Lidérces éjszakák
A visszatérő lidérces álmok a felnőttek mintegy hat százalékát érintik, de kisgyermekeknél ez az arány lényegesen magasabb. Gyermekkorban a gyors hullámú alvás - ami leginkább az álmodás szakaszát foglalja magában - elősegíti az agy fejlődését. Szerzőnk klinikai szakpszichológusként elemzi a rémálmok mibenlétét, és azt is elárulja, hogyan szabadulhatunk meg a gonosz éjszakai démonoktól.
Az alvás jelentős szerepet játszik a nemi és a növekedési hormonok felszabadításában, amelyek alapvető fontosságúak a növekedésben, a pubertáskori fejlődésben és a termékenységben. Az agy az álmodás szakaszában dolgozza fel az érzelmileg megterhelő élményeket, ezzel kétféle feladatot is ellát a mentális működés szabályozásában. Egyfelől oldja a feszültségeket, másfelől a tapasztalatokat és az érzelmeket szimbólumokba foglalva átformálja és tárolja.
Mindenkinek a saját álma
Az alvás mintázata annyira egyedi, hogy még a közös keringésű sziámi ikrek is egymástól függetlenül alszanak. Álmaink jellegét meghatározza a személyiségünk, alapvető temperamentumunk. A rémálmok tartalma sajátos különbséget mutat a férfiak és a nők esetében. A férfiak agresszívebb képsorokat látnak, témáikban gyakoribbak a harcok, a katasztrófák, a szörnyalakok; a nők álomtartalmában az aggodalmat keltő, nyomasztó elemek jellemzőbbek.
Érdekes, hogy a nők gyakrabban oldják fel az álombéli konfliktust valamilyen segítő álomalak képével. A nemek közti tematikus különbség összefügg azzal, hogy a nők és a férfiak gondolkodásának más a fókusza: különböző szerepeink és a személyiségünk alakítják ki a megküzdési stratégiáinkat, melyek az álmainkban is tetten érhetők.
A nyitott, extrovertált személyek gyakrabban álmodnak bizarr dolgokat, a realista típusúak pedig álmaikban is logikusabb összefüggéseket élnek meg. Ha egy racionálisan gondolkodó mégis szokatlanul abszurd képekben álmodik, az azt jelenti, hogy nehezen fogadja el az ellentmondásokat, vagy egyszerűen nem emlékszik vissza az álmára.
Személyiségünk a szubjektív világunk tapasztalatain alapul, s álmaink ennek a sajátos belső világnak a legmélyebb rétegét mutatják meg. Vannak, akik nem tulajdonítanak jelentőséget az álmaiknak, mások, akik figyelemmel kísérik őket, igyekeznek megérteni az üzenetüket. A nőkre inkább jellemző, hogy foglalkoznak az álmaikkal.
Lelki folyamatok, zavarok
Az álmok a tudattalan folyamatok tükrei. Vajon ha módunkban állna pontosan látni, mi történik a testünkben, hogyan látják el feladataikat a szerveink, hol kell egy kis extra segítség, mikor, mire van szükség az egészséges működéshez, nem élnénk ezzel a lehetőséggel? Kevesebb betegség tudná felütni a fejét. A lelki folyamatokra az álmainkon keresztül láthatunk rá.
A rémálom jelensége önmagában nem betegség, de összefüggésben állhat egyes lelki és testi zavarokkal, s ha rendszeressé válnak a félelmetes álmok, az ember már az elalvástól szorongani kezd. Ezzel elindulhat egy negatív kör: a lidérces álmok miatt nem merünk elaludni, a kialvatlanságtól kimerül a szervezet, ami fokozza a stresszt, így növelve a betegségek kialakulását.
A rémálmok nem mindig félelmetesek. Sokszor csak utólag minősítjük rémesnek őket. Az alvás tehermentesítő funkciójánál fogva megfosztja az álmok tartalmát az érzelmektől, ezért lehetséges az, hogy szörnyű és groteszk dolgok is viszonylag semleges módon jelennek meg egyes álomképekben. Ennek a fordítottja is igaz, mikor ébredéskor heves érzelmek kapcsolódhatnak jelentéktelennek tűnő képekhez, amelyek feldúlják az embert, esetleg egész napját végigkíséri a hangulat.
A rémálmok hátterében külső és belső okok is állhatnak. A stressz, vagy valamilyen lelki megrázkódtatás, trauma is kiválthat incubust, azaz visszatérő rémálmot, ami a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) egyik tünete. A nem megfelelő alváshigiéné szintén hozzájárul a nyomasztó álmokhoz. Ha teli hassal fekszünk le, későig a tévé vagy a számítógép monitora előtt ülünk, alkohollal, nikotinnal sokkoljuk a szervezetünket, ez mind a jó alvás rovására megy.
Az alvás minőségét jelentősen befolyásolják az idegrendszeri és humorális (testnedvekben tárolt) kémiai anyagok: a hormonok, a gyógyszerek, az élvezeti szerek. A rémálom jelezhet betegséget is, megjelenhet hangulatzavarok, endokrinológiai betegségek, éjszakai fájdalommal járó ízületi és emésztőszervi bajok tüneteként.
Jellegzetes tüneti álom az alvási apnoe során kialakuló fulladásos álomtartalom, mikor a garat rendellenes bezáródásával hosszú másodpercekig tartó légzéskiesés, oxigénhiányos állapot alakul ki. A krónikus alvászavar súlyos következményekkel járhat, ezért a rémálmok tartós fennállása esetén forduljunk orvoshoz! Az alvás olyan fiziológiai alapszükséglet, amely minőségileg befolyásolja a test és a lélek működését.
Engedjük megnyugodni az elménket
Nemcsak a testi egészséghez, de a figyelem és az emlékezet megfelelő működéséhez is jó alvásra van szükségünk. Kísérletek bizonyították, hogy az alvászavar rontja a koncentrációs készséget, kialvatlanul megnő a reakcióidőnk, nagyobb valószínűséggel hozunk hibás döntéseket, és több kockázatot vállalunk.
Gépkocsi-szimulátoron végzett vizsgálatokban a fáradt vizsgálati személyek éppen olyan rossz eredményt értek el, mint az ittas vezetők. Az egészséges éjszakai alvást, a nyugodt álmokat legalább olyan becsben kell tartani, mint testünk tisztaságát.
Az esti órákban engedjük megnyugodni az elménket, ezt relaxációval, lazító masszázzsal, meleg fürdővel, halk zenével segíthetjük. A vacsoránál legyünk mértékletesek, és ne töltsünk órákat vibráló képernyő előtt! A hálószoba legyen sötét, kellemesen hűvös, átszellőztetett! Tegyük el a gondokat holnapra; frissen, kipihenve könnyebben vesszük az akadályokat.
Próbáljunk emlékezni az álmainkra, s akár a tudatos álom technikáját is elsajátíthatjuk. Amikor álmunkban felismerjük, hogy álmodunk, attól a ponttól kezdve rendezői lehetünk a történetnek, kérdéseket tehetünk fel saját lelkünk testet öltött álomalakjainak, átalakíthatjuk a történet végét. Izgalmas kaland: rendszeres tréninggel óriási lépéseket tehetünk önmagunk megismerése felé.
Még nincs hozzászólás