Ha ezek az értékek rendben vannak, egészséges vagy
Minden orvos, minden egészségügyi szakember hangsúlyozza a rendszeres szűrések fontosságát. Sok ember azonban fél ezektől a vizsgálatoktól, különösen, ha férfi az illető. Vannak azonban egyszerű, fájdalommentes vizsgálatok is, melyek tájékoztatnak egészségünk állapotáról. Ha mást nem is, legalább az alábbi értékeket érdemes rendszeresen ellenőrizni.
Az egészséges vérnyomás
Gyakori, hogy amikor az orvosi rendelőben vérnyomást mérnek, az addig normálisnak gondolt vérnyomás hirtelen felszökik. Ezt nevezik fehér köpeny szindrómának. Azt jelzi, hogy vérnyomásunk közel sem állandó. Évszakonként, napszakonként ingadozhat, de fizikai tevékenységeink, lelkiállapotunk, stresszszintünk is befolyásolja.
Ezért tanácsos a ma már minden patikában, és sok egyéb helyen is kapható vérnyomásmérőt vásárolni, és ezt a fontos értéket rendszeresen ellenőrizni. Ha saját méréseink szerint vérnyomásunk túlságosan ingadozik, kérhetünk a háziorvostól 24 órás vérnyomásmérő készüléket is, mely egészen pontos képet ad erről.
Korábban úgy tartották, hogy a vérnyomás felső értékének normál határa úgy számolható ki, ha az életévek számához hozzáadunk 100 Hgmm-t. Ez azonban a mai ismeretek szerint túlságosan megengedő volt, hiszen egy hetvenéves ember számára 170-es érték már biztosan veszélyes. A nemzetközileg elfogadott normális érték ma is a 120/80.
Az egészséges pulzus
A szív általában percenként 70-80-szor húzódik össze, vért pumpálva a verőerek, az artériák hálózatába. Az összehúzódások száma, illetve az artériák ezzel megegyező ritmusú lüktetése a pulzus, amelyet kézzel a csuklón mérhetünk, de a vérnyomásmérők is jelzik. Normális értéke 65–85 ütés/perc.
A szaporaság függ az életkortól, a nemtől, a fizikai aktivitástól, az edzettségtől a lelkiállapottól, az esetleges fennálló betegségektől, és sok egyéb körülménytől. A nyugalmi állapotban mért túl szapora pulzus a tachycardia (150–180/perc körül már életveszélyt jelent), míg a szintén súlyos állapotot jelző bradycardia a túl alacsony, 50 alatti pulzusszámot jelenti. Pulzusunkat is érdemes rendszeresen ellenőrizni. Erre ma már a legegyszerűbb okosórák is képesek, de a csuklónk belső oldalára helyezett ujjunkkal is meg tudjuk számolni, hogy hányat üt percenként a szívünk.
Az egészséges koleszterinszint
A koleszterinek az emberi szervezet számára létfontosságúak, hiszen például a sejtfalak, a nemi hormonok, a D-vitamin és az epesav fontos alkotóelemei. Jelenlétük tehát nagyon is szükséges a vérben, csak akkor jelent veszélyt, ha koncentrációja túl magas, illetve ha egyes típusainak az aránya nem megfelelő.
Aszerint, hogy a vérben milyen lipoproteinekhez kötődik, két alaptípusa van: az LDL, ami a szükséges koleszterint a májból a sejtekhez szállítja, és HDL, ami a szövetekben fel nem használt koleszterint visszaszállítja a zsírbontást végző májba. Ha e kettő egyensúlya felborul, akkor az LDL-koleszterin felszaporodik a vérben, az erek falán zsíros-meszes lerakódások, plakkok jelenhetnek meg, a nagyon veszélyes érelmeszesedés folyamatát indítva.
A normál koleszterinértékek a következők: az összkoleszterin értéke 5,2 mmol/l alatti, ezen belül az LDL-koleszterin kevesebb, mint 2,6 mmol/l, a HDL-koleszterin pedig magasabb a 0,9 mmol/l értéknél.
