Létezik-e csodapirula?
A mesében a vasorrú banya fura színű löttyöt kever a kiszemelt királyfi borába, és elrebegi a várt hatást: ettől a sziruptól olyan erős leszel, fiam, hogy csak na. Fontos, hogy elárulja a hatást előre, mert ha nem teszi, tán nem is hat majd a bűzös csodalötty. Mert mitől is hatna a varjúháj meg a békauszony, kakasköröm és csigavér?
A királyfi issza a banya szavait, mert szeretne nagyon erős lenni, és issza a löttyöt is. És erős lesz? Persze! Hisz ilyen a placebo hatás.
Mitől hat a hatástalan pirula?
Dr. Walter A. Brown amerikai pszichiáter szerint a placebo hatás főként fizikai. Tehát nem a placebo eredményezi a javulást, hanem a folyamat, amelynek során a placebo a beteghez kerül. Mindegy, hogy a doki adja, az aggódó, szerető édesanya, vagy a mindenható vasorrú banya, ha hiszünk a szavában, akkor hiszünk a bájital vagy a pirula jótékony hatásában is, ezért az hatni fog.
Orvosnyelven fogalmazva, ha a delikvens érzi a törődést, a gondoskodást, akkor reményteli állapotba kerül, a szervezetében endorfin termelődik, ami csökkenti a stresszt, a csökkent stressz pedig lassítja a további káros fizikai elváltozásokat.
A tudat manipulálása
Sikeres volt egy szemölcs eltüntetése, miután az orvosok színes festékkel kenték be azt, azzal az ígérettel, hogy eltűnik a festék lekopása után. Vagy másik példa: asztmások esetében a légutak már attól is kitágultak, ha a belélegzett anyag ugyan nem volt hörgőtágító, de a betegnek ezt mondták.
De egy háborús film olyan esetről is tudósít, miszerint a halálra ítélt zsidókat úgy végezték ki, hogy meztelenre vetkőztetett hátukra meleg vizet folyattak, miközben az orruk előtt vágták el a nyakát néhány társuknak. A meleg vizet az áldozat vérként érzékelte, és belehalt pusztán a gondolatba, hogy elvágták a nyakát.
Hiedelmek és tények
Mi okozhatja azt, hogy a placebo egyes esetekben pozitív, máskor negatív hatást vált ki az emberekből? Valóban megmagyarázható ez a jelenség a betegek gyógyulásba vetett hitével? Létezhet, hogy valaki akkor is meggyógyuljon, ha gyógyulását orvosilag semmi sem támasztja alá? És mi köze ennek a jelenségnek a pszichológiához?
Érdekes kérdések ezek, amelyekre az utóbbi időben egyre több kutatás és vizsgálat keresi a válaszokat, és ezek a válaszok nagymértékben meg tudják változtatni életünket, a betegségekkel és a gyógyulással kapcsolatos hiedelmeinket, meggyőződéseinket. Létezik egy pszichológiai elmélet, mely szerint a placebo hatás pszichológiai folyamat, egy szubjektív, javulással kapcsolatos érzés eredménye.
Irving Kirsch és Guy Sapirstein antidepresszánsokat vizsgáló klinikai teszteket elemzett. Következtetésük szerint a pozitív hatás közel 75 százalékban nem biokémiai elváltozások, hanem sokkal inkább a javulás elvárásának az eredménye. Ezek szerint a hit és a remény már önmagában elegendő ahhoz, hogy javulás következzen be egy beteg állapotában. De elképzelhető, hogy ennyi valóban elég?
A hit tényleg segít!
További vizsgálatok eredményei szerint az esetek túlnyomó többségében olyan objektív javulás tapasztalható, amit már nem lehet pusztán pszichológiai hatásokkal magyarázni. A fent említett elmélet magyarázat lehet arra, hogy ha valaki hisz a gyógyulásában, akkor gyógyulhat – viszont ha abban hisz, hogy nincs segítség, akkor valóban romlás következhet be az állapotában.
Egy 2008-as cikkében Mérő László is a hit gyógyító erejét veszi górcső alá. Cikkéből kiderül, hogy a valláson vagy tudományon alapuló hit sikeresen hathat az immunrendszerre, ösztönző erő, ami a gyógyulást segíti. Egy amerikai felmérést említ, amely szerint az amerikaiak 64 százaléka úgy érzi, sokat segít, ha orvos és betege együtt imádkoznak.
Különös jelenségek: nocebo, tudatos placebo
- A nocebo hatás a placebo ’árnyéka’: az, amikor valaki negatív hatást vár (pl. mellékhatást), és valóban érzékel ilyen tünetet, még akkor is, ha nincs valós, káros hatóanyag.
- Nyílt placebo (open-label placebo): olyan helyzet, amikor a páciens tudja, hogy placebót kap, mégis hatásos. Kutatások igazolják, hogy ha jelen van a bizalom, akkor képes pozitívan hatni a semleges gyógyszer is.
Hogyan működik?
- Elvárás: Ha azt gondoljuk, hogy a kezelés segíteni fog, még akkor is, ha álkezelésről van szó, az agyunk bizonyos kémiai és idegi folyamatokat indíthat el, amelyek valóban csökkenthetik a fájdalmat, a szorongást vagy más tünetet.
- Kondicionálás (klasszikus feltételes reflexek): Korábbi tapasztalatok: ha valamilyen kezelés korábban segített, akkor a hasonló kezelések (módszer, körülmények, ismerős orvos) most is segítenek.
- Neurológiai és fiziológiai változások: Kutatások kimutatták, hogy a placebo hatás kapcsolódik az endorfinekhez, a dopaminhoz és más neurotranszmitterekhez, így befolyásolhatja az agy fájdalomfeldolgozó területeit.
- Orvos-beteg viszony, kontextus, kommunikáció: Az, hogy milyen módon magyarázzák el a kezelést, hogy milyen bizalom alakul ki az orvos és páciens között, milyen környezetben történik, mind befolyásolja a placebo hatását.
Mire jó és mire kevésbé?
- Szubjektív tünetek (pl. fájdalom, hányinger, fáradtság, érzelmi stressz) esetén gyakran jól működik a placebo. Segíthet olyan esetekben is, amikor a pszichés komponens erős: pl. szorongás, depresszió, krónikus fájdalmak esetén, ahol nemcsak szervi eltérés, hanem az észlelés, figyelem, félelem is hozzájárul a tünetekhez.
- Nem helyettesíti a placebo az objektívan kimutatott betegségeket, pl. nem gyógyít meg rákot, nem állítja vissza a fizikailag sérült szöveteket.
- Hatása nagyban függ a környezettől (elvárások, korábbi tapasztalatok, hit), nem mindenkinél jelentkezik azonos módon.
(Forrás: Mérő László: Maga itt a tánctanár? – A hit gyógyító ereje. MIPSZI.hu, Kató Zsófia, Gombás Klára)
Még nincs hozzászólás