Mire jó a pszichiáter?
A pszichiáter az emberi agy vizsgálatával és az agy betegségeinek gyógyításával foglalkozik. Orvos, aki a hatéves orvosi egyetem elvégzése után még öt évig tanult azért, hogy pszichiátriai szakvizsgát tehessen.
A neves pszichiáter, dr. Dolmányos Katalin szerint sokan ma is összetévesztik a pszichológust és a pszichiátert. Holott a pszichológus bölcsészkaron tanul, a pszichiáter pedig az orvosin, feladatuk is különböző. A doktornővel egy kávézóban ülünk le megbeszélni, hogy lelki bajaink, szorongásaink, kényszerességünk, depressziónk, függőségeink mikor nevezhetők betegségnek.
– Akkor – válaszolja –, ha ezek a problémák már akadályoznak minket abban, hogy normális életet éljünk. Akkor, amikor ezek miatt már nem tudjuk ellátni a munkánkat, a családunkat, sérülnek, esetleg megszűnnek szociális kapcsolataink, kipihenhetetlen fáradtságot érzünk, képtelenek vagyunk dönteni, aludni.
Sajnos még ma is sokan gyengeségnek, az akarat vagy az önuralom hiányának gondolják, ha valaki nem mer lemenni az utcára, vagy reggel képtelen felkelni az ágyból. Még ma is gyakori, hogy azt mondják, ugyan, szedd össze magad. Holott ezeknek a mentális betegségeknek semmi közük nincs az akaraterőhöz. Nem lehet elhatározni, hogy én holnaptól jókedvű és tettrekész leszek.
– Miért nem?
– Azért, mert a tünetek, a pánik, a kényszeresség, a bipolaritás mögött konkrét agyi folyamatok vannak. Például az agyban kevés valamelyik hírvivő molekula.
– S az orvos hogyan tud ezen változtatni?
– Sokféleképpen. Pszichoterápiával, viselkedésterápiával, gyógyszeres kezeléssel. Nem nyugtatót ír fel, ami csak tüneti kezelés, és könnyű hozzászokni, hanem például antidepresszánst, melyre esetleg csak rövid ideig van szükség, és nem áll fenn a hozzászokás veszélye.
A depresszió nem rosszkedv
– Melyek a leggyakoribb pszichiátriai betegségek?
– Talán első helyen a depressziót kell említeni, mert nagyon sok ember szenved miatta. Persze a depressziónak vannak enyhe, ritkán, például csak télen, vagy mondjuk szülés után jelentkező formái. Azt azonban tudni kell, hogy kialakulásában az öröklött hajlam fontos szerepet játszik. Depressziós beteg rokonának kétszer-háromszor nagyobb esélye van arra, hogy élete során a betegség megjelenik.
– Milyen tünetei vannak?
– Például a nyomott hangulat. Persze nem az a fajta rosszkedv, amit akkor érez az ember, ha a férje megcsalja, vagy kirúgták a munkahelyéről. A depresszióban indokolatlan a rosszkedv, sőt gyakran annak ellenére fennáll, hogy minden rendben van, süt a nap, jól tanul a gyerek, s akár örülni is lehetne az életnek. Jellemző még a betegségre az ingerlékenység, az érdeklődés, az örömre való képesség hiánya, a fáradékonyság, csökkent aktivitás, csökkent koncentráció, figyelem- és memóriazavar, csökkent önbizalom és önértékelés, pesszimizmus, étvágyzavar, alvászavar, öngyilkossági gondolatok, gyakori fejfájás, csökkent libidó vagy orgazmuskészség.
– Honnan lehet azt tudni, hogy nem csak múló rosszkedvről van szó?
– Objektíven kimutatható, hogy a depressziós epizód alatt nő a vérben a stresszhormon szintje, az alvási EEG megváltozik, csökken a vérátáramlás az agy bizonyos részein.
– Komolyan kell venni?
– Nagyon. A kezeletlen depressziós betegek között nagyon magas az öngyilkosságok száma.
Ugyan, nincsen semmi bajod!
– A másik gyakori, különböző terápiákkal, gyógyszerekkel, viselkedésterápiával remekül gyógyítható betegség a pánik – mondta a doktornő. – A pánikrohamot akkor, ha a beteg már ismeri az előjeleit, légzésterápiával le lehet állítani, de ezt meg kell tanítani a betegnek.
