Orvoshoz vele vagy elég a nagyi tudománya?
A nyár a gyerekek számára a kalandok, ám ezzel együtt a sérülések szezonja is. De vajon hogyan kell kezelni az apró sebesüléseket? Elég a házi ellátás, vagy rohannunk kell az orvosi rendelőbe?
A kisebb vágásokat, zúzódásokat, horzsolásokat és rándulásokat otthon is elláthatjuk, ezekhez nincs szükség orvosra. A legfontosabb szabály a vérzéscsillapítás, illetve a seb tisztán tartása. A horzsolásokat elég tiszta vízzel lemosni, majd ha szükséges, steril gézzel gyakoroljunk enyhe nyomást a sebre – de ne nézegessük túl gyakran, hogy elállt-e a vérzés, hiszen ha a gézt lerántjuk a sebről, újraindulhat a vér.
Vágások, karcolások esetén sebfertőtlenítő szerrel kezeljük a sérülést és főleg annak környékét, majd kötözzük be, hogy kórokozók ne juthassanak bele. A legjobbak azok a fertőtlenítő készítmények, amelyek úgynevezett nedves sebkezelésről gondoskodnak, mivel a kiszáradt seb könnyebben fertőződik.
A rándulások, ficamok kezelésénél rugalmas pólyát, textilkötözőt használhatunk; itt általában a pihentetés a legjobb gyógymód, aminek egészen addig kell tartania, amíg a duzzanat teljesen el nem tűnik.
Mikor menjünk orvoshoz?
Ha az első látásra könnyű kis rándulásnak ítélt lábsérülés egy-két nap alatt nem javul, ne késlekedjünk, inkább forduljunk szakemberhez. A mély, erősen vérző vágásokat, szúrásokat általában érdemes megmutatni az orvosnak, mert lehet, hogy varrásra van szükség ahhoz, hogy szépen gyógyuljanak.
Orvosi ellátást igényelnek az elfertőződött sebek is: ha a sérülés semmiségnek tűnt az elején, később a környékén mégis égő, forró érzést, fájdalmat tapasztalunk, esetleg gennyes váladék szivárog belőle, akkor szükség van szakszerű tisztításra, sőt, antibiotikumos kezelésre is, nehogy a fertőzés továbbterjedjen.
Egy elfertőződött seb nagyon komoly bajt okozhat, akár az érintett terület részleges bénulását is kiválthatja, súlyos esetben még amputációra is szükség lehet. Nem érdemes megvárni ezt az állapotot!
Égés, kiszáradás
A nyári időszakban az égések is viszonylag gyakori sérülésnek számítanak – egyrészt a szabadtéri sütögetések, másrészt pedig a napégés miatt. Az apró égéseket elég csak hideg, folyó vízzel hűteni, ám a nagyobb felületre kiterjedő, esetleg mélyre hatoló égéssel, forrázással mindenképp menjünk orvoshoz.
Általában a napégést is elegendő napozás utáni kozmetikumokkal, aloe vera zselével kezelni, de zsíros, olajos szereket ne kenjünk rá, mivel az nem hagyja lélegezni a bőrt. Ha a bőr felhólyagzik, az égés extrém mértékű fájdalommal jár, vagy a napszúrás tüneteként émelygés, hányás jelentkezik, érdemes minél hamarabb orvoshoz menni.
Veszélyesek is lehetnek a csípések!
A rovarcsípések a legtöbb esetben nem veszélyesek. Kivételt képez ez alól az az eset, ha valaki allergiás a méh- vagy a darázscsípésre, hiszen ilyenkor életveszélyes állapot is kialakulhat – gyerekek esetében különösen érdemes figyelni, hiszen az első csípés előtt nem tudhatjuk, nem allergiás-e a kicsi.
Ha a csípést követő fél órában kiütéseket, bőrvörösséget látunk, vagy a gyerek ajka, szeme beduzzad, irány az orvos, de mentőt is hívhatunk, mivel itt nagyon fontos a gyors ellátás. Az allergiás reakciót nem okozó csípésekből viszont elegendő kivenni a fullánkot, és hűteni a területet, hogy a duzzanat és az égő, viszkető érzés mihamarabb elmúljon.
Még nincs hozzászólás