Ne csináld ezt, kisfiam, mert meg fogsz vakulni!
Ismerős ez a tiltás? Persze, nem arra gondolok, ha a gyerek napba néz, vagy túl közel hajol a tűzhöz. Nagyanyáink akkor ijesztgettek a megvakulással, amikor azon kapták a rájuk bízott fiú unokát, hogy önmagát kényezteti. Vakuljak meg, gondolta az unoka, én akkor is csinálom...
Sok szülőt hoz zavarba az a pillanat, amikor a gyerek elkezdi felfedezni a saját testét, és az intim területeihez nyúl. Az első reakció gyakran a döbbenet, a pánik vagy a hirtelen rászólás: Ne csináld! Pedig ez a jelenség – megfelelő keretek között – a gyermek fejlődésének természetes része.
Miért csinálja?
A gyerekek kicsi korban még nem a felnőttek tudata szerinti értelemben vett szexualitásból indulnak ki. Számukra ez sokkal inkább kíváncsiság, megnyugvás, vagy egyszerű érzékszervi tapasztalat. Azonban az, hogy a szülő miként reagál erre, hosszú távon meghatározhatja a gyermek testhez való viszonyát, önképét és szégyenérzetét.
A kisgyermekek gyakran azért érintik meg magukat, mert jó érzés, megnyugtatja őket, vagy épp feszültséget vezetnek le vele. Előfordulhat, hogy fáradtak, unatkoznak, szoronganak, vagy egyszerűen csak felfedezik a testüket, ahogy a lábujjaikat, a fülüket vagy a hasukat is. Fontos megérteni: ez a viselkedés önmagában nem rossz, nem erkölcstelen, és nem jelenti azt, hogy a gyermek bármi rendellenes dolgot él át.
A legnagyobb hiba: a megszégyenítés
Ha a szülő ijedten rászól, kiabál, elhúzza a gyerek kezét, vagy olyan mondatokat mond, mint Pfuj, ezt nem szabad!, Ez csúnya!, akkor a gyerekben nagyon gyorsan kialakulhat az érzés, hogy a teste tiltott, piszkos, és az öröme szégyellnivaló. A szégyen pedig sokkal károsabb lehet, mint maga a viselkedés.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2026. évfolyama 6. számának 48. oldalán!)
Még nincs hozzászólás