A pánikroham rendkívül ijesztő annak, aki átéli. Időről időre rohamszerűen lép fel a légszomj, mellkasi nyomás, szédülés, ájulásérzés, hányinger, félelem az önkontroll elvesztésétől, halálfélelem, zsibbadás. Sajnos az, aki ilyet egyszer átélt, igyekszik elkerülni az olyan helyeket, ahol ez megtörtént vele.
Volt egy stewardess betegem, aki egyszer repülés közben pánikrohamot kapott. S bár ez volt a munkája, többé nem mert repülőre ülni. Gyógyszert kapott, és egy fél év alatt sikerült meggyógyulnia. Utoljára akkor beszéltem vele, amikor éppen egy repülőre szállt fel.
Egy másik betegem vezetés közben élt át pánikrohamot. Sokáig egyáltalán nem mert autóba ülni. A párnikrohamtól való félelme idővel annyira rossz lett, hogy már az utcára sem mert lemenni, agórafóbiás lett. Először antidepresszánst kapott, majd viselkedésterápiát is alkalmaztam nála. Ez olyan jól sikerült, hogy el tudta hagyni a gyógyszereit, és amikor utoljára hívott, azt mondta, éppen Olaszországba tart autóval.
– Ennek a betegségnek is van genetikai háttere?
– Igen. Ötször gyakrabban fordul elő pánikbetegek elsőfokú rokonai körében.
Gondolj a kék elefántra!
– Lehet például a túlzott tisztaságmánia is egy betegség?
– Igen – mondja a doktornő. – A kényszeres gondolatok és cselekvések sok ember életét megnehezítik. Amikor megpróbálom megmagyarázni, hogy milyen is az, amikor valakinek állandóan félelmet keltő gondolatok jutnak az eszébe, azt szoktam mondani, ne gondolj a kék elefántra. Ha ezt mondom, akkor nehéz lesz megállni, hogy ne gondoljunk rá.
Volt egy betegem, aki lelakatolta a sütőt otthon, mert az a kényszerképzete volt, hogy be fogja tenni a sütőbe újszülött gyermekét. Mivel a női léttel összefüggő pszichés betegségekkel is foglalkozom, több hasonló betegem is volt. Egyikük, egy kismama, például azzal fordult hozzám, hogy nem mer kések közelébe menni, mert attól fél, hogy leszúrja a kisbabáját.
De az is gyakori, hogy valaki olyan sokszor mossa a kezét, hogy a bőre szinte kisebesedik. Vagy induláskor háromszor is visszamegy a lakásba ellenőrizni, hogy elzárta-e a gázt. Ezeknek a felesleges cselekvéseknek a célja a gondolatok által kiváltott szorongás mérséklése.
Névjegy
Dolmányos Katalin 1999-ben szerzett diplomát a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen Summa Cum Laude minősítéssel. Dolgozott a Vadaskerti Gyermekpszichiátriai Kórházban, majd a Nyírő Gyula Kórház II. Pszichiátriai Osztályán.
Szakvizsgája után az Egyesült Államokban élt. Szorongásos zavarral küzdő és pszichotikus betegek gyógyítását, a kényszerbetegségek kezelését, valamint a menstruációt megelőző pszichés problémákat és a szülés utáni depressziót tekinti kiemelt gyógyítási területeként.
Téli depresszió
A depressziós betegségeknek egyik speciális formája a minden télen jelentkező hangulatzavar. Ennek egyik legegyszerűbb és leghatásosabb kezelése fényterápiával történik. Ma már megfizethető áron kapható olyan lámpa, amely segít szabályozni a biológiai óránkat, és növeli a test szerotoninszintjét. Reggelente fél órát ülve ilyen fényterápiás lámpa előtt megszűnhet a könnyű és közepesen súlyos téli depresszió.
A sport mint antidepresszáns
Kutatások és Dolmányos doktornő szerint is napi 30 perc kardio mozgás, heti 3-5 alkalommal jelentősen csökkenti a depresszió tüneteit. De már kevesebb testedzés – akár alkalmanként 10-15 perc is jó hatású lehet.
Még nincs hozzászólás