A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Éliás Jr. kalapjai

É-Stúdió a Rocksuliban, délután egy óra. Kettőre már tanítványa jön: egy kislány, aki az egyik tehetségkutató műsorra készül. Meleg nyári nap van, a kalap mégsem hiányzik róla. Ismertetőjegye. Csakúgy, mint tökéletesen tiszta hangja és örök jókedve. Legalábbis ezt gondolom, amikor helyet foglalok a kanapén Éliás Jr. Artisjus-díjas énekes-zenésszel szemben.

Éliás Jr.
Fotó: Draskovics Ádám

2007-et írunk: „Jól vagyok”, énekli kitörő optimizmussal legismertebb slágerében. Boldog vagyok – ez második szólólemezének a címadó dala 2010-ből. 2015-ben jelenik meg az Egy láthatatlan szál című, szerelmes duetteket tartalmazó albuma, amelyen a népszerű Úgy lennék című dalt Rúzsa Magdival énekli.

2017-ben aztán jön a Tabuk nélkül, amelynek angol verziójával az Eurovíziós Dalfesztivál hazai válogatóján is elindul. Utóbbi beszédes cím, jellemző most rá. Legalábbis velem így társalgott ezen a nyári délutánon.

A zene öngyógyítás

„Egy művésznek kellenek a nehézségek, hogy megtöltsék tartalommal, hogy legyen miről énekelnie. De én már annyiszor összetörtem, hogy nincs hova tovább. Most már jöhetne végre valami jó is” – kezdi a beszélgetést, én pedig kikerekedett szemekkel jegyzetelek. Mintha nem is azzal az emberrel beszélgetnék, akihez időpontot kértem.

"Tudod, a cirkuszban is a bohóc a legszomorúbb. Persze ne gondold azt, hogy amit a színpadon csinálok, csak egy tetszelgő szerep, puszta pozőrség. Inkább a zene szeretete és egyfajta önhipnózis, öngyógyítás, a mérleg ellenpontja. Meg hát a nyavalygást senki sem szereti hallgatni.”

Taníts, hogy tanulhass

Rengetegen akarnak tanulni tőle, a teljesség igénye nélkül olyan sztárok voltak tanítványai, mint Szabó Ádám, Harcsa Veronika, Jónás Vera, Varga Viktor vagy éppen Freddie. Inspiráló személyiség és nem rejti véka alá a titkait: őszintén átadja minden tudását, amit az elmúlt évtizedeknek köszönhet.

„A tanítás alatt megszerzett tapasztalat mélyebb emberré, sokszínűbb zenésszé tett. Azáltal, hogy tanítok, én is rákényszerülök, hogy folyamatosan tanuljak. Új és új impulzusok érnek: most például az egyik diákom egy török dalt énekelt fel a párjának, és meg kellett hozzá csinálnom az alapot. Nagy kihívás volt, nem rutinmunka. De mégiscsak a színpadon teljesedek ki, az tölt fel.

Ha jó bulit csinálok és csillogó szemeket látok, akkor azt szoktam mondani, hogy megtörtént a csoda. Mindegy, hogy 30, 300, 3000 esetleg 30 000 embernek zenélsz. Tisztelni kell a közönséged és mindent beleadni. Én ebben hiszek.”

Tíz év apám árnyékában

27 éve zenél, 16 éves kora óta van színpadon. „Gólyabál volt a Dózsa György Gimnáziumban. Egy órát játszottunk, Illést és Beatles-t, én voltam az énekes-gitáros. Az emberek tomboltak, őrjöngtek, annyira, hogy azt hittem, csak lódítanak. De kétszer is visszatapsoltak.

Ott jöttem rá, hogy nekem a színpadon a helyem, akkor vagyok a legboldogabb, ha énekelhetek.” A zene szeretetét édesapjának köszönheti, idősebb Éliás Gyulának, aki az első lemezlovas nemzedék meghatározó tagja volt. „Már gyerekként rengeteg zenét hallgattam és legendás koncertekre jártam.

Világsztárokat láttam tizenévesen: David Bowie-t Bécsben, Freddie Mercury-t a Népstadionban, de mondhatnám Joe Cocker-t vagy Pat Metheny-t is. Apukám a maga módján támogatott: vett nekem gitárt, bemutatott egy csomó zenésznek és a legendás Levi's 501-es nevű, farmerfalú klubjában próbálhattunk a zenekarommal.

Befolyásos volt, de akik nem szerették, azok engem sem szerettek. Az apa bűneiért az első fiú vezekel, az Ótestamenum is megmondja.”

Kalap nélkül kevesen látnak

Ma már ő is apuka: a stúdióban is van egy kép a gyerekeiről. Dani fia inkább anyás, Tomi viszont apás: nem véletlen, hogy rajta is kalap van a fotón. „Nem is tudom, hány kalapom van, sosem számoltam össze. '99 óta hordom őket, először a Kacsamadár című dal klippjében volt a fejemen. Nem stíluselemnek indult, hanem praktikus szempontokból.

„Ritka szép” a hajam elől és izzadni is szokott a homlokom a fellépéseken, a kalap pedig mindkettőre megoldás. Nem nagyon látni nélküle: örökifjúnak érzem magam benne” – mesél a rá jellemző fejfedőkről kendőzetlen őszinteséggel. Vagy mondhatnám úgy is, tabuk nélkül.

Címkék: koncert, kalap, bohóc, énekes, tanítás, tabuk, lemezlovas, éliás gyula

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!