Sportból is megárt a sok?

2014. június 4. | Írta: Szkárosi Niké

A bikiniszezon közeledtével sokan kezdenek kampányszerűen sportolni. A túlzásba vitt testedzés azonban nem megoldás. Amennyiben célunk a fogyás, a mértéktelen edzés nem megfelelő eszköz, mivel az csak kimerültséghez, fizikai és pszichés problémákhoz vezet. Az esetleg leadott kilók ráadásul újra megjelenhetnek, ha az illető visszatér a korábbi életmódjához.

A túledzettség a közhiedelemmel ellentétben nem csak az élsportolókat veszélyezteti. „Bármilyen hihetetlen, a túledzettség a fittségi céllal sportoló »hétköznapi« emberek körében is létező jelenség. Arról gyakran hallunk, hogy az átlagember túl keveset mozog, a fitnesztermek világát ismerve azonban azt kell, hogy mondjam, nem ritka a másik véglet sem” – állítja Závecz Krisztina, aerobik sportedző, Spinning- és TRX-instruktor.

Boldogságos fáradtság
A motiváció kezdetben mindenkinél más: van, akinél gyermekkora óta napi rutin a sport, más az egészsége megőrzését várja tőle, megint más beleszeret egy sportágba; egyesek esztétikai célokra törnek, és akad olyan is, akit a stresszűzés, a kikapcsolódás, esetleg a társaságkeresés vágya vezérel. A sportnak köszönhetően valóban egészségesebbek, fittebbek, vonzóbbak, kiegyensúlyozottabbak leszünk, és még új barátokra is szert tehetünk.

Az intenzív mozgás során adrenalin, dopamin, szerotonin és jelentős mennyiségű endorfin, azaz boldogsághormon termelődik a szervezetben. Az adrenalin hatására gyorsul a szívverés, tágulnak a vázizmok erei, javul az izmok oxigénellátása. A másik három hormon a kialakuló örömérzetben játszik szerepet. Egy kiadós testedzés után fizikailag ugyan elfáradunk, de az érzés, amely ezt kíséri, többnyire nagyon kellemes: az ember kedve jobb lesz, vidámabbnak, energikusabbnak, lazábbnak érzi magát.

A boldogsághormonnak köszönhető „bódító” érzéshez könnyen és gyorsan hozzá lehet szokni – így válhat az ember függővé. Csakhogy amíg az alkohol, a nikotin, a drogok és egyéb káros szerek vagy tevékenységek (például a szerencsejáték) túlzott élvezetéből következő függőség egyértelműen káros, a sport más kategóriába tartozik. Ebben az esetben nehéz felismerni azt a pontot, amikor a túlzásba vitt testedzés már több kárt okoz, mint hasznot. Az intenzív edzések hatására a sportoló egy darabig valóban egyre fittebb és egészségesebb lesz, ám közben a szervezete hozzászokik a napi endorfinadaghoz. Az euforikus érzést egy idő után már csak úgy tudja újra átélni, ha fokozza a terhelést, ezért folyamatosan növeli az edzések számát, azok intenzitását. Ekkorra általában már eljut odáig, hogy ha ki kell hagynia egy edzést, rosszul érzi magát. Ez a függőség első jele lehet. A „szokásos endorfinadag” hiánya feszültté, ingerültté teszi az embert. Így sodródhat bele a hétköznapi sportkedvelő a túledzettség állapotába.  

A túledzettség tünetei
„A túl sok edzés élettani szempontból egyáltalán nem szerencsés – mutat rá a szakértő. – Az edzés – bármilyen jólesik – biológiai szempontból valójában stressz a szervezetünk számára, ilyenkor a testünkben a leépítő folyamatok kerülnek túlsúlyba. A fejlődés a pihenőidő alatt következik be. Ezt a jelenséget nevezi az edzéstudomány szuperkompenzációnak. Ha a terhelés után túl korán jön az újabb edzésinger, a regeneráló, felépítő folyamatok nem tudnak végbemenni, vagyis a fejlődés nem történik meg.”
A regeneráció, a pihenés tehát legalább olyan fontos, mint az edzés maga. A túl korán folytatódó edzés már az izomzat leépüléséhez, az idegrendszer kimerüléséhez vezethet.

A fejlődés elmaradása azonban csak egy a túledzettség tünetei közül. Az izmok és az ízületek fokozott sérülésveszélye mellett krónikus fáradtságérzés, visszatérő fejfájás, hasmenés, súlyvesztés, a szexuális érdeklődés visszaesése, étvágytalanság, alvászavarok jelentkezhetnek. A már meglévő allergiás tünetek fokozódhatnak, az immunrendszer gyengülése miatt megfázás, influenza támadhatja meg a kimerült szervezetet. Emocionális nehézségek (családi, párkapcsolati problémák), szellemi kimerültség (munkahelyi stressz), helytelen táplálkozás, kialvatlanság és különböző „ki nem feküdt” betegségek kísérhetik a túledzettség kialakulását.

A mérték az érték
Nehéz elfogadni, de a teljesítőképességünknek bizony vannak határai, amelyeket tiszteletben kell tartanunk. Ha fellép a túledzettség állapota, fontos, hogy feltárjuk a probléma gyökerét, és megszüntessük a kiváltó okot (pl. extrém stressz, alacsony önbizalom, teljesítménykényszer, túlzott maximalizmus, testképzavar). „A munka lelki részét nem lehet megspórolni, ám a legkomolyabb elszántság és változtatási szándék mellett sem dolgozható fel a gond egy-két nap alatt. A szervezetet viszont már nem lehet tovább kizsigerelni, mindenképp lépni kell” – tanácsolja Závecz Krisztina. A szakértő fokozatos, apró lépésekben történő változtatást javasol. Jó megoldás lehet az edzések egy részét könnyed terhelést jelentő mozgásra cserélni. Stretching, pilates, gerinctréning, jóga – bármilyen szimpatikus mozgásforma megteszi, amely felpörgetés helyett lecsendesít. „Ha semmiképp sem tudja elhagyni megszokott edzését, csökkentse az intenzitást, és helyezze át a hangsúlyt a sportági technika tökéletesítésére – egy felkészült edző biztosan a segítségére lesz.” 

A kulcsszó az egyensúly: egészséges táplálkozás, heti 3-4 alkalommal beiktatott mozgás, és megfelelő mennyiségű pihenés. Önmagunk túlhajszolása és a szélsőséges megoldások helyett inkább váltsunk egészségesebb, kiegyensúlyozott életmódra. Ha az átállás sikeres és tartós, sokkal hamarabb érhetjük el kitűzött céljainkat, és nem mellékesen kimerültség és lelkiismeretfurdalás nélkül, őszintén örülhetünk a bikiniszezonnak is!

Címkék: torna, mozgás, hormonok, egyensúly, endorfin, edzés, túledzettség, mérték