, hogy könnyebben elaludjon, aztán átvált altatóra, majd kombinálja a kettőt. Mivel a szervezete hozzászokik, az azonos hatás érdekében egyre többet akar szedni. Ezért kizárólag az orvos írhat föl altatót.
Az alvászavarok fajtái
Szakértők szerint egészséges alvónak az az ember számít, aki a lámpaoltás után fél órán belül elalszik, és az éjszakai alvás közben csupán egy-két alkalommal ébred fel úgy, hogy emlékszik is rá, és visszaalszik. Mivel az alvás bonyolult élettani folyamat, az Alvászavarok Nemzetközi Osztályozása című könyv közel százféle alvási zavart sorol fel.
A leggyakoribb alvászavarok:
- az elalvás nehézsége
- az átalvás problémái, a túl gyakori ébredések, a visszaalvás nehézségei
- a túl korai ébredés.
De támadhatnak nehézségek a REM-szakaszban, tehát az álmodás körül is. Vannak, akik álmukban beszélnek, járkálnak, vagy légzéskimaradásoktól szenvednek.
Az alvászavarok okai
Tudni kell, hogy az álmatlanság nem ok, hanem tünet. Ezek lehetnek:
- fizikai: friss sérülés, baleset, műtét, vérkeringési, emésztési, veseműködési zavarok
- biológiai: az alvás ébrenlét ciklusát megzavaró hatások, például több műszakos munka, zajos, túl világos környezet, vagy utazáskor az időeltolódás.
- lélektani: mindenféle stressz, gyász, az életünket befolyásoló probléma, például a munkahely elvesztése
- pszichiátriai: depressziók, szorongások
- kémiai: sok gyógyszer mellékhatása, kávé, alkohol, nikotin. Még az este elfogyasztott pohár sör is, mely segít elaludni, de rontja az átalvást
Még nincs hozzászólás