Az egészséges vércukorszint
A vér cukorszintjét többféle méréssel lehet megállapítani, így más-más követendő értékek tartoznak az éhgyomorral történő, mint a terheléses, vagyis étkezés, cukorbevitel utáni méréshez. A cukorháztartás zavarának, a cukorbetegségnek a gyanúja akkor merül fel, ha az éhgyomorra mért vércukorérték több mérés során is 7,0 mmol/l illetve ennél magasabb, vagy pedig ha a cukorterhelés után 120 perccel mért érték 11,1 mmol/l vagy magasabb.
Rizikónak számít, ha az éhomi vércukor 6,1–6,9 között van, illetve ha a terheléses mérés 7,8–11,1 mmol/l közöttit mutat, de ezekben az esetekben a mielőbbi életmódváltás még gyógyszeres kezelés nélkül is helyreállíthatja az egészséges állapotot. A laboratóriumi rutinvizsgálatok HbA1c sorát is érdemes megnézni, ez azt mutatja meg, hogy a mérés előtti három hónapban milyen volt a beteg vércukorszintjének átlaga. Ennek normál értéke 4-5,6%
Az egészséges testsúly BMI-index
A BMI az angol ’Body Mass Index’, testtömegindex kifejezés rövidítése. A WHO határozta meg, a testsúly és a testmagasság arányát jelzi. A képlet egyszerű: a testtömeget (kilogrammban) kell elosztani a méterben számolt testmagasság négyzetével.
A kategóriákat úgy állapították meg, hogy ideális a testsúlya annak, akinek a BMI-je 18,5–24,9 között van, míg a 18,5-nél alacsonyabb értékkel rendelkező soványnak számít. A 25 BMI felettieket, a 25–29,9 között a túlsúlyos, a 30–40 között elhízott, a 40-nél magasabb értéket mutatókat pedig súlyosan elhízott kategóriába sorolták.
A BMI általában megbízható, jó jelzőérték, csak a testépítők, sportolók esetében mutat olykor fals eredményeket, hiszen az esetükben nem zsírpárnák, hanem izomkötegek adják a súlytöbbletet.
Évenként labor
Ha nem szeretünk orvoshoz járni, akkor is érdemes minden évben egy úgynevezett rutin vérvizsgálatot, vagy labort kérni háziorvosunktól, melynek részeként ajánlott vizelet- és székletvizsgálat is. A mintákat egy jól záródó üvegben, dobozban magunkkal vihetjük a vérvételre, mely egy pici szúrás csupán.
A leleten minden érték mellett jelzik a normál határokat, és rendszerint kis csillaggal az ezektől való eltérést. A laboreredmények alapján orvosunk tudni fogja, hogy kell-e további kivizsgálás. Ha nincs eltérés, vagy roppant kicsi, megnyugodhatunk, hogy egészségünk alapértékei rendben vannak.
Okoslelet
Az egészségügyi magánszolgáltatóknál kérhető okoslelet egy forradalmian új fejlesztés, mely a mesterséges intelligencia segítségével 14 betegségcsoport meglétének kockázatát képes megbecsülni. Általános tájékoztatást is nyújt az elvégzett laborvizsgálat részleteiről, a lehetséges eltérésekről és azok okairól.
Az okoslelet valójában egy nagy teljesítményű szoftvercsomag, mely a laborvizsgálati eredményeket egy olyan mesterséges intelligenciának továbbítja, mely nagyszámú matematikai-statisztikai modell segítségével több százezer tényleges beteg hasonló laborlelete alapján egészségügyi kockázatokra utaló mintázatokat keres, majd az így kinyert mintázatok alapján kiszámítja a vizsgált betegségcsoportok kockázati valószínűségét, s ezt közérthető formában közli.
Még nincs hozzászólás