Nem akartam, mégis megtörtént - a megcsalás pszichológiája
Vajon létezik örökké tartó szerelem? Olyan kapcsolat, amelyben soha egyik fél sem csalja meg a másikat? Lehet, hogy ez attól függ, hogy mit nevezünk megcsalásnak? Vajon az is hűtlenség, ha valaki sosem lép félre, csak éppen minden öleléskor egy másik emberről álmodozik? Vagy csak az számít megcsalásnak, ha ténylegesen megtörténik? A válasz vitatható, de az okok, amelyek a félrelépéshez vezetnek jól meghatározhatóak.
![]()
Vágyunk a teljességre
Az ember természeténél fogva nem monogám, ezt a társadalom kényszeríti rá – vallotta Popper Péter neves pszichológus. „A társadalom úgy gondolja, hogy amit nem kapok meg attól az egytől, akit választottam, arról le kell mondani. Csakhogy, ha az ember testi, lelki vagy szellemi kielégületlenségben él, az előbb-utóbb megmérgezi az életét, és kapcsolatbeli zűrzavarhoz vezet.”
És bár nem vagyunk egyformák, mindannyiunkban ott él a vágy a teljességre. A kérdés csupán az: mihez kezdünk vele? Amikor azt mondjuk, megcsalt, hűtlen volt, ritkán gondolunk bele, hogy miért. Miféle oka volt rá? Nézzük meg sorjában a lehetséges magyarázatokat.
Problémák az ágyban
A hűtlenség hátterében sokszor a szexuális élet zavarai húzódnak. A kielégítő együttlét még az amúgy sokat veszekedő, békétlen párokat is összetarthatja, a hiánya viszont a legerősebb köteléket is megrendítheti. Az ágybéli bajok egyik leggyakoribb oka az eltérő libidó: ha az egyik fél gyakrabban kívánja az ölelkezést, mint a másik. Ez ugyanis nem elhatározás kérdése, hanem temperamentum, biológiai adottság.
De szexuális feszültséghez vezethet az is, ha az egyik fél gyereket szeretne, a másik pedig – akár tudat alatt – nem. A visszautasítás ilyenkor a védekezés legkézenfekvőbb formája. A szülés és a gyereknevelés időszaka is próbára teszi a testi közelséget. Az állandó fáradtság, a gyerekek jelenléte, a ’mindjárt bejön’ feszültsége lassan kiöli az intimitást.
A fájdalmas szülés élménye után pedig sok nő tudat alatt fél attól, hogy megint teherbe esik. Azt nem tudjuk, hány megcsalás mögött rejtőzik valamilyen szexuális probléma – de a szakemberek szerint főleg a férfiak körében ez a arány bizonyosan magas.
![]()
Érzelmi éhség
A nők esetében a félrelépések okozója inkább az érzelmi elhanyagoltság. Nekik sokszor nem a jó szex, hanem a figyelem, a törődés, a kedvesség hiányzik. Az elhanyagolt nő minden apró kedvességre, bókra, figyelmességre fogékony, és nem is a vágy, hanem a kedves szavak, érintések sodorják egy másik férfi karjaiba.
A szexológusok szerint a szerelem három pillére az intimitás, a szenvedély és az elköteleződés. Ha bármelyik hiányzik, űr keletkezik, és boldogtalanság. Ha elfogadó, barátságos közegben vagyunk, endorfinok termelődnek a szervezetünkben.
Ha viszont szeretetlenség vesz körül minket, ezek a hormonok eltűnnek, és boldogtalannak érezzük magunkat. Az érzelmi éhség azonban nem csupán hűtlenségbe, hanem más függőségekbe is sodorhat: alkoholba, munkába, evésbe vagy épp közösségimédia-függésbe. Mert valahogy pótolni kell azt, ami hiányzik.
