Mitől ilyen agresszív ez a gyerek?

2025. március 20. | Írta: Vág Bernadett

A szelíd, kedves anyuka, a legyet is agyonütni képtelen apuka értetlenül bámul a tanító nénire, amikor az a szülőin bejelenti, hogy Pistike bizony pofozza a többi gyereket.

Ez egy snitt a filmből. Sajnos nem terjed tovább a forgatókönyv, nem tudjuk meg, hogy az ártatlannak tűnő szülők hogyan reagálnak majd, ha hazaérnek Pistikéhez, apuka megpofozza-e, anyuka ordítozik-e, és Pistike mit csinál.

Mindenkivel előfordul

Mindenekelőtt szögezzük le, hogy az indulatosabb reakció minden életkorban előfordulhat. A baj akkor kezdődik, ha az agresszió rendszeressé válik, és mások (a többi gyerek vagy a tárgyak) sérülését eredményezi. Nem szabad az agressziót önmagában kezelni, mindig meg kell vizsgálni, mi váltotta ki ezt a viselkedést. Ehhez a vizsgálódásoz persze türelem kell.

Ne kiabálj a gyerekkel!

Azzal, hogy kiabálunk a gyerekkel, vagy ha megütjük, nem érjük el, hogy változtasson a viselkedésén. Ezzel csak még jobban felbosszantjuk, és új ötleteket adunk, amiket kipróbálna. Valójában azzal, ha mi nyugodtak maradunk, máris adtunk egy ötletet neki, hogy miként kell feszült helyzetben viselkedni.

Óvodás korú gyereknek még felesleges hosszú, morális tanmeséket mondani a verekedés csúfságairól, és arra is képtelenek még, hogy empatikusan beleéljék magukat annak a gyereknek a bőrébe, akit bántottak. Elég, ha annyit mondunk, hogy mivel ezt csináltad, és ez rossz, ez lesz a büntetésed. És tartsuk is be.

Tanítsunk más lehetőségeket! 

Várjunk türelmesen, amíg a gyerek lecsillapodik, majd vizsgáljuk meg, mi történt. Kérdezzük meg, mi váltotta ki belőle ezt a dühöt. Mondjuk el röviden, de érthetően, hogy teljesen természetes, hogy dühöt érez, de az nincs rendjén, hogy ezt ki is mutatja ütésekkel, rúgásokkal és harapásokkal. Buzdítsuk arra, hogy találjon valami más, sokkal hatásosabb módot érzései kimutatására, például beszéljen róluk.

Kérj szépen bocsánatot!

Bizonyosodjunk meg arról, hogy a gyerek érti, minden esetben bocsánatot kell kérnie attól, akit megbántott vagy bántott. Eleinte ez a bocsánatkérés nem teljesen őszinte, de egy idő után ez is kialakul.

Egy totyogó kisgyerek szenvedélye néha túltesz egy gyerek természetes együttérzésén. Végül teljesen megszokja, hogy nem bánthat másokat, ám ha mégis, akkor bocsánatot kell kérnie attól, akinek fájdalmat okozott.

Dicsérjük meg, amikor jó

Ne csak akkor figyeljünk a gyerekre, amikor rosszalkodik, próbáljunk meg akkor is visszajelezni, amikor jó. Például amikor megkérdezi, hogy labdázhat-e, ahelyett hogy izomból elvenné egy másik kisgyerek labdáját.

Nem kell mindig mese!

Mesék és egyéb gyerekműsorok tele lehetnek kiabálásokkal, fenyegetésekkel, durranásokkal, puffanásokkal és ütésekkel. Próbáljuk megfigyelni, melyik programokat nézi, ha úgy tűnik, hajlamos az agresszív viselkedésre. Ha megengedjük, hogy tévét nézzen, nézzük vele együtt, és beszélgessünk a látottakról. Ugye, nem ez a legjobb módja annak, hogy a nyuszi megszerezze, amit akar?

Szükséges a mozgás! 

Ha a gyermek nem vezeti le fölös energiáit, nő benne a feszültség, amit előbb-utóbb ki fog engedni magából. Ha örökmozgó, legyünk vele sokat a szabad levegőn, hogy kitombolja magát. A játszótéri játékok is növelhetik benne az agressziót, ha a tartalmuk fenyegető. Jobb a versenyfutás, mint például az indiánüldözés.

Ne féljünk segítséget kérni! 

Néha egy gyerek agresszív viselkedése több közbenjárást igényel, mint amennyivel egy szülő elő tud állni. Ha úgy tűnik, hogy a gyermek túl gyakran agresszív, és bánt más gyerekeket, illetve ha nem tudunk rá hatni, beszéljünk a gyermekorvossal, aki majd segít neki átlendülni ezen. Ne felejtsük el, hogy még nagyon fiatal. Ha türelmesen és kreatívan bánunk vele, a harcias tendenciák hamarosan a múlté lesznek.

^{(Forrás: hetpettyes.net)}

Az agresszivitás okai

Érzelmi és pszichológiai okok

• Tehetetlenség – Ha a gyermek nem tudja kifejezni az érzéseit vagy szükségleteit, dühvel reagálhat.
• Szorongás – Az érzelmi instabilitás és a stressz is agresszióhoz vezethet. Pl. egy családi válás vagy költözés feldolgozatlan érzéseket okozhat.
• Figyelemhiány – Ha a gyermek kevés törődést vagy pozitív figyelmet kap, akkor agresszióval próbálhatja felhívni magára a figyelmet.

Környezeti hatások

• Családi minta – Ha a gyerek azt látja, hogy a környezetében a konfliktusokat kiabálással vagy erőszakkal oldják meg, ő is így fog reagálni.
• Határok hiánya – A következetlen nevelés, a túlzott engedékenység vagy a következetlen büntetések agresszív viselkedést válthatnak ki.
• Iskolai vagy közösségi hatások – bántalmazás, kortárs konfliktusok vagy akár egy agresszív barát is befolyásolhatja a gyermek viselkedését.

Biológiai és neurológiai tényezők

• Impulzivitás – Egyes gyerekek természetüknél fogva impulzívabbak, és nehezebben uralják érzelmeiket.
• Idegrendszeri eltérések – Pl. ADHD-s vagy autizmus spektrumzavaros gyerekek gyakran agresszívak.
• Fáradtság, alváshiány – A nem megfelelő alvás fokozott ingerlékenységhez vezethet.

Mit lehet tenni?

• Tanítsd meg a gyermeket arra, hogy szavakkal fejezze ki a dühét.
• Fontos a világos szabályok felállítása és következetes betartatása.
• Ha a gyermek biztonságban érzi magát érzelmileg, kevesebb okot lát az agresszióra.
• Vezessük le a feszültséget mással. Például a sport, rajzolás, relaxáció vagy légzőgyakorlatok hatékonyak.
• Ha semmi nem segít, forduljunk szakemberhez.

Címkék: agresszív gyerek, óvodás lélektan, agresszív szülő, agresszív gyerek