Ágybéli hazugságok
Amikor két ember szereti egymást, akkor a szerelem, a közelség, a vágy a hálószobában csúcsra ér. De nem mindig. Sok nőnél előfordul, hogy nem sikerül tökéletesre a szerelmeskedés, mégis eljátssza a boldog szeretőt. Olykor azért, hogy ne bántsa meg a párját, hogy ne okozzon csalódást, vagy egyszerűen csak azért, mert könnyebb hazudni, mint beszélni róla.
A színlelt orgazmus azonban idővel tönkreteszi a kapcsolatot.
Miért hazudunk az ágyban
A kapcsolat elején minden tökéletes, új, izgató. Szaladgál a vágy a gerinc körül, az érintés lángot lobbant, az összebújás szinte napi szükséglet. Színlelni nem kell. Ilyenkor még őszinte minden csók, minden simogatás minden ölelés. Később azonban valami változik.
A rutin belopózik a hálószobába is, és a nő egyre inkább úgy érzi, nem tudja elmondani, ha nem jut el a csúcsra. Fél, hogy a másik kudarcként éli ezt meg, hogy úgy tűnik majd, nem elég jó szerető. Így sok nő, mivel szereti a párját, inkább megjátssza az élvezetet. A legtöbben nem önzésből, hanem a béke kedvéért teszik, de éppen ezzel ássák alá a valódi intimitást.
A színlelés mögött rejlő félelem
A legtöbb nő, aki rendszeresen színlel, nem akar párjának csalódást, fájdalmat okozni. Inkább magára vállalja a hiányt. Sokszor azt hiszi, vele van a gond, hogy ő túl bonyolult, nehéz kielégíteni, vagy hogy valamije nem stimmel ott bent. Máskor pedig egyszerűen fáradt, gyorsan túl akar lenni a kötelességként megélt szeretkezésen.
Ám a hazugság ismétlése végül oda vezet, hogy fal épül a két ember közé. A nő nem meri megosztani valódi vágyait, a férfi pedig sosem tudja meg, mi lenne az, amivel valóban boldoggá tehetné a partnerét. Így mindketten magányosak maradnak az ágyban, még akkor is, ha testileg egymáshoz érnek.
Az orgazmus nem a szerelem bizonyítéka
Sokan azt hiszik, hogy a kielégülés mértéke egyenlő a kapcsolat minőségével. Azt gondolják, hogy ha van orgazmus, van szerelem, ha nincs, akkor válságban a szerelem. Pedig ez nincs így. Ez a tévedés szüli az egyik leggyakoribb hazugságot. Pedig az intimitás nemcsak a csúcspontról szól, hanem az odáig vezető útról is. A gyengédség, a figyelem, az érintés, a simogatás a nők számára sokkal fontosabb lehet, mint a hangos élvezet.
A szeretethez azonban hozzátartozik az őszinteség. Sok nő szégyell testi vágyairól, szükségleteiről beszélni. Pedig érdemes elmondani, ha valami hiányzik, ha valami másképp lenne jó. Hiszen honnan tudhatja meg a másik, mit szeretnénk, ha örökké csak hazudunk. Ráadásul ez aláássa a bizalmat.
Mikor kezd el fájni a hazugság?
Eleinte talán fel sem tűnik. Egy-egy megjátszott sóhaj, sikoly, hangos reakció olyan jól sikerül, hogy szinte mindketten elhiszik. De ha hónapok, évek telhetnek el így, s a színlelés már nem könnyed játék, hanem mély sebet okozó titok lesz. A nő egyre inkább úgy érzi, hogy nincs helye a vágyainak, igyekszik kerülni az együttléteket.
A férfi mivel abban a hitben él, hogy mindent jól csinál, ezért sosem változtat. Csak nem érti, a nő miért menekül az ölelés elől. Végül állandósul a feszültség, a kényszer, majd a közöny. A színlelt orgazmus ekkor már nemcsak a szexet mérgezi, hanem az egész kapcsolatot. Mert ahol nem lehet őszintének lenni az ágyban, ott lassan az élet többi területére is átszivárog a hazugság és tettetés.
A változás örök
Ahogy változunk, úgy változik a testünk, a vágyaink, az intimitáshoz való viszonyunk is. Ami húszévesen izgató volt, negyvenévesen talán már kevésbé az. A legnagyobb tévedés, ha azt hisszük, a másiknak mindig ugyanaz, ugyanakkor, ugyanúgy jó.
Egy életen át tanuljuk egymást, de csak akkor, ha beszélünk róla. Az őszinteség nem azt jelenti, hogy minden együttlét után ki kell elemezni az aktust, hanem hogy olykor el merjük mondani, azt is, ha jólesett, de azt is, ha nem. Azt is, mit szeretnénk, és azt is, amit nem. Az igazi intimitás ott kezdődik, ahol már nem kell színlelni.
Miért színlelünk?
A kutatások szerint a nők többsége legalább egyszer színlelt már orgazmust. A leggyakoribb okok:
- nem akarták megbántani a partnerüket,
- gyorsan le akarták zárni az együttlétet,
- úgy érezték, nem tudják elérni az orgazmust, ezért inkább megjátszották,
- féltek a konfliktustól, a sértődéstől, attól hogy párjuk más ágyakban vigasztalódik
Hogyan törhetjük meg a hazugságot?
Sokan érzik úgy, hogy már késő. Ha évek óta színlelnek, már nem lehet elmondani az igazat. Pedig lehet. Nem kell drámai vallomással kezdeni. Elég egy szelíd megjegyzés, egy őszinte pillanatban: „Tudod, sosem mondtam, de van, amit másképp szeretek”.
Egy film, egy könyv vagy egy baráti beszélgetés is lehet kiindulópont. „Hallottad, hogy a nők fele színleli az orgazmust? Én is sokszor érzem, hogy nehéz eljutnom a csúcsra.” A legfontosabb, hogy legyen bátorságunk elkezdeni a saját igényeink megfogalmazását.
A legfontosabb kutatás
A női orgazmus kérdése régóta foglalkoztatja a tudományos közvéleményt, és az elmúlt évtizedekben számos kutatás foglalkozott a női szexualitással A Kinsey-jelentések, melyek Alfred Kinsey és munkatársai által végzett kutatások eredményeit tartalmazzák, jelentős hatással voltak a szexualitás tudományos megértésére.
A ’Sexual Behavior in the Human Female’ című művében Kinsey arra figyelmeztetett, hogy a társadalmi normák és elvárások gyakran torzítják a női szexualitás megértését. A kutatások során megfigyelték, hogy sok nő nem éri el az orgazmust a hagyományos módon, hanem más formákban, például klitorális stimulációval vagy maszturbációval.
Még nincs hozzászólás