A mi kis kék madarunk
Kék madár. Mit mond ez neked? Egy messzi, mesebeli történetet mesél egy olyan világról, hová nagyon szívesen elköltöznél?
A kék madár a boldogság jelképe. Ez a gondolat elsősorban irodalmi hagyományokból ered. A legismertebb forrás Maurice Maeterlinck belga drámaíró ’A kék madár’ című színműve, amelyet először 1908-ban mutattak be. A történetben a kék madár a boldogság keresését jelképezi: a gyerekek hosszú utazás után rájönnek, hogy a boldogság sokszor közelebb van, mint gondolnák. A madár kék színe a tisztaságot és a reményt is szimbolizálja, ezért vált a boldogság jelképévé.
A néphagyományokban a kék madár ritka, feltűnő madárként jelenik meg, és gyakran a jó szerencsével, örömmel vagy isteni áldással kapcsolják össze. Magyarországon nincsen olyan őshonos kék madár, amely pontosan ezt a szimbolikát hordozná, de a kék cinege, a kék poszáta vagy a színpompás pintyfélék látványa hasonló esztétikai élményt adhat. Az egzotikus díszmadarak között viszont találunk élénk kék tollú példányokat, amelyek dekoratív madárként, a ’kék madár’ képzetét idézve gyakran a lakásban is felbukkanhatnak.
Az én kék madaram a kék cinege, mert lakik egy a kertemben. Nem egzotikus, nem is különösen ritka, de ha meglátom, máris jókedvem lesz. Látványa, színei és hangja miatt valóban ő a vidámság és a derű. Ki gondolná a kék cinkéről, hogy kis termete ellenére meglehetősen agresszív más madarakkal szemben? Télen csapatosan keresi fel a sűrű nádasokat, és a nád magját fogyasztja. Fiókáit kizárólag állati táplálékkal (hernyók, pókok, lószúnyogok) eteti, de az öreg madarak is rovarokkal táplálkoznak. A hideg idő beálltával térnek át a magokra.
A nálunk költő madarak állandóak, míg a tőlünk északabbra költő egyedek nagy számban telelnek hazánkban. Megtelepedését odúk kihelyezésével, áttelelését pedig napraforgómag, szalonna vagy cinkegolyó kihelyezésével segíthetjük.
Odúban költ. Városokban, árterekben, zárt erdőkben, gyümölcsösökben, parkokban mindenütt előfordul. Évente általában egyszer költ, érdekesség, hogy a fészek a kis cinke testméretéhez képest igen nagy, melyet többnyire a tojó épít. Gyökér-, szalma- és fűszálalapra mohából pakolja a bélést, amit szőrrel bélel ki, hogy még puhább és melegebb legyen. A fészekalj 6–14 tojásból áll. A két szülő közösen eteti a fiókákat. A kikelő csupasz és vak kicsinyek fészeklakók, de alig 3 héten belül kitollasodnak és kirepülnek. Addig gondos szüleik különféle ízeltlábúakkal és lárvákkal táplálják őket.
A kék cinege, sokszor becézően kékcinke, az egész európai kontinens területén megtalálható, de Észak-Afrika mediterrán területein és a Közel-Kelet kevésbé száraz vidékein is megél. Egyedül a különösen hideg övezeteket kerüli. Magyarországon az Északi-középhegységben, a Bakonyban, a Mecsekben és a Dél-Dunántúlon találkozhatunk vele a leggyakrabban.
Aprócska madár, testhossza 10-12 centiméter, szárnyai hossza sem több 20 centinél. Súlya 10-13 gramm. A hím tollazata élénkebb. A színpompás kis madár nevét kék fejtetőjéről és szintén kék szárnyáról és faroktolláról kapta. Csőre, torka, szeme fekete, hasa sárga. Olyan, mintha az égboltot utánozná: az égkék tollazata alatt úgy világlik sárga begye, mint a nap. Énekhangja vidám trilla.
Szeretik a tejet
Történt, hogy Angliában a 20. század elején még házhoz vitték a palackos tejet, amit csak leraktak a házak ajtajában (ahogy amerikai filmekben az újságot rakják a ház elé). Ezek a palackok eleinte nem voltak lezárva, így a kék cinegék Oxford környékén megtanulták, hogy a palack tetején összegyűlik a tejszín, amihez könnyen hozzáférhetnek. A madarak egyébként nem tudják megemészteni a laktózt, de a tejszín laktóztartalma alacsony, és bizonyos kutatások azt is vizsgálták, hogy a kék cinegék az idők során még ehhez is tudtak valamelyest alkalmazkodni. Ezt evolúciós példának szokták felhozni.
Később a tejszállító cégek fémfóliával fedték be az üvegeket, de néhány cinege rájött, hogy ezen a fólián kis lyukat üthet, és továbbra is hozzáférhet a tejszínhez. 1920 körül bukkantak fel az első ilyen fólialyukasztó kék cinegék, de ez a magatartásforma 1950-re Nagy-Britannia egész területén általánossá vált. A kutatások fényt derítettek arra, hogy évről évre nagyobb területen észlelték, vagyis nem egymástól függetlenül jöttek rá erre a módszerre, hanem egy pontból kiindulva, tanulás útján terjedt el a módszer, ráadásul meglepően hatékonyan.
(Forrás: centauriweb.hu)
Még nincs hozzászólás