Kapcsoljatok aktív kikapcsolódásra!
Gyerekekkel útra kelni, túrázni vagy épp kirándulni a világ legegyszerűbb dolga. Gondolatban persze. Épp ezért nem árt előre felkészülni, felmérni, hogy együtt mire vagyunk képesek, honnan hová akarunk eljutni. Hajdú Hajnalka professzionális túraszervező és túravezető, kétgyermekes anyuka tanácsai következnek.
Hogyan induljon neki a család egy kirándulásnak, melyek a legfőbb szempontok, amiket érdemes figyelembe venni?
– A férjemmel mi szeretünk kifulladásig gyalogolni, ám gyermekkel ez azért másképp fest. Nem árt előre megtervezni, hogy merre is visz az utunk. Erről már könnyű tájékozódni az interneten, de még jobb olyan barátok, ismerősök véleményét kikérni, akik rutinos túrázók.
Azt is tudnunk kell, hogy gyermekünk, gyermekeink mennyit bírnak. A kezdeteknél érdemes elkerülni a nagy szintkülönbségeket, a meredek kaptatókat. Az a bizonyos fokozatosság itt is a legjobb módszer, mint oly sok tevékenységnél.
A legfontosabb, hogy a srácok élvezzék a természetet. Élvezzék az együttlétet, azt, hogy anyának és apának nincsen semmi más gondja, csak ők. Ha csak a második farakásig jutunk el, de odáig vidáman, dalolászva, akkor már megérte. Legközelebb már a harmadikat is megnézhetjük, körüljárhatjuk, felmászhatunk rá.
Mikor érdemes elindulni, mely napszak az ideális a túrákhoz?
– A délelőtti időszakot szokták javasolni, de rövid túrának neki lehet kezdeni kora délután is, azt tartsuk szem előtt, hogy rohanás, kapkodás nélkül haza tudjunk érni sötétedés előtt, persze ezalól kivételek az ott alvós túrák.
Ezért is ajánlott kis korban elkezdeni túrázni a gyerekekkel, mert belenőnek a műfajba. Egy éjszakát nem javaslok ott alvásra, mert a gyerekek annyira felpörögnek az új élménytől, hogy nem alszanak, és akkor mi sem. H
a több napra megyünk, akkor a srácok hozzászoknak, és velünk együtt kidőlve elalszanak a nap végén ugyanúgy, mintha otthon lennének az ágyukban
Mit tehetünk, hogy ne legyen unalmas a séta a gyerekeknek?
– Kiemelten fontos, hogy mindig legyen egy vonzó célpont, ami motiválja a kicsiket. Egy kilátó, egy elvarázsolt szikla, egy titkos ösvény, esetleg egy palacsintázó.
Emellett állandó játékkal lehet a monoton battyogást feldobni. Menetelés közben bújócskázni, fogócskázni többször is lehet, sőt nagy sikere szokott lenni a bogarak vizsgálatának a fák tövében.
Mennyire kell, lehet felkészülni a sérülésekre?
– Egy zárt cipő, mely jól tartja a bokát, nem árt, ez véd a szúrós növényektől is, kisebb az esély, hogy az ember lába kibicsaklik, és a rovarok ellen is hasznos. Sokan a hosszú nadrágra esküsznek a rovarok miatt még a szikrázó nyári melegben is.
Esőkabát, esőnadrág jól jöhet a nyári záporokkor. Ragtapasz, seblemosó, zsebkendő hasznos lehet. Nálam mindig van egy toll is, hogy Segítő Orsit rárajzoljam a „nagy” sérültek kezére, mert Orsi figurája mindig gyorsítja az aprónép gyógyulását.
Mire ügyeljünk még?
– Sokan megfeledkeznek az ételről és az italról is, az erdő közepén jut eszükbe, ahol pedig nincsenek gyorséttermek és street foodosok.
Nem kell háromfogásos ebéddel készülni, a szendvicsek a legpraktikusabbak, mellé némi gyümölcs és zöldség, és persze kellő mennyiségű folyadék, de az se cukros üdítő legyen, inkább szénsavmentes víz, ezt lehet citrommal ízesíteni.
Emellett nálunk mindig van egy nagy pléd, flaneltakaró, esetleg polifoam, melyre leheveredhet a család, és kártyázhat, ebédelhet. S ha minden megvan, nincs más hátra, mint előre és akaraterőre, indulhat a túra!
Még nincs hozzászólás