Ahol a tűzfal a vászon
Múlt nyáron a BAH-csomópontnál autózva arra lettem figyelmes, hogy egy lány aranyos, meseszerű rajzokat fúj festékszóróval és nagy műgonddal a felüljáró lábaira. Később tudtam meg: a Színes Város Csoport művésze volt.
Gyakran járok Óbudára is, beszédtechnika-órára. Nemrégiben feltűnt, hogy valaki bordó színekkel grafikát festett az Árpád híd lábánál található református templom melletti parókia falára. Addig-addig piszkálta a fantáziámat, mi lehet a kép, és hogy került oda, hogy rákerestem az interneten. Ismét a művészcsoport munkája. Ez már elég volt ahhoz, hogy kedvem támadjon jobban megismerni őket.
Kós Károly-grafika a parókia falára
Csaholczi László református lelkipásztor fogad egy május végi délelőttön. Gyönyörűen süt a nap, így kisétálunk a parókia melletti füves területre: úgy beszélgetünk a falfestmény történetéről, hogy közben premier plánban gyönyörködünk benne.
’Kevesen tudják, de ez Budapest első református temploma: még 1785-ben épült. 1909-ben került mellé a parókia, Kós Károly erdélyi építészmester első megvalósult terveként. Előtte tisztelgünk a képpel, hiszen az ő építészi mesterműveiből készült ez a montázs: van itt körösfői templom, csíki harangláb, segesvári vár, tipikus erdélyi kapualj’ – mutatja a lelkipásztor az egyes elemeket.
Eredetileg Veszeli Lajos festőművész készített egy grafikát Kós Károly rajzai alapján, amit az építész portréképének körvonalába illesztett: ennek tökéletes, felnagyított mása került a parókia falára.
’A terv az önkormányzat finanszírozásával és a Színes Város Csoport művészeinek segítségével valósult meg. Bús Balázs polgármester úr úgy fogalmazott az avatóünnepségen, hogy a falak az eredeti tartó vagy elhatároló funkció mellett ma már dekorációs felületként is szolgálnak.
A Színes Város Csoport Magyarország első tűzfal- és köztérszínesítő szervezete. Korábban nem volt legális a falfestés, ezen igyekszik változtatni 2008 óta a civil alapokon nyugvó, mára mozgalommá fejlődött street art-kezdeményezés. Az alapgondolat Vásárhelyi Győző (Victor Vasarely) 1983-ban megjelent Színes Város-koncepciójára épül, melynek lényege, hogy a művészet vonuljon ki az utcára, a közterekre, és az emberek ne csak a galériákban találkozhassanak az alkotásokkal. Eddig több mint 20 000 négyzetméter falfelület színesedett ki általuk: csak Budapest területén ötvennél is több ponton találkozhatunk művészi graffitijeikkel.
Fessünk polcot, Krúdy összessel
Éppen csak kettőt kell lépnünk, és a katolikus főplébániához érünk, amelynek a melléképülete most fel van állványozva. Krúdy Gyula itt lakott az egyik házban, épp ezért az önkormányzat Krúdy-sétánnyá kívánja alakítani ezt a területet.
Ennek egyik első állomása, hogy leghíresebb könyvei felkerülnek a melléképület falára, amolyan kültéri könyvtárként. Ottjártunkkor négy művész dolgozott a 350 négyzetméteres falfelületen, köztük Benkő Katalin, a kép megálmodója.
’A fal omladozott, először azt kellett felújítanunk, csak utána kezdődhetett a festés. Ha minden igaz, június elejére meg is leszünk vele’ – mondja Flór Péter, a csoport főtitkára. Az egyik alkotótársuknak, Magyari Andrásnak pattant ki a fejéből immáron majdnem tíz éve az az ötlet, hogy érdemes volna mesélő képeket festeni a város különböző pontjain, örömet okozva az embereknek.
’A színektől, a kedves formáktól jobb kedvünk lesz - mondja Péter.- Minél forgalmasabb helyre kerül egy képünk, annál több járókelő napját tudjuk boldogabbá tenni vele. Szerencsére sok alkotásunk van már szerte a városban: érdemes néha felnézni a telefonokból, mert a művészet a közterületeken is velünk van.’
A Színes Város Csoport Magyarország első tűzfal- és köztérszínesítő szervezete. Korábban nem volt legális a falfestés, ezen igyekszik változtatni 2008 óta a civil alapokon nyugvó, mára mozgalommá fejlődött street art-kezdeményezés. Az alapgondolat Vásárhelyi Győző (Victor Vasarely) 1983-ban megjelent Színes Város-koncepciójára épül, melynek lényege, hogy a művészet vonuljon ki az utcára, a közterekre, és az emberek ne csak a galériákban találkozhassanak az alkotásokkal. Eddig több mint 20 000 négyzetméter falfelület színesedett ki általuk: csak Budapest területén ötvennél is több ponton találkozhatunk művészi graffitijeikkel.
Még nincs hozzászólás