Mert csak egyszer élünk
Sokan a szerelemre hivatkoznak, amikor félrelépnek. Nem tehetek róla, mondják, beleszerettem. A nyugati világban a szerelem szinte vallás. A romantikus filmek, az érzelmes slágerek, regények mind azt üzenik, hogy a szerelem mindenre magyarázat. Ez azonban a történelemben viszonylag új jelenség.
Amíg a vallás uralta az emberek életét, a házasságtörés bűn volt, a szerelem pedig ritka, titkolt kiváltság. Amíg a gazdasági vagy politikai érdek kötötte a házasságokat, a félrelépés nem volt megbocsáthatatlan bűn. Különösen akkor nem, ha a férfi követte el. Amióta viszont nem hisszük, hogy van másik élet, a boldogságot a jelenben keressük, és néha mindent hajlandóak vagyunk feláldozni miatta.
![]()
A félrelépés helyszíne
A munkahelyi viszony a leggyakoribb ’modern’ félrelépés. A férfiak gyakran státuszukat, férfiasságukat akarják megerősíteni egy fiatal, vonzó nő meghódításával. Nem mindig erőszak ez, nem mindig a hatalommal való visszaélés, hanem tesztoszteron vezérelt vágy.
A nők viszont sokszor a hatalomhoz, a biztonsághoz, az elismeréshez vonzódnak. Nem a férfit, hanem a helyzetet, a figyelmet, a kiváltságot szeretik meg. Nem feltétlenül tudatos ez, inkább mélyen biológiai. A vonzerő gyakran azt üzeni, az erős, hatalommal bíró férfi képes megvédeni, felnevelni a gyerekeinket.
Az öregedéstől való félelem
A félrelépést gyakran a kapuzárási pánik okozza. De a közhiedelemmel ellentétben ez nem csak férfidolog. Sokan a kor múlásával, a test változásával, a fiatalság elmúlásával küzdenek úgy, hogy új viszonyba bonyolódnak. Úgy érzik, még kívánatosak, szépek, fiatalok. Ilyenkor a félrelépés mögött nem feltétlenül szenvedély áll, hanem önbizalomhiány. Egy új kapcsolat a bizonyíték: még kívánatos vagyok, még számítok valakinek. A szex ilyenkor nem puszta élvezet, hanem az öregedés elleni kétségbeesett küzdelem.
![]()
Túl korán kötött házasság
A félrelépés oka gyakran a fiatalon kötött házasság, mely gyakran tele van illúzióval. A szerelem elvakít, a tapasztalat még kevés, a hirtelen felindulásból kötött mindörökké olyan ígéret, aminek nincsenek még alapjai. És sajnos legtöbbször az évek múltával kiderül: mindketten másképp képzelik az életet.
A gyerekek, az anyagiak, az erkölcsi elvárások egyben tarthatják ugyan a kapcsolatot, de a mély, valódi közelség hiánya lassan felemészti az intimitást És ilyenkor könnyen jöhet valaki, akivel újra lehet nevetni, álmodozni, akinek ígérni, akivel tervezgetni lehet. Aki csodálatosnak, vonzónak lát újra. S ennek bizony nehéz ellenállni.
Lehet-e mégis hűségesnek maradni?
A hűség nem adottság, hanem döntés, nap nap után meghozott választás. Nem arról szól, hogy soha nem kísért meg a vágy, hanem arról, hogy felismerjük, a meglévő kapcsolatunk értéke fontosabb, mint a szerelem, az új izgalom, az ismét lángoló vágy.
Ráadásul a hűtlenség nem mindig a vég, néha épp a kezdet, egy fájdalmas lépés őszintébb, mélyebb kapcsolat felé. Mert talán nem az a kérdés, megcsalunk-e valaha, hanem hogy mit kezdünk azzal, amikor valamelyikünk megteszi. Ha egyszeri botlásról van szó, és képesek vagyunk őszintén beszélni róla, az akár újrakezdés is lehet.


Még nincs hozzászólás