Érzelmeinkben rejlik a siker?
A kifejezés is magától Golemantől származik, aki cégvezetőket vizsgálva figyelte meg, hogy azok közülük a legsikeresebbek, akik a céljaikat mindig átgondolták, és fontosnak tartották, hogy visszajelzést kapjanak a munkájukról.
Arra is rávilágított, hogy megfelelő IQ-val lehet valaki jó szakember, viszont az, hogy feljebb jut-e ranglétrán, már az önismerettől, a mások iránt tanúsított empátiától és a kapcsolattartási képességtől függ. Goleman vizsgálatai azt is bizonyították, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a munkatársak érzelmi intelligenciája az átlagnál magasabb, ott nagyobb a motiváció, és legalább 20 százalékkal jobb a teljesítmény, mint az alacsonyabb EQ-jú csoportoknál. A magas érzelmi intelligenciával rendelkezőket kevésbé fenyegeti a munkahelyi kiégés veszélye.
A reális önképtől az önmenedzselésig
Sokáig tartotta magát a nézet, hogy a sikeres élet titka a magas IQ, ám ez a tézis megdőlni látszik. A kognitív intelligencia (IQ) csupán 20 százalékban járul hozzá az eredményeinkhez. Elég az ismerőseink között keresgélni: biztosan találunk köztük olyan személyt, aki nem tartozott a legjobb tanulók közé, mégis sokra vitte.
Pszichológusok szerint az önmenedzselés három alapvető pillére a reális önértékelés, az egyéni célok tudatos kiválasztása és az aktív lehetőségkeresés. Ez utóbbi kapcsán jogosan merülhet fel a kérdés: miként hozhatjuk előnybe magunkat úgy, hogy másokat ne szorítsunk háttérbe? Ezekben a helyzetekben (is) fontos a nyílt és őszinte kommunikáció, a „tiszta” játszma. Mindenkiben él egy kép önmagáról: tisztában vagyunk a belső erőforrásainkkal és a hiányosságainkkal, s nagyjából tudjuk, hogy melyik helyzetre hogyan reagálunk – szerencsés esetben azt is, hogy miért. A reális önképpel rendelkezők máris lépéselőnyt élveznek azokhoz képest, akik alul- vagy túlértékelik magukat, hiszen objektív önértékelés és érzelmi tudatosság kell ahhoz, hogy a megmérettetések során a legjobbat hozzuk ki magunkból.
Céljaink eléréséhez általában sok társas helyzeten, konfliktuson, meggyőzésen keresztül vezet az út. Viszont ezeket csak akkor tudjuk sikeresen teljesíteni, ha mások érzéseit is figyelembe vesszük a döntéseinknél, és a problémába ragadás helyett felülkerekedünk a gyötrelmes érzéseinken. Vagyis képessé válunk az érzelmi önkontrollra, hiszen az érzelmeink célorientált mozgósítása elengedhetetlen a sikerhez szükséges figyelem-összpontosításhoz, az önmotivációhoz, a jó teljesítményhez és a kreativitáshoz. Minél fogékonyabbak vagyunk a saját érzéseinkre, annál jobban tudunk olvasni másokéban is, ami az önérvényesítés színterén nagy hasznunkra válhat.
Még nincs hozzászólás