A rejtett alvászavar, az alvási apnoé
A felnőttek közel öt százaléka küzd egy alattomos alvászavarral, amelyről sokszor nem is tud. Ez az alvási apnoé - egy gyakori és súlyos állapot, amely alvás közben ismétlődő légzéskimaradásokkal jár. Az érintettek alvása töredezetté válik, így nem jutnak valódi pihenéshez. Ennek következményei nem csupán nappali fáradtság, hanem komoly egészségügyi kockázatok is lehetnek. Jó hír azonban, hogy az alvási apnoé felismerhető és kezelhető.
Az alvási apnoé egy olyan alvászavar, amely során a felső légutak részlegesen vagy teljesen elzáródnak alvás közben, ezzel megszakítva a légzést. Az ’apnoé’ görög eredetű szó, jelentése: ’légzés nélküli’. Az állapot jellemzője, hogy az alvó személy légzése egy időre – akár 10 másodpercnél hosszabb időre is – abbamarad. Ez a jelenség egy éjszaka alatt akár több százszor is megtörténhet, minden alkalommal felébresztve a szervezetet, hogy újraindítsa a légzést.
Ezek a mikroébredések általában nem tudatosulnak, ám gátolják a mély, pihentető alvást. Így az érintettek reggel fáradtabban ébrednek, mint ahogy lefeküdtek, és napközben is kimerültnek érzik magukat. Az alvási apnoé leggyakoribb típusa az obstruktív alvási apnoé szindróma (OSAS), de létezik központi eredetű apnoé is, amelynél a légzéskimaradás nem a légutak elzáródásából, hanem az agyi légzésszabályozás zavarából ered.
Kik a leginkább érintettek?
Az alvási apnoé gyakoribb a középkorú és idősebb férfiaknál, különösen akkor, ha túlsúlyosak. Az elhízás ugyanis növeli a nyaki lágyrészek térfogatát, ami alvás közben nyomhatja a légutakat. Emellett a nyak körmérete, az orr- vagy garatdeformitások, az alkohol- és nyugtatószerek használata, valamint a dohányzás is fokozzák a kockázatot.
Fontos azonban tudni, hogy nők, sőt gyermekek is lehetnek érintettek. Gyermekeknél gyakran megnagyobbodott orrmandula vagy torokmandula áll a háttérben.
A tünetek
Az alvási apnoé jelei sokszor nem egyértelműek, de vannak árulkodó tünetek. Ilyenek a hangos, rendszertelen horkolás, az alvás közbeni légzésszünetek, amelyeket a párunk is észrevehet. Furcsa, kapkodó levegővétel és a hirtelen felébredések. Figyelmeztető jele lehet a reggeli fejfájás és szájszárazság. Bár mástól is lehet, de figyelmeztető jel lehet a napközbeni fáradtság, álmosság, ingerlékenység. A szokatlan koncentrációs nehézségek.
Az is, ha nem kívánjuk az intim együttléteket, holott szeretjük a párunkat. Vagyis a csökkent libidó. Az éjszakai izzadás természetes nyáron kánikulában, amikor éjszakára sem hűl le a levegő, illetve változó korban sem ritka. Ha azonban egyik sem okolható, akkor gyanakodhatunk. De jel lehet a gyakori vizelési inger is.
Hogyan diagnosztizálják?
Az alvási apnoé diagnosztizálása alváslaboratóriumban végzett poliszomnográfiás vizsgálattal történik. Ez az alvás közbeni fiziológiai paraméterek – például a légzés, a vér oxigénszintje, az agyhullámok, a szívritmus és az izommozgások nyomon követésével történik.
Az utóbbi években terjednek az otthon végezhető alvásvizsgálatok is, melyek kényelmes alternatívát jelenthetnek, és gyorsabb diagnózist tesznek lehetővé. A vizsgálat eredményéből számítható az AHI (Apnoé-Hipopnoé Index), amely azt mutatja meg, hogy egy óra alatt hányszor fordul elő légzészavar. Ha az apnoét kimutatták, akkor nem szabad autót vezetni, mert apró elalvások előfordulhatnak napközben is.
Kezelési lehetőségek
Enyhébb esetekben már az életmódbeli változtatások is jelentős javulást hozhatnak. Túlsúly esetén ajánlatos diétázni. Már néhány kiló leadása is csökkentheti a tüneteket. Nem szabad alkoholt fogyasztani lefekvés előtt. Mivel a háton fekvésnél nagyobb a légutak elzáródásának esélye, jobb oldalon kell aludni. Persze ezt nehéz kontrollálni. Esetleg úgy lehet, hogy a hálóruha hátába varrunk mondjuk egy teniszlabdát. Amely megakadályozza, hogy a hátunkra feküdjünk.
A súlyosabb esetek leghatékonyabb kezelése egy speciális készülék, amely egy orra illeszthető maszk segítségével állandó pozitív légnyomást biztosít, ezáltal nyitva tartja a légutakat. Bár kezdetben kényelmetlennek tűnhet, sok beteg számol be arról, hogy már néhány nap után drámai javulást tapasztal az alvásminőségben és a nappali energiaszintben. Léteznek olyan szájbetétek, amelyek előrébb tolják az alsó állkapcsot, így megelőzik a légútzáródást.
Az alvás szerepe az egészségben
A pihentető alvás nem luxus, hanem alapvető biológiai szükséglet. Az alvás során regenerálódik az idegrendszer, erősödik az immunrendszer, és helyreállnak az anyagcsere-folyamatok. Ha az alvás megszakad, és a szervezet nem jut elég oxigénhez, hosszú távon magas vérnyomást, szívritmuszavart, 2-es típusú cukorbetegséget, depressziót, állandósuló szorongást, memóriazavarokat, időskori demenciát okozhat.
Nagyon fontos tehát, hogy egészségesen aludjunk. Ennek egyik legfontosabb része, hogy lehetőleg mindennap közel azonos időben feküdjünk le és keljünk fel. Vagyis alakítsunk ki alvási rutint. Délután öt után már ne igyunk kávét, teát. Nagyon fontos lenne, hogy lefekvés előtt fél órával már ne nézzünk képernyőt. Se tévét, se telefont, se a laptopunkat, mert ezek az eszközök kék fényt bocsátanak ki, ami megzavarja az alvást.
A kék fény az egyik fő bűnös
A modern életmód egyik rejtett veszélye a képernyők által kibocsátott kék fény. A digitális eszközök – okostelefonok, táblagépek, laptopok és televíziók képernyői a naplemente után is intenzíven bocsátanak ki kék fényt, ami megzavarja a szervezet természetes bioritmusát. A kék fény legfőbb alvásrontó hatása az, hogy gátolja a melatonin hormon termelődését. Ez a hormon felelős azért, hogy a test és az agy elcsendesedjen, felkészüljön az éjszakai pihenésre.
Ne legyintsünk!
Becslések szerint az alvási apnoé a lakosság 5-10%-át érinti, de a betegek háromnegyede nincs diagnosztizálva. Sok esetben a partner figyel fel először a horkolásra vagy a légzéskimaradásokra. Ha szól, ne legyintsünk. Vizsgáltassuk ki a horkolást és az alvászavarokat! Időben felismerve és megfelelően kezelve nemcsak a tünetek enyhíthetők, de a hosszú távú következmények is megelőzhetők.
Még nincs hozzászólás